Megjelent az Ars Hungarica 2016/1 száma

Az Ars Hungarica szerkesztőségének, kiadójának és arculatának megújulása után megjelent az idei évi első számunk. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténet Tanszéke 2014. május 7–8-án Művészet Ybl és Lechner korában címmel rendezett konferenciát. Ugyan az esemény a címben szereplő két építészóriás születésének és halálának az évfordulójához kapcsolódott, az építészeti mellett olyan képzőművészeti, iparművészeti, színház- és díszlettörténeti, valamint zenei tárgyú előadások is elhangoztak, amelyek csak közvetetten kapcsolódtak a két építészhez. Az Egyetem eredetileg a különböző művészeti ágak együttes bemutatását tervezte egy konferenciakötetben, ám ez sajnos nem valósulhatott meg. Az elhangzott képzőművészeti profilú előadások megjelentetését az Ars Hungarica vállalta, jelen kötetben e tanulmányok olvashatók. A kiadvány a Penna Bölcsész Könyvesboltban megvásárolható (1053 Budapest, Magyar u. 40.)

 

Ah 2016 01 Cover Net 01

 

Ágoston András a Markó utcai gimnázium Lotz Károly és Than Mór tervezte falképeit elemzi, eszmeiségük alapján nemzetközi közegbe helyezve azokat. Király Erzsébet az Új Városházát díszítő Lotz Károly-falképek kapcsán a historizmus és a modernitás haladáselvűségét vizsgálja. Vargyas Júlia az 1900-ban rendezett Visszautasítottak Szalonját kutatja, annak okait keresve, hogy – szemben párizsi elődjével – ez az esemény miért nem vált a modernizmus mérföldkövévé. Kovács Imre elemzése Liszt Ferenc Krisztus-oratóriumának Háromkirályok-tételéről a tudományos diszciplínák határterületén mozogva tárja elénk a mű képzőművészeti inspirációs forrását, illetve Liszt magyarságképének a gyökereit. Keserü Luca tanulmányában Bánffy Miklós és Márkus László modern szimbolista színpadterveit, operarendezéseit elemzi, és a wagneri színpad megújítóinak – Adolphe Appia és Mariano Fortuny – színpadrendezési előzményeit felidézve mutatja be a festészeti minőségek megjelenését a színpadművészetben. Mészáros Ágnes egy elfelejtett osztrák vándorfestő, Alois Schönn életútját és magyarországi kapcsolódásait térképezi fel, hasznos adalékokkal gazdagítva az orientalizmus honi kutatását. Gellér Katalin az Árkádia-kultusz kiemelt jelentőségét tárgyalja a szimbolizmusban, amihez főként a gödöllői művészek mítoszfeldolgozásait veszi alapul. Gulyás Dorottya a századforduló polikróm szobrászatának átfogó elemzését nyújtja, tanulmányában Ligeti Miklós, Stróbl Alajos és Zala György jól ismert, eredetileg színes szobrait tárgyalja egészen új megközelítésben.

Facebook

Közlemények

  • 2018. december 4.

    Gyűjteményeink téli zárva tartása

    A Művészettörténeti Intézet Adattára és Lexikongyűjteménye 2018. december 18-án 14 órakor bezár.  Első kutatási nap: 2019. január 8.
  • 2018. november 16.

    Pusztulástörténetek és újjászületések – Muzeológia az Akadémián I_II (Hegyi Dóra interjúja Bicskei Évával)

    A Művészettörténeti Intézet szakmai vezetésével működő MTA művészeti Gyűjtemény tudományos munkájáról, az ott folyó kurátori munkáról a Műértő októberi-novemberi számában jelent meg egy kétrészes cikk. (pdf vál...
  • 2018. november 13.

    Digitalizált kiadványaink

    Digitalizálási programunk újabb lépéseként elérhetővé tettük honlapunkon az MTA BTK Művészettörténeti Intézet és elődjei által az ezredfordulóig megjelentetett kiadványokat. A fél évszázad alatt megjelent 180 kiadvány -...
  • 2018. november 5.

    Farbakyné Deklava Lilla doktori védése

    Meghívó     Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófiatudományi Doktori Iskolája nevében tisztelettel meghívjuk Önt       Farbakyné Deklava Lilla    ...
  • 2018. június 17.

    Perenyei Monika doktori védése

    MEGHÍVÓ    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófiatudományi Doktori Iskolája nevében tisztelettel meghívjuk Önt    Perenyei Monika    A megtartó tekintet ...

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo