- Részletek
- Kategória: Közlemények
Örömmel értesítünk mindenkit, hogy elkészült a konferencia végleges programja!
A szekciókba beválogatott előadók névsora megtalálható ezen a linken:
http://latkep2020.mi.btk.mta.hu/konferencia-program
A beválogatott poszterek témái pedig ezen a linken olvashatóak:
- Részletek
- Kategória: Események
A közelmúltban megjelent az Ars Hugarica 2019/4-es száma Sarkadi Nagy Emese, Papp Júlia (BTK MI), Lakatos Adél, Szvoboda Dománszky Gabriella, Farbakyné Deklava Lilla (BTK MI) tanulmányaival, Alföldy Gábor visszaemlékezésével és Szakács Béla Zsolt recenziójával.
A Művészettörténeti Intézet alapvető törekvése évek óta, hogy gyűjteményeinek és kiadványainak minél szélesebb körét elérhetővé tegye online is. A koronavírus miatti helyzetben a megjelenést követően egyből elérhetővé tesszük a legfrissebb szám mellett a 2018-as és 2019-es évfolyamok teljes anyagát is. Az Ars Hungarica két legújabb évfolyama mostantól elérhető a Kiadványtárunkban: https://mi.btk.mta.hu/hu/kiadvanytar
- Részletek
- Kategória: Események
Bocskay György kalligráfus művészete címmel jelent meg a BTK Művészettörténeti Intézet kiadásában Gulyás Borbála új kismonográfiája. A könyv a magyarországi késő reneszánsz művészet egyik fontos, ám mindeddig kevéssé ismert képviselőjének, a kalligráfus Bocskay Györgynek (†1575) az életművét tekinti át. Az, hogy Bocskay György ekkoriban kalligráfusként lepett fel, munkásságának a korszerűségét jelzi. Választásával tudatosan reflektált azokra a változásokra, amelyek a kalligráfia művészetként való elismertségét hozták. Sőt e folyamatnak maga is az alakítójává vált, amikor írásmintáiban a művészi kifejezés újabb és újabb útjait kereste. A kötet hamarosan megvásárolható lesz a Penna Könyvesboltban (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), és megrendelhető lesz a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen.
- Részletek
- Kategória: Események
A szabálytól a képzeletig
Az iparoktatás politikai és tárgyi környezete a dualizmus kori Magyarországon
Tudományos konferencia a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete, a Pécsi Tudományegyetem „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola és a Károli Gáspár Református Egyetem BTK szervezésében.
2020. március 5.
KRE BTK - 1085 Budapest, Benda Kálmán Szakkollégium, Horánszky utca 26.
Program
9:00 regisztráció
9:30 Köszöntő
9:45 A modern iparoktatás előzményei (elnök: Jékely Zsombor - KRE)
Tóth Áron: Mester, mérnök, építész – A professzionális építészeti képzés kezdetei Magyarországon
Bodóczky István: A rajztanítás speciális jellege és módszertana a Székesfővárosi Iparrajziskola előd intézményeiben (1778 -- 1886)
Berta-Szénási Panna, Sanda István Dániel: Polytechnicum kontra József Ipartanoda – A műegyetem reformkori elődintézménye
11:15 Szünet
11:30 Intézményalapítások a nemzeti közpolitika tükrében (elnök: Vörös Katalin - PTE)
Nagy Péter Tibor: Az iparoktatás az 1890-es évek közpolitikai diskurzusában
Ruzsa Bence, Szabó Zoltán András, Szalkay Csilla: A budapesti Állami Felső Ipariskola megszervezése a 19. század második felében
Csepregi Noémi: Az Iparművészeti Múzeum 1873-as első vásárlása az iparfejlesztési koncepciók tükrében
13:00 Ebédszünet
14:00 Tanár, tanítvány, tanonc (elnök: Székely Miklós - BTK MI)
Vörös Katalin: Szaktanárok a dualizmus kori középfokú iparoktatásban
Jurecskó László: Növendék, tanár, mester: Mattis Teutsch János a brassói Állami Faipari Szakiskolában
Orbán János: Ipariskola Marosvásárhelyen. Az építőipari tanfolyam és a századforduló helyi építészeti fellendülése
15:30 Szünet
15:45 Tovább elő intézmények, évszázados gyakorlatok (elnök: Ordasi Zsuzsa - KRE)
Nagy Barbara: Az iparrajzoktatás keretei: a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola szervezete és épülete
Katona Júlia: Minták után szabadon? – Rajzoktatás a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskolában
Székely Miklós: Art & Crafts - nemzeti iparoktatás - Bauhaus: új szempontok a századfordulós mozgalmak megértéséhez
17:15 Zárszó
- Részletek
- Kategória: Események
|
A BTK Művészettörténeti Intézet és a MissionArt Galéria szeretettel meghívja Önt „Az utak elváltak”. IV. A magyar képzőművészet új utakat kereső törekvéseinek sajtóvisszhangja 1913-1920 című kötet 2020. február 26-a, szerda, 18:30 órakor kezdődő könyvbemutatójára a MissionArt Galériába (1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.)
„Az utak elváltak” szöveggyűjtemény összeállítása Tímár Árpád (1939–2017) művészettörténész heroikus vállalkozása volt a 20. század első két évtizedének magyar képművészeti sajtókritikájának átfogó bemutatására. A most megjelenő negyedik, közel 950 oldalas kötet az utolsó teljes békeévtől (1913) a trianoni békeszerződés évéig (1920) mutatja be azt, hogy milyen modern művészeti törekvések voltak jelen Magyarországon az első világháború alatt és az azt követő években. A szöveggyűjteményt Tímár Árpád halála után Bardoly István r endezte sajtó alá és Markója Csilla szerkesztette. „Az utak elváltak” negyedik kötete a MissionArt Galéria és az EEKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete közös kiadásában jelenik meg. Az új kiadvány a könyvbemutató után a helyszínen megvásárolható.
