Digitális másolat

I. Az eredeti anyag

ŐRZÉSI HELYE: MOL, R szekció (R 155)

ISMERTETÉSE: Pulszky Ferenc (1814-1897) a 19. század magyar múzeumügyének és régiségtanának egyik legjelentősebb alakja, s fontos közéleti személyiség volt.1 1838-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1840-ban rendes tagja lett. 1839-ben Sáros vármegye követe volt az országgyűlésben. 1848-ban Kossuth mellett pénzügyi államtitkár volt, majd Bécsben, Esterházy Pál mellett államtitkár a külügyminisztérium szerepét is betöltő "a király személye körüli minisztérium"-ban. 1849-ben Londonba emigrált, s innen indulva kísérte Kossuthot amerikai útjára. 1861-től Torinóban majd Firenzében élt családjával. 1866-ban tért haza Magyarországra, s 1867-től évtizedeken át országgyűlési képviselő volt. 1886-tól rövid ideig a magyarországi szabadkőműves Symbolikus Nagypáholy nagymestere volt.2 1869 és 1894 között negyedszázadon át igazgatta a Magyar Nemzeti Múzeumot, rendkívüli eredményeket felmutatva. Döntő szerepet játszott Budapest modern múzeumi intézményrendszerének: a szakosodott országos múzeumok rendszerének létrejöttében is. Rövid ideig elnökölte az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatot és hosszú időn át a kultuszminiszter művészeti tanácsadó testülete, az ún. Képzőművészeti Tanács elnöki tisztét is betöltötte. Ezen túlmenően ő volt a Múzeumok és Könyvtárak Országos főfelügyelője, tevékenykedett a Magyar Tudományos Akadémia különböző osztályaiban, s megszámlálhatatlan külföldi és hazai múzeumi, tudományos közművelődési és közéleti szervezet, társaság, egylet és bizottság tagja volt.
Nagybátyjától, Fejérváry Gábortól, a legrangosabb 19. századi magyar magángyűjteményt örökölte, amelyet emigrációja alatt, majd Budapesten folyamatosan átalakított. Nemzetközileg ismert és elismert műértő és szaktekintély volt számos területen, valamint jó tollú író is. Utóbbiról régészeti és művészettörténeti könyvei és közleményei mellett politikai és közéleti cikkeinek és vitairatainak, útirajzainak, recenzióinak és irodalmi kritikáinak, valamint szépirodalmi munkáinak szinte végeláthatatlan sora tanúskodik.3
A hozzá írt levelek (mintegy 3500 darab), valamint családi hagyatékának túlnyomó többsége az OSzK Kézirattárába került4; A MOL-ban külön fondban őrzött mintegy félszáz irat,5 amelyről regesztáink készültek, valószínűleg a Magyar Nemzeti Múzeum MOL-ba került és 1956-ban elpusztult irattárának6 levéltári rendezése során leválasztott (múzeumi iktatószámmal el nem látott) szórványanyag: zömmel különböző magyar és külföldi egyetemek, tudományos intézetek és társaságok, múzeumegyletek, valamint jótékonysági szervezetek díszoklevelei, kinevezési és tagsági iratai, kiállítási kitüntetések és díszpolgárrá választások (1870-1890). Ezen túl néhány magánlevele és gazdasági irata, továbbá egy-két különböző szerkesztőségektől kapott levél. Itt őrzik Leo von Thun gróf7 1842-ben Pulszkyhoz a császárság különböző népeinek nemzeti érzéseiről írt leveleit, amelyekkel Pulszkynak az Augsburger Allgemeine Zeitung magyar levelezőjeként írt cikkeire válaszolt, és amelyek még akkor nyomtatásban is megjelentek Pulszky válaszaival együtt.8 Pulszky további iratai és levelei szinte valamennyi magyarországi közgyűjteményben megtalálhatók.9

II. A cédulák

MENNYISÉGE: 54 darab

KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: Valkó Arisztid, 1955 előtt

TARTALMA: A regeszták az eredeti anyag egészének áttekintésével készültek; külföldi és hazai tudományos intézetekben, társulatokban és testületekben betöltött tisztségeire vonatkozó adatokat tartalmaznak.

Jegyzetek:

1 PULSZKY FERENC: Életem és korom I-IV. Budapest 1880-1882. újabb kiadás: Életem és korom I-II. (Kiadta és a bevezetőt írta: Oltványi Ambrus) Budapest 1958; Pulszky Ferenc (1814-1897) emlékére. Katalógus. (Szerk. Marosi Ernő, Laczkó Ibolya, Szabó Júlia, Tóthné Mészáros Lívia) Budapest 1997
2 Pulszky Ferenc szabadkőműves tevékenységére vonatkozó levelei az OSzK Kézirattárában találhatók (Fol. Hung. 1716, ff. 96-97, 101)
KERESZTESSY CSABA: A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy páholyházának építéstörténete. Budapest, VI., Podmaniczky u. 45. Műemlékvédelmi Szemle 5. (1995) 5-52.; ACZÉL ESZTER: Pulszky Ferenc szabadkőműves-pohara a Magyar Nemzeti Múzeumban. Folia Historica XX. (1996/1997) 125-130.
3 Pulszky Ferenc műveinek közel sem teljes bibliográfiáját ld.: HORVÁTH IGNÁCZ: Pulszky Ferencz irodalmi munkásságának bibliographiája 1834-1884. In: Pulszky Ferencznek ötvenéves írói működése jubileumára. (Szerk. Nyáry Jenő, Torma Károly, Henszlmann Imre, Havas Sándor) Budapest 1884, 166-170.; SZINNYEI JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái XI. Budapest 1906. 221-246. hasáb; KABDEBO, THOMAS: Diplomat in exile. Francis Pulszky's political activities in England (1849-1860). New York 1979
4 Az OSzK Kézirattárnak Levelestárában (a VIII. fondban); valamint az OSzK Kézirattárában, Fol. Hung. 1705-1707, 1711-1714, 1716-1718, 1783, 1887; Quart. Hung. 1514-1515, 2494, 2501-2504, 2506, 2510; Oct. Hung. 668; Fol. Germ. 986, 1271; Quart Germ 744, 933; Oct. Germ. 222, 286, 289, 888; Fol. Angl. 6; Quart. Angl. 4, 5, 17, 18, 19; Oct. Angl 8; Pulszky-analecta; Analecta literaria. Az ezekről készült regesztákra vonatkozóan ld. az A-III-4 és az A-III-34 jelzetű cédulasorozat ismertetését.
5 IVÁNYI EMMA: Az 1526 utáni gyűjtemény. Repertórium. Budapest 1977, 78. (Levéltári leltárak 67.)
Pulszky Ferencre vonatkozóan ld. még az A-III-5 jelzetű cédulasorozat ismertetését.
6  A tűzvész előtt Kapossy János készített regesztákat az iratanyagról. ld.: ZÁDOR ANNA: Kapossy János hagyatékából. MÉ XXXIX. (1990) 121-133; XL. (1991) 92-108. [A Magyar Nemzeti Múzeum irattárából Kapossy által kigyűjtött, a Múzeum 1826-1892 közötti működésére vonatkozó adatokat közli.]
7 THIENEN-ADLERPHLYCHT, CHRISTOPH: Graf Leo Thun im Vormärz. Grundlegen des böhmischen Konservativismus im Kaisertum Österreich. Graz-Wien-Köln 1967
8 Briefwechsel zwischen Leo Grafen von Thun und Franz von Pulszky. Vierteljahrschrift aus und für Ungarn 1843, I/2., II/2.
9 Például a Magyar Nemzeti Múzeum újkori Dokumentumgyűjteményében [ld.: VÍGH KÁROLY: Pulszky Ferenc levelei a Magyar Nemzeti Múzeumban. Folia Historica 11 (1983) 86-103.]; az MTA Könyvtárának Kézirattárában; a Dunántúli Református Egyházkerület pápai Nagykönyvtárának Kézirattárában (312.a). Ipolyi Arnoldhoz írt leveleit az Esztergomi Prímási Levéltárban (Ipolyi-gyűjtemény) őrzik.