A-I-1 Az Országos Magyar Képzőmuvészeti Társulat iratai

Digitális másolat

I. Az eredeti anyag


ŐRZÉSI HELYE: (1956 előtt) Magyar Országos Levéltár

ISMERTETÉSE: Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1861-ben alakult. Célja kiállítások rendezése, művészek támogatása, a művészeti élet fellendítése volt.1 A Társulat elnöke a kiegyezés után Pulszky Ferenc, majd 1879-től 1885-ig Ipolyi Arnold, majd három éves ciklusokra választott további jeles személyiségek és műbarát arisztokraták voltak. Az elnök mellett 1879-től igazgatóság működött, melyben évtizedeken át Kelety Gusztáv igazgatónak, a Társulat adminisztrációját is vezető Szmrecsányi Miklós titkárnak és Telepy Károly "műtárosnak" volt döntő szerepe. 1877-ben készült el a Sugárúton a társulat kiállítóhelye és palotája a (régi) Műcsarnok (ma Magyar Képzőművészeti Egyetem, Andrássy út 69), amelyet 1896-ban váltott fel a millennium tiszteletére a Városliget mellett épült és ma is használt új kiállítóhely, a Műcsarnok. A Társulat évszakonként rendezte nagy, csoportos kiállításait, a "magyar szalonokat". Helyt adott külföldi művészek magyarországi kiállításainak, illetve szervezte a külföldön élő magyar művészek műveinek hazai bemutatását és magyar művészek külföldi kiállításait is. Emellett a Társulat kezdeményezte például az egyházi festészet támogatását és fellendítését, illetve állami műtermek kialakítását és kiutalását Budapesten. Fontos szerepet játszott a Mesteriskolák (azaz a képzĂľművészeti felsőoktatás) tantervének kidolgozásában és véleményezte az összes jelentős budapesti középület építészeti pályaterveit, főként képzőművészeti díszítésének programját és terveit. A 19. század végétől a Társulat és a Műcsarnok az akadémikus művészet szervezetévé és kiállítóhelyévé vált, így a modern művészeti törekvések az általuk képviselt szellemiség ellen léptek föl. A szervezet több kiadványt is megjelentetett, egyebek mellett a Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyvét, a Műcsarnok című közlönyt, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Közleményeit, valamint a Társulat hivatalos értesítőjét, a Művészetet.2

II. A cédulák

MENNYISÉGE: 27964 darab

KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: Benkő Gyula, 1951-1954

TARTALMA: A Társulat iratanyagáról készült cédulák a gyűjtemény egyik legnagyobb fondját alkotják, amelynek értékét fokozza, hogy az eredeti iratok nagy része 1956-ban elégett az MOL-ban.3
A cédulák az eredeti anyag egészét felölelik, de az eredeti anyag feldolgozásakor nem regeszta-, hanem mutatócédula igénnyel készültek, így túlnyomó többségük az ügy ismertetésére nem terjed ki, csupán az ügytípus megnevezését, az érintett művész nevét, illetve mű címét közli.

A Társulat iratanyaga az alábbi egységekre tagolódott:

- Iktatott anyag 1860-1944: A Társulat szervezetére és egyéb hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó levelek, átiratok, fogalmazványok, folyamodványok, szakvélemények, alapszabály-tervezetek, kritikák, jelentések, pályázati kiírások.- Nem iktatott anyag 1860-1944: A Társulat hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos levelek, elismervények, kötelezvények, szerződések, folyamodványok stb.

- Fasciculusok szerint rendezett iratanyag: közgyűlési jegyzőkönyvek (1861-1913); a zsűri díjkiosztó jegyzőkönyvei, igazgatási jegyzőkönyvek (1889-1920); választmányi ülések jegyzőkönyvei (1888-1920); a Művásárló Bizottság jegyzőkönyvei (1870-1882, 1899-1943) stb.

