Tanulmánykötetek

A historizmus művészete Magyarországon. Művészettörténeti tanulmányok

Ez a kötet első ízben tárgyalta a magyarországi historizmus művészetét, azt a korszakot, amely nagyjából a kiegyezéstől a millenáris kiállításig terjed. Nem törekedett folyamatos művészettörténeti áttekintésre; a kötetben közölt tanulmányok a korszak művészetének lényeges és érdekes kérdéseit tárgyalják tartalmi és jelentésbeli szempontok alapján. Eddig nem alkalmazott közelítéseket nyújtanak, olyan új kutatások eredményeit, amelyekkel a korábbi szakirodalom nem foglalkozott.

Épített örökség a magyar tudomány szolgálatában. Szerk. Papp Gábor György. MTA MKI – Magyar Képek Kiadó, Budapest, 2010.

A könyvben harminc, az Akadémia használatában álló, művészettörténeti szempontból alapvető jelentőségű épülettel ismerkedhetnek meg az olvasók- szövegben és képpel. A barokk, a klasszicista, valamint a historizáló stílus mellett a XX. századi építészet néhány fontos emlékét is bemutatják a szerzők, akik számos korabeli illusztrációval - metszetekkel, tervrajzokkal és fotókkal színesíttették a leírásokat. A kötet szerkesztőjének tanulmánya felidézi azt a több évtizedes munkát, amely 1825. november 3-tól, Széchenyi István a Magyar Tudós Társaság létrehozására tett felajánlásától l 1865. december 11-ig, az MTA Európa-szerte híres Székházának ünnepélyes megnyitójáig tartott. Az olvasó megismerheti e folyamat legfőbb állomásait, a korabeli színezett fametszetek pedig bepillantást nyújtanak a végül meg nem valósuló pályaművek részleteibe is.

Hornyik Sándor: Idegenek egy bűnös városban. Művészettörténeti és vizuális kultúrák.

E kötet alapvetően a művészet és a művészettörténet helyéről szól korunk vizuális kultúrájában, amely műalkotások, filmek és elektronikus tartalmak formájában képekkel látja el az információs társadalom szubjektumát. Az élvezeti cikké és politikai eszközzé váló képek termelése és fogyasztása pedig már nem pusztán értelmezés kérdése. Mindazonáltal a vizuális kultúra – elméleti és gyakorlati eseteken keresztül bemutatott – diskurzusának ismerete kiváló használati útmutató lehet a képek működésének megértéséhez is.

Magyarországi reneszánsz és barokk. Művészettörténeti tanulmányok

A kötet tíz tanulmánya a magyarországi reneszánsz és barokk művészet több mint három évszázados korszakát fogja át. Reneszánsz függőkerttől olasz típusú várkastélyokig, geometrikus mintájú szőttesektől monumentális falképekig, apró címerképektől fejedelmi portrékig s gazdagon faragott oltároktól aranyozott ötvösremekekig terjed a sora régi művészetünk itt bemutatott emlékeinek. A tanulmánykötet írásait hazai művészetünk európai stíluskapcsolatainak gazdag dokumentálása jellemzi. Néhány tanulmány barokk művészetünk társadalmi kapcsolatainak újszerű bemutatására vállalkozott, s mecénások és művészek, városi mesterek egymáshoz való viszonyát, a művészetnek a politikai és vallási küzdelemben s a főúri reprezentációban játszott szerepét vizsgálja.

Művészet és felvilágosodás. Művészettörténeti tanulmányok

A tanulmánykötet az 17701830 közötti magyarországi művészet kérdéseivel foglalkozik. Az egyes tanulmányok szinte kivétel nélkül új kutatási eredményeket közölnek az építészet, a képzőművészetek és általában a művelődés (pl. művészetpártolás, műgyűjtés, művészeti könyvek gyűjtése, rajzoktatás stb.) kérdéseiről. Fény derül az új vonásaiban eddig kevéssé kutatott századvég és a 19. század első harmada többféle stílusáramlatának párhuzamára és érdekes keveredéseire is. Az így kibontakozó összetett és színes kép a művészet legfontosabb ágaiban közel hozza az olvasóhoz a magyar polgárosodás kezdeti folyamatának művészeti megnyilvánulásait, új tendenciák és műfajok éledésének már megnyilatkozó eredményeit.

Művészettörténet – Tudománytörténet

A kötet az 1969-ben megalakult Művészettörténeti Kutató Csoport első tanulmánykötete, és a csoport egyik legfontosabb feladatáról, tudományszervező, elméleti - módszertani tevékenységéről ad számot. A tanulmányok tematikája rendkívül széles körű. Foglalkoznak a román, reneszánsz és barokk kori magyar művészettel, a szecesszióval, néhány magyar művész munkásságával, a művészettörténet és a művészetszociológia viszonyával, a népművészet és iparművészet kérdéseivel. A publikált anyag része annak a nagy előkészítő munkának, melyet a Művészettörténeti Kutató Csoport végez a magyarországi művészettörténet egészét feldolgozó kézikönyv létrehozása érdekében.

Történeti kertek. Kertművészet és műemlékvédelem

Történeti kertjeink olyan természeti, művészeti, műemléki, történeti környezetkultúra-értékek együttes megtartóhelyei, amelyek a kertkultúra különleges, több száz éves örökségét őrzik elevenen. Megóvásuk a művelt Európában mindenütt a műemlékvédelem, a természetvédelem és a tudományos kutatás közös feladata, s csak e területek együttes és összehangolt tevékenységével lehet hatékony.Történeti kertjeink olyan természeti, művészeti, műemléki, történeti környezetkultúra-értékek együttes megtartóhelyei, amelyek a kertkultúra különleges, több száz éves örökségét őrzik elevenen. Megóvásuk a művelt Európában mindenütt a műemlékvédelem, a természetvédelem és a tudományos kutatás közös feladata, s csak e területek együttes és összehangolt tevékenységével lehet hatékony.  A II. világháború végén először a kastélyok értékeit hordták szét, majd a hozzájuk tartozó birtokokat államosították. Megszűnt tehát az a gazdasági és kulturális háttér, amely e kerteket létrehozta és fenntartotta. A kastélyok és kertek új tulajdonosainak, iskolák, gépállomások, tsz-irodák, öregotthonok, kórházak vezetőinek sem szakértelme, sem anyagi lehetősége nem volt ahhoz, hogy a rájuk maradt kerteket megfelelő módon gondozzák. A Kárpát medencében több száz történeti kert volt egykor, s nem egyet közülük elismert német, osztrák, francia vagy angol területről érkezett tájkertészek terveztek. A kertek egy része visszafordíthatatlan károsodást szenvedett, némelyikük végleg elpusztult. 

Keresés a Kiadványtárban

Látkép 2020 Művészettörténeti fesztivál honlap link

Közlemények

  • 2020. szeptember 28.

    Zádor Anna-díj 2020

    Az idén negyedszázados Zádor Anna-díj mindkét díjazottja intézetünk munkatársa, Bara Júlia és Székely Miklós. A járványhelyzet miatt rendhagyó, szűk körű, szabadtéri díjátadóra 2020. szeptember 23-án került sor a Magyar ...
  • 2020. szeptember 17.

    Elmarad a Látkép 2020

    A jelenlegi járványügyi helyzetben meg kellett hoznunk azt a nehéz döntést, hogy a Látképet nem tartjuk meg most szeptemberben. Bízunk benne, hogy hamarosan megrendezhetjük az eseményt abban a formában, ahogyan azt ere...
  • 2020. április 27.

    Látkép 2020 - A konferencia programja

    Örömmel értesítünk mindenkit, hogy elkészült a konferencia végleges programja! A szekciókba beválogatott előadók névsora megtalálható ezen a linken:  http://latkep2020.mi.btk.mta.hu/konferencia-program A beválo...
  • 2020. március 30.

    Látkép 2020 előadók értesítése

    Elkészült a Látkép 2020 előadói névsora, ismételten köszönjük a jelentkezéseket! Az elmúlt napokban a szeptemberi konferenciánkkal kapcsolatban minden jelentkezőt értesítettünk. A sok kitűnő jelentkezés nehéz feladat elé...
  • 2020. március 12.

    Kutatószolgálat felfüggesztése

    Ezúton értesítünk minden kutató kollégát és érdeklődőt, hogy a BTK Művészettörténeti Intézet gyűjteményeiben (Adattár, Lexikongyűjtemény, Fotótár) 2020. március 13-tól felfüggesztjük a kutatószolgálatot. A döntés a ...

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo