- Részletek
- Kategória: Gyűjtemények
Gyűjteményvezető: Perenyei Monika művészettörténész
A gyűjtemény munkatársai: Aknai Katalin művészettörténész
Romhányi Dóra tudományos adminisztrátor
Az alapítójáról Selig-múzeumként is hivatkozott gyűjtemény 1931-ben nyílt meg az Angyalföldi Elme-és Ideggyógyintézetben, majd 1937-ben Lipótmezőre költözött. A gyűjtemény a háborús pusztításokkal feledésbe merült, az ötvenes évek közepén Fekete János lipótmezői elmeorvos „csomagolta ki”. Történetében radikális változást Veér András igazgatása hozott (1986-tól), aki művészettörténészt kért fel a gyűjtemény rendszerezésére. Plesznivy Edit közel két évtizedes gyűjteménykezelői munkájával átjárást nyitott a művészeti élet intézményrendszere és az OPNI falain belül létező pszichiátriai-művészeti gyűjtemény között. A gyűjteményt 1990-ben védetté nyilvánították, majd 2002-ben a Pszichiátriai Betegek Művészeti Alkotásainak Muzeális Gyűjteménye bekerült a Magyarországi Muzeális Intézmények Anyakönyvébe. Az OPNI felszámolása után a gyűjtemény az MTA tulajdonába került, 2009-től a Teréz krt. 13. alatt kezdte meg működését, melynek alapja a gyűjtemény láthatóságának biztosítása, az interdiszciplináris kutatások szervezése és közlése, figyelemmel a gyűjtemény-gyarapítás lehetőségeire is.
Látogatás előzetes egyeztetéssel:
http://www.psyartcoll.mta.hu/hu/kapcsolat
- Részletek
- Kategória: Gyűjtemények
A Magyar Tudományos Akadémia székházának építészeti programja előírta, hogy a leendő palotában képtárként szolgáló tereket is alakítson ki a tervező. Így a többfordulós, meghívásos tervpályázat győztese, a neves berlini építész, Friedrich August Stüler a legmodernebb muzeológiai elvárásoknak megfelelő kiállítótermeket helyezett a Duna partján álló, velencei reneszánsz palazzókat idéző épület második és harmadik emeletére. E terekben kapott helyet az Esterházy család hercegi ágának grandiózus műgyűjteménye, amely az Akadémia palotájának megnyitása után, 1866-ban költözött Bécsből Pest-Budára. Az ország első nyilvános, az európai festészet remekeit felsorakoztató képtára 1871-től – állami tulajdonba kerülésétől fogva – Országos Képtár néven működött az épület falai közt egészen 1906-ig, a kollekciónak az újonnan épült Szépművészeti Múzeumba való elszállításáig. Az Akadémia palotája azonban ezután is, több mint harminc éven keresztül egy másik egyedülálló képgyűjteménynek adott otthont: a magyar történelem kiemelkedő szereplőit és eseményeit felvonultató Történelmi Képcsarnoknak. Annak 1939-ben a Nemzeti Múzeumba való költöztetése (és az épület többi múzeumi egységének 1949 és 1952 közt zajló felszámolása) után azonban csaknem fél évszázadon át szünetelt a múzeumi tevékenység az Akadémia székházában, és csak 1994-ben indult újra.
Ekkor hozták létre a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményét az intézményben az alapítás óta összegyűlt műtárgyakkal kapcsolatos muzeológiai feladatok ellátására. E feladatok egyike a gyűjtemény kiemelkedő darabjainak bemutatása. Így a hagyományoknak megfelelően, a Széchenyi István téren álló palota harmadik emelete ismét képtár lett.
A Művészeti Gyűjteménynek az ezekben a terekben megrendezett állandó kiállítása azonban 2017 júliusában – felújítás miatt, bizonytalan időre – bezárt. Helyette, 2017 őszétől, a székház első emeletén lévő Képes teremben és az Elnöki tanácsteremben lesz látható és látogatható a gyűjtemény egy része – havi egy, előre meghirdetett alkalommal. Ezek a Díszteremmel és a Felolvasó teremmel egybenyitott terek egy egységes századfordulós enteriőr-együttest rekonstruálnak úgy az elrendezés, mint a funkció tekintetében – hazai viszonylatban egyedülálló módon.
- Részletek
- Kategória: Gyűjtemények
A Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi István téren álló székháza Budapest egyik reprezentatív középülete, a magyar tudományosság jelképpé nemesült foglalata. Az épület 150 éve nyílt meg. Bár magát az intézményt 1825-ben alapította gróf Széchenyi István, palotáját csak 1862–65-ben emelték August Friedrich Stüler berlini építész tervei szerint. Az Akadémia székháza a maga korában a neoreneszánsz stílustörekvés úttörő és nagyszabású alkotása volt, amely a magyar főváros építészeti fejlődésére is hatást gyakorolt. Belsejének elegáns architektúrája, főbb termeinek festészeti és szobrászati díszítése méltó az épület kiemelt rendeltetéséhez. Megtalálhatók benne az intézmény legmagasabb vezetőinek irodái, különböző dísz- és tanácskozótermek, valamint a harmadik emeleten a nagyközönség által is látogatható Művészeti Gyűjtemény (Képtár). A palotához hátulról csatlakozik az Akadémia egykori bérháza, amely ma – átalakított formában – az MTA Könyvtár és Információs Központnak ad otthont.
Az évforduló alkalmából az épületről fényképgalériát teszünk közzé. Elsősorban azokat a termeket mutatjuk be, melyek történeti és művészi értékük miatt jelentősek, illetve amelyek valamilyen formában az Akadémiára látogatók számára is megtekinthetők. A felvételeket Hámori Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet fényképésze készítette. A képgalériát Sisa József állította össze és Égető Attila készítette. A képek Creative Commons rendszer szerinti Attribution/Nevezd meg! licensz alapján használhatók fel. Közzétételükkel szeretnénk hozzájárulni a pompás épület szélesebb körű megismertetéséhez.
- Részletek
- Kategória: Gyűjtemények
Lechner Ödön (1845–1914) a magyar építészet egyik legnagyobb és mindenképpen legeredetibb alkotója, akit a századforduló rendkívüli tehetségekben bővelkedő nemzetközi színterén is előkelő hely illet. Idén emlékezünk meg halálának 100. évfordulójáról, amit az UNESCO is felvett a nemzetközi évfordulók közé. Ez alkalomból az Iparművészeti Múzeum és az MTA BTK Művészettörténeti Intézet közösen nemzetközi, angol-magyar nyelvű tudományos konferenciát és nagyszabású kiállítást rendez. A konferencia a Magyar Tudomány Ünnepének egyik hivatalos rendezvénye. A rendezvények célja, hogy Lechner nemzetközi jelentőségű, ám Magyarországon kívül alig ismert munkásságát a magyar érdeklődőkön túl a szélesebb külföldi közönség elé is tárja.
A konferencia és a kiállítás kapcsán az MTA BTK Művészettörténeti Intézete fontosnak érezte, hogy megfelelő minőségű fotósorozattal elkészítésével és nyilvános elérhetőségének biztosításával járuljon hozzá Lechner Ödön munkásságának átfogó megismertetéséhez. Lechner Ödön épületeiről az MTA BTK Művészettörténeti Intézet fényképésze, Hámori Péter készített fotósorozatot. (Az Iparművészeti Múzeumról és a szekszárdi szállóról Sisa József készített felvételeket.) A képgalériát Sisa József állította össze és Égető Attila készítette. A képek Creative Commons rendszer szerinti Attribution/Nevezd meg! licesz alaján használhatók fel.
Ezúton is szeretnénk bátorítani a Lechner Ödön életművével kapcsolatos előadások, konferenciák, cikkek, tanulmányok szerzőit és a széles nagyközönséget az oldalon található építészeti fotográfiák használatára.
További cikkeink...
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.