ELHELYEZÉSE: Az Iktatott és a Nem iktatott anyagról készült cédulák időrendben találhatók. A művésznevek ábécérendjében helyezték el a visszautasított - kiállításra el nem fogadott - művekre vonatkozó cédulákat, melyek iktatószám nélkül, tehát feltehetően a nem iktatott anyagról készültek. A Fasciculusok szerint rendezett iratanyag-ról készült cédulák a fenti sorrendben találhatók. A cédulaanyag személynévmutató segítségével kutatható.
Jegyzetek:

1Almanach. Képzőművészeti lexikon. [A Nemzeti Szalon Almanachja] (Szerk. Déry Béla, Bányász László, Margitay Ernő) Budapest 1912, 135., 296.
Gergely Attiláné Baktai Julianna: Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat a művészeti élet irányító intézménye (1880-1900). AH VII. (1979) 283-309.
- - : Országos Magyar Képzőművészeti Társulat. In: Magyar művészet 1890-1919. I. (Szerk. Németh Lajos) Budapest 1981, 128-129. (A magyarországi művészet története VI.)
Tóth Antal: Országos Magyar Képzőművészeti Társulat In: Magyar Művészet 1919-1945. I. (Szerk. Kontha Sándor) Budapest 1985, 56-58. (A magyarországi művészet története VII.)
Bernáth Mária: Rippl-Rónai József kapcsolata az Országos Magyar Képzőművészeti Társulattal. Somogy Megyei Múzeumok Közleményei VIII. (1987) 155-163.
Ugrin Emese: Ipolyi Arnold szerepe és tevékenysége a magyar képzőművészeti életben a kiegyezés után. In: Ipolyi Arnold emlékkönyv. Halálának századik évfordulója alkalmából az Esztergomi Keresztény Múzeumban 1986. december 12-én rendezett emlékülés anyaga. (Szerk. Cséfalvay Pál, Ugrin Emese) Esztergom 1989, 82-92.
Aranyérmek, ezüstkoszorúk. Művészkultusz és műpártolás Magyarországon a 19. században. (Szerk. Imre Györgyi) Budapest 1995

2 Illés Eszter: Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat és a Műcsarnok. Történeti áttekintés és a kiállítási katalógusok bibliográfiája. Szakdolgozat. Budapest 1978. (ELTE Művészettörténet Tanszék Könyvtára)

3 A Néprajzi Múzeumba került, s így megmenekült 1889. évi iratok a K 815 törzsszám alatt találhatók a MOL-ban.
Komjáthy Miklós: Tűzvész az Országos Levéltárban. Levéltári Híradó 6. (1956/4) 3-6.
Lakos János: Országos Levéltár, 1956. november 6. A tűzvész során keletkezett iratveszteség kiegészítő jegyzéke. LSz XLVI. (1996) 3-14.
Még az eredeti iratanyag tanulmányozása alapján született: Pipics Zoltán: A Képzőművészeti Társulat a régi Műcsarnokban. Levéltári szemelvények. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyve az 1930. évre. Budapest 1930, 113-150.
Az MTA MKI Adattára szintén őriz az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatra vonatkozó dokumentumokat. Ld.: Bánóci Zsuzsa: Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat iratai. (MDK-C-I-3) In: MTA MKI Adattára. Budapest 2000, 10-11.


Facebook

Közlemények

  • 2018. december 4.

    Gyűjteményeink téli zárva tartása

    A Művészettörténeti Intézet Adattára és Lexikongyűjteménye 2018. december 18-án 14 órakor bezár.  Első kutatási nap: 2019. január 8.
  • 2018. november 16.

    Pusztulástörténetek és újjászületések – Muzeológia az Akadémián I_II (Hegyi Dóra interjúja Bicskei Évával)

    A Művészettörténeti Intézet szakmai vezetésével működő MTA művészeti Gyűjtemény tudományos munkájáról, az ott folyó kurátori munkáról a Műértő októberi-novemberi számában jelent meg egy kétrészes cikk. (pdf vál...
  • 2018. november 13.

    Digitalizált kiadványaink

    Digitalizálási programunk újabb lépéseként elérhetővé tettük honlapunkon az MTA BTK Művészettörténeti Intézet és elődjei által az ezredfordulóig megjelentetett kiadványokat. A fél évszázad alatt megjelent 180 kiadvány -...
  • 2018. november 5.

    Farbakyné Deklava Lilla doktori védése

    Meghívó     Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófiatudományi Doktori Iskolája nevében tisztelettel meghívjuk Önt       Farbakyné Deklava Lilla    ...
  • 2018. június 17.

    Perenyei Monika doktori védése

    MEGHÍVÓ    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófiatudományi Doktori Iskolája nevében tisztelettel meghívjuk Önt    Perenyei Monika    A megtartó tekintet ...

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo