150 éves az Akadémia palotája című kiállítás megnyitója

meghívó MTA

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke tisztelettel meghívja Önt

a 150 éves az Akadémia palotája című kiállítás megnyitójára

2015. október 20-án, kedden 17 órára

az MTA Művészeti Gyűjteménybe.

Köszöntőt mond Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

A kiállítást megnyitja Barnabás Beáta, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, a „Székház 150” Programtanács elnöke.

A kiállítást az MTA Művészeti Gyűjtemény rendezte az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetével együttműködésben.

A kiállítás 2015. december 14-ig tekinthető meg, hétfőnként 11 és 16, péntekenként 11 és 22 óra között az MTA Művészeti Gyűjteményben.

1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. III. emelet

Idén 150 éves a Magyar Tudományos Akadémia székháza: hivatalosan 1865. december 11-én adták át rendeltetésének.

Jelen, az ünnepi alkalomból rendezett kiállítás nem klasszikus építészettörténetet, hanem egy, az épületen, annak terein keresztül bemutatott, tágabb értelemben vett intézménytörténetet kínál. Nem törekszik – nem is törekedhet – egy összefüggő, lineáris história felvázolására (bár a tárlatnak van egyfajta laza kronologikus kibomlása); a palota elmúlt másfél évszázadát ehelyett különböző aspektusokból tekinti át, létrejöttének és fennállásának néhány meghatározó sajátosságára fókuszálva.

Így tematizálódik például a kiállítás terében az a társadalmi felindulás, amely az épület emeléséhez vezetett; magának az építkezésnek a lezajlása; a palota reprezentatív kialakítása és muzeális gyűjteményei; a falai közt zajló tudományos élet szakmai és adminisztratív eseményei. Azaz a motio, a constructio, a decoratio és a sessio adják a bemutató főbb szerkezeti egységeit; mert még az 1860-as években is az európai kultúrába való bekapcsolódást jelentő, s a klasszikus örökség megnemesítő auráját hordozó latinra váltottak, még a honi nyelv művelését és terjesztését célul tűző intézményben is, ha annak építendő palotájáról volt szó. Ezt a fonalat felvéve, azt a gyökeres átalakulást, amelyet úgy az intézmény, mint székháza, reprezentációja, valamint gyűjteményei életében a huszadik század második fele hozott, a translatio és a societas litteraria terei mutatják be.

***

A neoreneszánsz építészet kiemelkedő hazai emléke egy többfordulós, honi és külföldi építészeket is felvonultató pályázat lezajlása után, egy nemzetközileg is jegyzett berlini építész, Friedrich August Stüler tervei szerint valósult meg; alulról szerveződő társadalmi kezdeményezés és kiszélesedő nemzeti közadakozás eredményeképpen, még az abszolutizmus idején. A nemzeti közösség létét és erejét testesítette meg; és magyarázza az intézménynek a közgondolkodásban betöltött kivételes helyét, illetve palotájának igényes, reprezentatív kialakítását.

Gazdag külső és belső épületszobrászati elemei, illetve Dísztermének Lotz Károly által festett seccói ugyanis minden tudós közösség vágyott, eszményi hajlékát, Apolló és a Múzsák lakhelyét, a mitikus Parnasszust idézik meg. Annál is inkább, mert az 1825-ben fundált, működését pedig 1831-ben kezdő intézmény célját – alapszabályai szerint, egészen 1949-ig – a tudományok és a szépművészetek honi nyelven való művelése és terjesztése jelentette.

Többek közt ezzel a kettős kötődéssel, a tudományok művelésén túl a képzőművészetek pártolásával magyarázható az is, hogy az Akadémia palotájának legfelsőbb szintjét eredetileg is múzeumnak tervezték: itt működött a mai Szépművészeti Múzeum elődintézménye, az európai festészet javát felvonultató Esterházy – (később Országos) Képtár. A múzeum pedig több más, ugyancsak a művészetekkel foglalkozó intézetet is bevonzott – átmenetileg – az épület falai közé, a korabeli hazai kiállításokat szervező egyesülettől kezdve a művészképzés különböző szakintézményeiig. A századfordulón pedig egymás után nyíltak az épületben a muzeális gyűjtemények és emlékszobák; így elmondható, hogy a tényleges kutatásra és alkotásra szolgáló terek közül egyre többet hódított meg a tudományokat és a képzőművészeteket gyakorló nagy férfiaknak a kultusza.

Ez a hazai Parnasszus azonban a mindennapokban korántsem bizonyult olyan zavartalan és idilli helynek, mint mitológiai megfelelője. Az Akadémia palotájában zajló szakmai tevékenységet ugyanis a tudomány saját törvényszerűségein túli tényezők is befolyásolták. A testületi, a nyilvánosság számára gyakran láthatatlan belső csatározások mellett azok a politikai események, társadalmi folyamatok, amelyek például előtte, a mindenkori címét adó – bár a nevét időnként váltogató –, egyre inkább a tömegpolitika színterévé váló téren is zajlottak, és az épületbe beszűrődve nyomot hagytak. Hol lassan és alig észrevehetően, hol radikálisan formálták át külső kialakítását és belső tereinek arculatát, illetve gyűjteményegységeit, nem hagyva érintetlenül a minden korban viszonylag stabil tudós közösséget, valamint annak intézményi működését sem.

De azon túl, hogy mintegy lenyomatokként viselte magán az elmúlt százötven év hazai történéseit, az Akadémia (épületének) másfél évszázadot átfogó története saját küldetésének a mindenkori politikai kontextus függvényében való meghatározásáról is szól. Az intézmény nemzeti jellegéből adódó problematika búvópatakként húzódik a tárlatban, elkülönülő szerkezeti egységeket, eseményeket, szereplőket és tárgyakat kötve össze.

 ***  

A kiállítás 2015. október 20. és december 14. közt tekinthető meg az MTA Művészeti Gyűjteményben, hétfőnként 11.00 és 16.00, péntekenként 11.00 és 22.00 óra között.

November 6-án technikai okok miatt a kiállítás zárva tart!  

Cím: 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. III. emelet 

150 éves az Akadémia palotája című időszaki kiállításban az alábbi időpontokban szakvezetéseket tartanak, amelyekre külön regisztrálni nem kell!

november 9. 14.00 óra

november 13. 16.00 óra

november 20. 11.00 óra

november 23. 11.00 óra

november 27. 18.00 óra

december 4. 18.00 óra

december 7. 14.00 óra

december 11. 16.00 óra

A fent jelzetteken túl, a Magyar Tudomány Ünnepe ideje alatt is várják a látogatókat az alábbi időpontokban:

November 11-én, szerdán 14.00 és 18.00 óra között,

November 16-án, hétfőn 11.00 és 18.00 óra között,

November 18-án, szerdán 14.00 és 18.00 óra között.

Facebook

Közlemények

  • 2018. december 4.

    Gyűjteményeink téli zárva tartása

    A Művészettörténeti Intézet Adattára és Lexikongyűjteménye 2018. december 18-án 14 órakor bezár.  Első kutatási nap: 2019. január 8.
  • 2018. november 16.

    Pusztulástörténetek és újjászületések – Muzeológia az Akadémián I_II (Hegyi Dóra interjúja Bicskei Évával)

    A Művészettörténeti Intézet szakmai vezetésével működő MTA művészeti Gyűjtemény tudományos munkájáról, az ott folyó kurátori munkáról a Műértő októberi-novemberi számában jelent meg egy kétrészes cikk. (pdf vál...
  • 2018. november 13.

    Digitalizált kiadványaink

    Digitalizálási programunk újabb lépéseként elérhetővé tettük honlapunkon az MTA BTK Művészettörténeti Intézet és elődjei által az ezredfordulóig megjelentetett kiadványokat. A fél évszázad alatt megjelent 180 kiadvány -...
  • 2018. november 5.

    Farbakyné Deklava Lilla doktori védése

    Meghívó     Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófiatudományi Doktori Iskolája nevében tisztelettel meghívjuk Önt       Farbakyné Deklava Lilla    ...
  • 2018. június 17.

    Perenyei Monika doktori védése

    MEGHÍVÓ    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófiatudományi Doktori Iskolája nevében tisztelettel meghívjuk Önt    Perenyei Monika    A megtartó tekintet ...

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo