A-I-4 A Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Muvészeti Ügyosztályának iratai

Digitális másolat

I. Az eredeti anyag

ŐRZÉSI HELYE: (1956 előtt) Magyar Országos Levéltár

ISMERTETÉSE: A volt Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a felelős magyar minisztérium felállításáról szóló 1867. február 17-én kelt királyi elhatározással alakult és 1867. március 10-én kezdte meg működését.1 A Tanácsköztársaság időszakát leszámítva megszakítás nélkül, lényegében azonos hatáskörrel működött 1945 áprilisáig. A Minisztérium ügyköre kezdetben három igazgatási ágra oszlott: vallási, közalapítványi és közoktatási igazgatásra. Később a közoktatási igazgatás három szakágazatra vált szét: tanügyigazgatásra, magasművelődési igazgatásra és közművelődési igazgatásra. Ez utóbbi ághoz tartozott a Művészeti ügyosztály.2 1945-ben, majd 1956-ban az iratanyag jelentős része elpusztult.3

II. A cédulák

MENNYISÉGE: 5608 darab

KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: Valkó Arisztid, 1951

TARTALMA: A regeszták az 1867-1895 közötti időszak iratanyagáról készültek:4 Különböző kútfőkből kigyűjtötték az országos múzeumokkal (Magyar Nemzeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, Országos Képtár majd Szépművészeti Múzeum) kapcsolatos adatokat, az államnak ajándékozott, illetve megvett műgyűjtemények, műtárgyak és művészhagyatékok átvételével kapcsolatos ügyeket (például Esterházy-képtár, Ipolyi Arnold és Bubics Zsigmond műgyűjteménye, Izsó Miklós és Huszár Adolf hagyatéka); a műemlékvédelmi és régészeti ügyeket (a műemlékvédelmi törvények előkészítése, a Műemlékek Ideiglenes, majd Országos Bizottságának működésének felügyeletével kapcsolatos iratok mellett a Bizottság hatáskörébe nem tartozó régészeti ásatások, és külön építési bizottságok által vezetett nagy épület-helyreállítások, például a budavári Mátyás-templom és a kassai dóm), továbbá az állami megbízásból épülő művészeti oktatási és kulturális intézmények építési és képzőművészeti díszítésének ügyeit (például a Mintarajztanoda, a Magyar Nemzeti Múzeum épületének többszöri átalakítása, az epreskerti Mesteriskolák, Zeneakadémia, az Operaház, a Technológiai Iparmúzeum, Iparművészeti Múzeum). Jelentős számú regeszta szól a művészeti oktatási intézmények tanári kinevezéseiről és különösen oktatási segédleteinek készíttetéséről, beszerzéséről (gipszmásolatok, metszet-, sokszorosított-grafikai, illetve fénykép albumok és lapok, illetve könyvek), valamint egyéb magyar művészek külföldi ösztöndíjairól (ezen belül különösen a sokszorosító grafikai és a festménymásolási ösztöndíjak, valamint például a római magyar művészeti ösztöndíjak kérelmei és kiutalásai) és az egyházi festészeti ösztöndíjról, magán képzőművészeti oktatási intézményekre és kulturális társaságok állami támogatásáról (például Kratzmann Ede üvegfestészeti iskolája és Hölzl Mór bártfai fafaragó műhelye és iskolája, valamint vidéki régészeti és múzeumegyletek), végül pedig állami támogatással kiadott művészettörténeti, műemlék- és régészeti publikációk ügyeiről (például Nyáry Sándor Kupeczky-monográfiiája, Henszlmann Imre művei, különböző gyűjteményi katalógusok és kosztümtörténeti munkák).

ELHELYEZÉSE: Több tárgyi csoportban (azokon belül időrendben), valószínűleg az eredeti iratanyag rendjének megfelelően. A cédulák sorba rendezését a sorszámozás előtt nem fejezték be vagy felborították. A nagy - és az eredeti iratok nagy részének pusztulása miatt különösen értékes - anyagban való tájékozódás érdekében a cédulák rendjéről részletes áttekintést adunk.
A cédulák első egysége (1-1974. számú cédula) időrendben elhelyezett mutatócédula a III. és V. kútfő iratanyagáról: ezek az eredeti minisztériumi iktatási rend szerinti jelzet (év / kútfő / tétel / alapszám / iktatószám) mellett néhány szóban megadják az irat vagy iratcsoport tartalmát. (Ez a cédulasorozat valószínűleg az eredeti iktatókönyvek átnézésével készült).
Ebben az egységben, a 64. és 1728. közötti számú cédulákon találhatók - tehát nem a megfelelő tétel iratainál, ld. alább - azok a Nemzeti Múzeum átalakításiról, lépcsőháza kifestéséről és a benne látható nemzeti nagyságok mellszobor-sorozatának elkészíttetéséről szóló 1869-től keletkezett iratok, amelyek együtt voltak letéve az V. kútfő 3. tételének 1891-es événél, amelyeket Sprenger Mária részben kiadott, részben ismertetett5 (és amelyek egyébiránt a VKM megmaradt csekély töredékéhez tartoznak.)6
A második egység (1975-2665. számú cédula) újrakezdődő időrendben (1872-től) az V. kútfő 1. tételéhez tartozó iratokról készített regesztákból áll. (Ezek a cédulák már maguknak az iratoknak az átnézésével készültek.) Ez a tétel azokat az iratokat tartalmazta, amelyeket a miniszter által az országgyűlésnek a tárca működéséről benyújtott és nyomtatásban is évente megjelentetett jelentésének7 második, "Közművelődési ügyek" című főfejezetéhez szerkesztéséhez használtak fel: az országos múzeumok működéséről az igazgatók, illetve őrök, a Műemlékek Országos Bizottságának, a képzőművészeti felsőoktatás iskoláinak és az Országos Magyar Képzőművészeti Tanácsnak jelentései, valamint az egyes évek kiemelkedő kulturális beruházásairól, eseményeiről és rendezvényeiről szóló jelentések, beszámolók. Ezen belül az 1975-2206. számú cédulán azoknak az áttekintő első jelentéseknek a kivonatai olvashatók, amelyek az első ízben 1870-1871. évről benyújtott miniszteri jelentéshez készültek, s így retrospektív áttekintés adnak a kiegyezés óta eltelt időszakról. Az ezt kövező években a miniszteri jelentések már évente készültek, tehát a hozzájuk felhasznált részjelentések is kisebb időszakok eseményeit taglalják.
A 2666-2682. számú cédulákon vegyes anyag a II. III., VI. és XII. kútfő különböző tételeinek irataiból készült regeszták újra 1866-1869-cel kezdődnek (de a regesztakészítő megjegyzése szerint az 1867-1871-es évkörből alig van anyag, 1869-ből pedig egyáltalán nincs, a mutatókönyvekben jelzett anyagok tehát nyilván már az 1945-ös tűzvészben megsemmisültek.) Itt találhatók a pesti Vigadó kifestésével kapcsolatos iratokról (1865-1866) készült cédulák.
A 2683-4333. cédulákon a VI. kútfő 2. tételének irataiból készült regeszták 1872-től kezdődnek; zömmel festmény- és gipszmásolatok készíttetése (különösen sok adattal Haan Antal festménymásoló-specialista működéséről) és megszerzése, valamint metszetes kiadványok, albumok és fényképek készítésének támogatása, illetve megszerzése (például Beszédes Sándor esztergomi fényképész tevékenysége és kiadványai), kisebb mértékben műgyűjtemények és műtárgyak állami megvételére vonatkozó iratok, illetve különböző külföldi kulturális intézményeket állami megbízásból tanulmányozó szakértők jelentései, művészek ösztöndíjkérelmei és ezek véleményeztetése, de építési ügyek is (Mintarajztanoda, epreskerti Mesteriskolák stb.).
A 4333/a-5137. számú cédulákon a Magyar Nemzeti Múzeum ügyei (ezen belül 4333/a-4428. számú cédulákon 1868 és 1871 közötti iratok a III. kútfő különböző tételeiből, majd a 4376. számú cédulától az V. kútfő 3. tétele kezdődik 1872-től; a 4920-4944. számú cédulák pedig régebb óta hiányoznak). A múzeum igazgatójának havonkénti jelentései, értékes adatokkal az egyes gyűjtemények tételes gyarapodásáról; a Nemzeti Múzeum, illetve "az országos közgyűjtemények megvizsgálására kiküldött szakbizottság"-ok iratai, jelentései és nyomtatványai (ez a testület változó tagokkal a század végéig virtuálisan folyamatosan létezett, de valódi működésének zöme az 1872-1874. és 1887-1892. évekre esik); gyarapítási és kiállítási ügyek, kinevezések, álláskérelmek, a múzeum munkatársainak expedíciói és tanulmányútjai. (Utóbbiak iratai és jelentései 1874-től kezdve az 1891. év elején lerakva találhatók!) Köztük néhány egységben a múzeumhoz csak lazábban vagy egyáltalán nem kapcsolódó ügyek iratai, pl. az 1884-es ötvösmű-kiállítás (az 1894. évnél!), különböző külföldi kiállítások és pl. a Technológiai Iparmúzeum építési iratai.
Végül az utolsó cédulasorozatban (5138-5608. számú cédula) az V. kútfő 6. tételének irataiból készült regeszták: műemlékvédelmi és régészeti ügyek, valamint a vidéki régészeti és múzeumegyletekkel kapcsolatos iratok 1872-vel kezdődő időrendben. A műemlékvédelem köréből a Műemlékek Ideiglenes majd Országos Bizottságának felterjesztett ülésjegyzőkönyvein túl egyes helyreállítási ügyek, iratok a műegyetemi hallgatók nyári műemlék-felmérési gyakorlatairól, valamint néhány irat a Pannonhalma és a budavári Mátyás-templom helyreállításával kapcsolatban,8 Henszlmann Imre székesfehérvári ásatásai (az 1874. évnél letéve az 1883-1884-es iratok is!), ószőnyi (Brigetio) ásatások.
A cédulasorozat személynévmutató segítségével kutatható.