A kötetet Gosztonyi Ferenc művészettörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténeti Intézetének adjunktusa mutatja be.
|
- Részletek
- Kategória: Események
ismét látogatható a Magyar Tudományos Akadémia székházának
első emeletén egy összefüggő, reprezentatív teremsor: a díszterem,
a bizottsági termek (elnöki tanácsterem és képes terem) és a felolvasóterem
- Részletek
- Kategória: Események
Száz évvel az esemény előtt, 1919. szeptember 5-én hunyt el Schulek Frigyes építész, akinek munkássága a magyar építészet történetének kiemelkedő fejezete. Jelentős szerepet játszott az intézményesülő magyarországi műemlékvédelem kialakulásában, amikor alapításától, 1872-től kezdve tagja volt a Műemlékek Ideiglenes Bizottságának, és mint bizottsági építész számos műemlék helyreállításában vett részt. A bizottság 1881-től, mint a magyar műemlékvédelem állandósult szakmai grémiuma működött Műemlékek Országos Bizottsága néven. Schulek műemlékes munkájával párhuzamosan 1871-től, szintén alapításától tanított a mai Képzőművészeti Egyetem elődjében, az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezdében. Oktatói munkásságát a műegyetemen folytatta, ahol a barát és pályatárs, Steindl Imre 1902-ben bekövetkezett halála után átvette annak megürült tanszékét.
Schulek halálának 100. évfordulójáról a bécsi Collegium Hungaricum az építészi életművet bemutató kiállítással emlékezett meg, amely 2019. december 10-én nyílt meg. A kiállítás megnyitóját kisebb konferencia vezette be, amelynek előadásai a korszak, valamint Schulek szerteágazó munkásságát igyekezett egy-egy referátumban bemutatni. Bevezető előadásában Bertényi Iván, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója előadásában azt a történeti és kulturális hátteret vázolta fel, amelyben egy ilyen életmű létrejöhetett. Izgalmas előadásában Salamon Gáspár, a lipcsei Leibniz-Institut für Geschichte und Kultur des östlichen Europa munkatársa az egyetemi oktatót mutatta be. Jómagam, aki a felkérést egy nagyelőadás megtartására kaptam, a Mátyás-templom és a Halászbástya kiépítésének történetét és problematikáját elemeztem.
A konferenciát követően került sor magára a kiállításnak a megnyitójára, amelynek anyagát én állítottam össze. A kiállítás megnyitó beszédét Sisa József DSc, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója tartotta. A tizenhét tablót Schulek életrajzának összefoglalása, építészeti tanulmányainak rajzi emlékei, bécsi diák- és a kezdő tervezői munkásságának dokumentumai indították, majd műemléki és új tervezésű épületeinek rajzai következtek. A legtöbb részletet felvonultató, összesen hét tabló a Mátyás-templom és a Halászbástya építését mutatta be, nem véletlenül. Schulek közel 30 évig dolgozott a Mátyás-templomon, annak befejezése után pedig méltó keretként felépítette a Halászbástyát. Az együttes nemcsak Schulek főműve, de a magyarországi historizmus egyik legtöbbet méltatott alkotása, amelynek megítélése akkor is elismerő volt, amikor a korszak építészete, a historizmus meg nem vívta ki az őt megillető helyét az építészettörténetben.
Farbakyné Deklava Lilla, a kiállítás kurátora
- Részletek
- Kategória: Események
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete fesztivált szervez 2020. szeptember 24–26. között Budapesten, a Humán Tudományok Kutatóházában Látkép 2020 címmel. A változatos programokat kínáló fesztivál célja a művészettörténet-tudomány folyamatosan táguló horizontjának, egyre gazdagodó szakmai térképének megrajzolása; kaleidoszkópszerűen bemutatva a legújabb kutatási irányokat, kérdésfelvetéseket és eredményeket.
A programsorozat gerincét képező konferencia szekciói a kortárs művészettörténeti kutatások sokszínűségét, a megközelítések módszertani gazdagságát jelzik. A felvetéseik között globális témák mellett a speciális közép-európai jelenségek vizsgálata egyaránt megjelenik. Célunk, hogy az interdiszciplináris megközelítést igénylő szekciók révén a művészettörténet intenzív párbeszédbe lépjen a társtudományokkal. Szándékunk szerint ez az esemény is hozzájárulhat ahhoz, hogy újrafogalmazzuk szakmánk helyét és feladatait a bölcsész- és társadalomtudományok között.
A konferencia felhívása az esemény honlapján érhető el.
A Látkép 2020 azonban nemcsak az új módszerek és más tudományterületek felé nyit, hanem különböző műfajú eseményekkel a tágabb nyilvánosságot is szeretné megszólítani. A hagyományos konferencia keretein átlépve igazi fesztivállá válik: a résztvevők kedvükre válogathatnak a workshopokat, beszélgetéseket, gyűjteményi sétákat felvonultató változatos programból; kávéval és pogácsával a kezükben böngészhetik a poszterszekció tablóit, a kalandvágyók pedig kipróbálhatják magukat a tematikus szabadulószobában.
A fesztiválon mindenkit szeretettel várnak a BTK Művészettörténeti Intézet munkatársai nevében a Látkép 2020 szervezői: Árvai-Józsa Kitty, Dudás Barbara, Nagy Eszter, Somogyvári Virág, Székely Miklós, Ugry Bálint
További cikkeink...
További cikkeink...
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.