- Részletek
- Kategória: Közlemények
2021. július 9-én elhunyt Marosi Ernő Széchenyi-díjas művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1991 és 2000 között az MTA Művészettörténeti Intézetének igazgatója, 2002 és 2008 között az MTA társadalomtudományi alelnöke. A Művészettörténeti Intézet kutatóközössége mellett mindvégig kitartott; nyugalomba vonulása után is, haláláig segítette az ott folyó kutatómunkát, és aggódó figyelemmel kísérte a magyar művészettörténész szakma egészének sorsát.
- Részletek
- Kategória: Közlemények
A Művészettörténeti Intézet Lexikongyűjteményének teljes állománya 2021 júniusától elérhető elektronikus formában az intézet honlapjának Digitáliák menüpontjából és közvetlenül az alábbi linken: http://lexikoncedulak.mi.btk.mta.hu/
- Részletek
- Kategória: Események
Hornyik Sándor és Bicskei Éva beszélget
2021. július 6. 16:00, Kiscelli Múzeum, oratórium
Hornyik Sándor művészettörténész 2019-ben a tranzit.hu Rendszerváltások 2019/2020 projektje számára dolgozta ki a Pátosz menedzsment beszélgetéssorozat koncepcióját.
- Részletek
- Kategória: Események
Ismét #ruhatárvan! Az MTA Művészeti Gyűjtemény kamarakiállítása
Barabás Miklós portréit mindeddig leginkább a „hasonlóság” keretei közt értékelték és értelmezték, mint amelyek egyének fiziognómiáján és személyiségén, társadalmi státuszán túl magának a nemzetté válás időszakának – mindennapjainak, művészeti eszményeinek – hű képét is adták. Ez a hazai viszonyok, a nemzeti narratívák, a biedermeier (realizmusa) és a dokumentálás körébe zártság azonban elfedte műveinek, művészetének az európai portréfestészet hagyományában és teóriáiban gyökerező eredőit; vizuális műveltségét és érzékenységét, tudatosságát, sőt reflektivitását is.
- Részletek
- Kategória: Közlemények
A BTK Művészettörténeti Intézet munkatársa, Papp Júlia a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat szervezésében tartott előadást, amelyben azt a pompás reneszánsz díszpáncélt mutatta be, amelyet hosszú ideig az 1526. évi mohácsi csatában elesett II. Lajos egykori tulajdonaként tartottak számon. Valójában azonban I. Ferdinánd készíttette 1533-ban a lengyel királyfi, Zsigmond Ágost számára abból az alkalomból, hogy lányát, Habsburg Erzsébetet eljegyezte. Az előadásról készült videófelvétel elérhető a társulat Youtube-csatornáján.
A díszpáncélt sokáig a bécsi császári fegyvergyűjtemény (Kaiserliches Zeughaus) ún. Lajos király termében, illetve bécsi múzeumokban őrizték. 1876-ban egy jótékonysági kiállításon, 1896-ban pedig a millenniumi kiállításon Budapesten is bemutatták. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után Ausztriában maradt, majd 1933-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba került a magyar kulturális javak visszaadásáról rendelkező velencei egyezmény keretében.
II. Lajos egykori páncéljainak egy részéről csak írásos források maradtak fenn, egy tornapáncélja, illetve egy sisakja azonban külföldi múzeumokban ma is megtalálható. Az uralkodó a 16. század óta számos műalkotáson visel páncélt, az 1780-as évektől pedig – először Dorffmaister István festményein – gyakran ebben a díszvértezetben ábrázolták. Dorffmaister mohácsi csataképének a király halálát ábrázoló jelenetével 19. századi emlékműterven, emlékművön és könyvillusztráción is találkozunk, s ebben a díszpáncélban látjuk az uralkodót több műalkotáson, köztük a Parlament homlokzatán található szobron is.
A páncélt – mely évszázadokon át kiemelkedő szerepet játszott a magyar művelődéstörténetben, illetve a keresztény Magyarország védelmében 20 éves korában életét áldozó II. Lajos emlékezetében – 2020 karácsonyán, néhány évvel a mohácsi csata ötszázadik évfordulója előtt, a magyar kormány Lengyelországnak ajándékozta.
- Részletek
- Kategória: Események
2020 októberében jelentette meg az Új Művészet Alapítvány Tatai Erzsébet „Túlélési gyakorlatok – Szabics Ágnes munkáiról” című kötetét. A könyvbemutatót 2021. június 9-én, szerdán 17 órakor tartjuk a Budapest Galériában (1036 Bp., Lajos utca 158.).
A könyvet bemutatja és a beszélgetést moderálja Szegedy-Maszák Zsuzsanna, művészettörténész.
- Részletek
- Kategória: Események
Az akadémia (körbejárás) című projekt a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában lévő tudományos gyűjtemények szubjektív dokumentációja képek, videók, hangfelvételek, valamint ezeket kísérő szövegek formájában. A képek 2016 vége és 2019 vége között készültek, az alatt az idő alatt, amikor Bicskei Éva (művészettörténész; MTA Művészeti Gyűjtemény) az MTA kutatóhálózatában ― tíz kutatóközpont negyvenegy intézetében és öt nagyobb, független kutatóintézetben, továbbá hat vidéki tudományos bizottságban ― műtárgyfelmérést végzett. Eközben figyelt fel a különböző tudományágak gyűjtéseire, és kezdetben véletlenszerűen, majd módszeresen készített róluk képi jegyzeteket. Később kutatni kezdte a gyűjtemények történetét, intézeti kutatókkal beszélgetett; így születtek meg a képeket és a rövid videókat kísérő, az adott intézmények történetének egy-egy aspektusát feldolgozó szövegek.
- Részletek
- Kategória: Események
Az Ars Hungarica 2020/3. száma egyes alkotók és műveik saját korukhoz való viszonyát vizsgálja: Gellér Katalin Csontváry Kosztka Tivadar életművéből vett példákkal érvel amellett, hogy a festő egyedi nyelvezete ellenére vett át formai elemeket a korszak szimbolista festőitől. Ferkai András egy izgalmas építészettörténeti nyomozás során derít fényt Gábor Jenő pécsi nyaralójának modern, Bauhaus-elemekkel dolgozó építészének kilétére. Horváth Gyöngyvér és Hornyik Sándor Csernus Tibornak a barokk stílust újrateremtő, Caravaggiót, illetve Hogarthot idéző műveit helyezik a posztmodern kontextusába; Perenyei Monika pedig Picasso egy kései képsorozatát, a szintén barokk műből (Velázquez Las Meninasából) kiinduló képciklusát elemzi.
További cikkeink...
További cikkeink...
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.