Jegyzetek:

1 Almanach. Képzőművészeti lexikon. [A Nemzeti Szalon Almanachja] (Szerk. Déry Béla, Bányász László, Margitay Ernő) Budapest 1912, 141.
2 Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi Levéltár (1867) 1916-1945 (1949). Repertórium. (Készítette Bélay Vilmos) Budapest 1963, 175-176. (Levéltári leltárak 18.)
3 A megmaradt iratok a K 305 jelzet alatt (Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium. Töredék iratok IV. Művészeti ügyek [1880-1947]), a kiemelt tervek a T 13 törzsszám alatt találhatók a MOL-ban.
4 DÁVID KATALIN: A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Adattára. MÉ VI. (1957) 318-323 című munkabeszámolója szerint (p. 319) az 1896 és 1915 között lerakott akták regesztái is elkészültek, más adatok szerint viszont éppen az 1896 és 1915 közötti iratok égtek el már 1945. január 25-én a MOL-ban. A cédulák minden esetre nem találhatók a gyűjteményben ebből az évkörből.
5 SPRENGER MÁRIA: A Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának díszítése. MÉ VII. (1958) 206-211.
6 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi levéltára. (Összeállította Bélay Vilmos) Budapest 1963, 175. (Levéltári leltárak 18.)
7 A Vallás- és Közoktatásügyi m. kir. Miniszternek a közoktatás [...] állapotáról szóló és az országgyűlés elé terjesztett jelentése
8 Ezekről az ügyekről a minisztériumi iratanyag regesztáinál jóval alaposabban lehet tájékozódni a Műemlékek Ideiglenes Bizottsága, illetve a Műemlékek Országos Bizottsága iratanyaga alapján, melyet az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Könyvtárában őriznek. Ugyanitt (az egy-egy évben keletkezett iratokat tartalmazó dobozok elejében vagy végében külön csomóként) megtalálhatók a budavári Mátyás-templom építési bizottságának aktái is.


Facebook

Közlemények

  • 2018. december 4.

    Gyűjteményeink téli zárva tartása

    A Művészettörténeti Intézet Adattára és Lexikongyűjteménye 2018. december 18-án 14 órakor bezár.  Első kutatási nap: 2019. január 8.
  • 2018. november 16.

    Pusztulástörténetek és újjászületések – Muzeológia az Akadémián I_II (Hegyi Dóra interjúja Bicskei Évával)

    A Művészettörténeti Intézet szakmai vezetésével működő MTA művészeti Gyűjtemény tudományos munkájáról, az ott folyó kurátori munkáról a Műértő októberi-novemberi számában jelent meg egy kétrészes cikk. (pdf vál...
  • 2018. november 13.

    Digitalizált kiadványaink

    Digitalizálási programunk újabb lépéseként elérhetővé tettük honlapunkon az MTA BTK Művészettörténeti Intézet és elődjei által az ezredfordulóig megjelentetett kiadványokat. A fél évszázad alatt megjelent 180 kiadvány -...
  • 2018. november 5.

    Farbakyné Deklava Lilla doktori védése

    Meghívó     Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófiatudományi Doktori Iskolája nevében tisztelettel meghívjuk Önt       Farbakyné Deklava Lilla    ...
  • 2018. június 17.

    Perenyei Monika doktori védése

    MEGHÍVÓ    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófiatudományi Doktori Iskolája nevében tisztelettel meghívjuk Önt    Perenyei Monika    A megtartó tekintet ...

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo