Digitális másolat

I. Az eredeti anyag

ŐRZÉSI HELYE: ELTE Egyetemi Könyvtárának Kézirattára, Collectio Hevenesiana (MS J 128)

ISMERTETÉSE: Hevenesi (Kishevenesi) Gábor (1656-1715) jezsuita pap, bölcseleti és teológiai doktor, történetíró. Teológiát tanított Bécsben, majd Grazban. 1700-tól 1706-ig a bécsi rendi kollégium rektora, újoncmester, a nagyszombati egyetem bölcsészkari dékánja, a bécsi Pazmaneum igazgatója és az osztrák rendtartomány generálisa volt. Haláláig munkatársa és tanácsadója Kollonics Lipót kalocsai érseknek,1 de véleményét nemegyszer kikérte I. Lipót császár is. Irodalmi működésének három évtizede alatt 34 könyve jelent meg nyomtatásban.2 1686-ban ő kezdeményezte a magyar történelem forrásainak összegyűjtését, s fölhívása nyomán a különböző családi és egyéb levéltárakban található iratok, oklevelek, adománylevelek, canonica visitatiók stb. másolataiból 91 kötetnyi kézirat gyűlt össze, melyeket az ELTE Egyetemi Könyvtárának Kézirattára őriz. (Collectio Hevenesiana).3 A munka elsődleges célja a jezsuita rend által a török alól felszabadított területeken támasztott birtokigények alátámasztása volt, de a gyűjtemény végül általános történeti jelentőségűvé vált, mivel a lemásolt eredeti iratok nagy része azóta elpusztult. úttörő jelentőségű műve a magyar szentekről 1692-ben latin és magyar nyelven megjelentetett életrajz-gyűjteménye. A rézmetszetekkel illusztrált kötetben a szerző ötvenöt szent és boldog rövid életrajzát közölte Jan Bolland hatalmas vállalkozása, az Acta Sanctorum nyomán.4

II. A cédulák

MENNYISÉGE: kb. 9000 darab

KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: H. Boros Vilma, 1954-1979

TARTALMA: A regeszták az eredeti anyag egészének áttekintésével készültek.

ELHELYEZÉSE: Az eredeti anyag rendjében, kötetszám / fóliószám szerint. A cédulasorozat Hely- és személynévmutató segítségével kutatható.

Jegyzetek:

1 Kalocsán az érseki rezidencia egy XVII. századi, ismeretlen festőtől származó portréja őrzi emlékét.

2 Hevenesi Gáborra vonatkozóan ld.: HÓMAN BÁLINT: Kishevenesi Hevenesi Gábor. In: Emlékkönyv dr. gróf Klébelsberg Kúnó negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére. [Szerk. Lukinich Imre] Budapest 1926, 453-462.; HÓMAN BÁLINT: Történetírás és forráskritika. Budapest 1938, 337-351.; KOSÁRY DOMOKOS: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest 19832, 144-145.; GUNST PÉTER: A magyar történetírás története. Budapest 20002, 144-147. (Történelmi kézikönyvtár)

3 Index in manuscriptorum Hevenesianorum collectionem. [18. századi kéziratos mutató, Egyetemi Könyvtár Kézirattára, MS J 130]; Mutató a Hevenesy-Kaprinay és Pray gyűjteményhez (1875-1885). [Egyetemi Könyvtár Kézirattára, MS J 93]; Catalogus litterarum originalium ac Collectionis Hevenesiani et Prayanae. Budapest 1894; Catalogus Collectionis Kaprianyanae Bibliothecae Regiae Scientiarum Universitatis Budapestini. II. Budapestini 1907, 395-700. (Catalogus Manuscriptorum Bibliothecae Reg. Scient. Universitatis Budapestiensis II.); TÓTH ANDRÁS: "Holt" kéziratgyűjtemények élete. Magyar Könyvszemle LXXIV. (1958) 42-50.; HÖLVÉNYI GYÖRGY: Henevesi Gábor útmutatásai a történeti forrásanyag gyűjtéséhez. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei. VI. (1972) 147-152.

4 HEVENESI, GABRIEL S. J.: Ungaricae Sanctitatis Indicia, Sive Brevis quinquaginta quinque Sanctorum, Beatorum ac Venerabilium Memoria Iconibus expressa [...] Tyrnaviae 1692. A könyv több kiadást ért meg. 1695-ben és 1737-ben ismét kiadták magyar és latin nyelven (Régi Magyar Könyvtár II. 1718., 1737.) Ismertetését ld.: KERNY TERÉZIA: Hevenesi Gábor: Magyar szentség. In: Történelem - Kép. Budapest 2000, 334. Kat. V-26. [részletes bibliográfiával]