Fényképtár

fenykeptar

A Fényképtár idő- és földrajzi határ nélkül gyűjti a magyar, a magyar vonatkozású, művészettörténeti szempontból jelentős műtárgyakról, művészekről, épületekről készült felvételeket. A gyűjtemény jelenleg mintegy 80 ezer darab felvételt számlál. A 2012 óta tartó digitalizálás eredményeként jelenleg a keresőfelületen keresztül elérhető a Fényképtárban őrzött analóg gyűjtemény nagy része: a D jelű 7400 képet tartalmazó diapozitívok teljes állománya mellett a közel 9400 tételes B jelű zselatinos ezüst képek közül 8400, valamint a 65.000 tételt tartalmazó N jelű negatív állomány nagy része, 64.300 felvétel.

 

Digitalizált állomány

 

Cím:
1097 Tóth Kálmán u. 4. B.6.40.
Telefon:
+36-1-2246700/4280
Nyitva tartás:
megbeszélés szerint
Tárvezető:
Farbakyné Deklava Lilla
                         

 

Zömmel fekete-fehér negatívot, színes diát, pozitív fényképfelvételeket és elenyésző számban színes negatívot tartalmaz. Állománya elsősorban az Intézet fényképészei (Domonkos Endre [1925–1991], Szilárdi Béla, Kovács Ferenc, Hegyi Gábor [1952–199], Hegede Béla, Bertalan Vilmos, Makky György) által készített felvételekkel, kisebb részben ajándékozás révén (hagyatékok), illetve vétel által gyarapodott.

Az MTA BTK MI Fényképtára, az Intézet jogelődje, az MTA Művészettörténeti Kutató Csoport 1969-es megalakulásakor jött létre. Szervezetileg a III., Bobrovszky Ida vezette Dokumentációs Osztályhoz tartozott. Előzményének a Művészettörténeti Dokumentációs Központ Beke László kezelte Fotóarchívuma tekinthető. Ő lett a Kutató Csoport Fotótárának első vezetője is. 1991-től 2012-ig a Galavics Géza vezette Régi Magyar Művészeti Osztály keretén belül működött.

Anyaga az intézeti kutatómunkák, vagy annak eredményeként megjelent kiadványok fényképeiből, elsősorban az 1970-ben meginduló Magyarországi művészet története című kézikönyv-, 1983-tól pedig az úgynevezett műemléki középtopográfiai program (Győr-Sopron-Moson, Fejér, Komárom, Veszprém megyék) keretében tudományos igényeket szolgáló, szisztematikus fotóztatás révén keletkezett. A Fényképtár állománya e munkák során jelentősen gyarapodott, s országos jelentőségű gyűjteménnyé vált, melyben óriási feladat hárult vezetőire, Hetényi Ágnesre, Gellér Katalinra, Wehli Tündére. A hatalmas anyag feldolgozása azonban nem lett volna lehetséges Kovács Lászlóné (1920–1988) gyűjteménykezelő áldozatos munkája nélkül. Az utóbbi két évtizedben a gyűjtemény „tanulóműhelyként" is működött. A szakma számos, mára már elismert kollégája (Szakács Béla Zsolt, Jékely Zsombor, Markója Csilla, Jernyei Kiss János, Bubryák Orsolya, Tóth Áron, Havasi Krisztina, Gulyás Borbála) kezdte meg itt fiatal kutatói ösztöndíjasként pályafutását. A Fényképtár állományának digitalizálását Székely Miklós koordinálja 2012 óta. 

Anyagából említésre méltó a legkorábbi pozitív fényképállomány, mely az 1950-es, 1960-as évek hivatalos magyar művészetéről ad áttekintést. Kiemelkedő jelentőségűek a P. Szűcs Julianna által megszerzett Gerevich Tibor (1882–1954) hagyatékából származó, a két világháború közötti olaszországi művészetre és a Római Iskola képviselőire vonatkozó pozitív felvételek.

A Fényképtár őrzi Voit Pál (1909–1988) hagyatékából a Heves megyei műemléki nagytopográfiához készült pozitív képeket is. 1992-ben Maros Szilviának (1948–1994) köszönhetően sikerült megszerezni a Corvina Kiadó fényképarchívumának teljes anyagát. 2004-ben az MTA Régészeti Intézete átadta Gerevich Tibor és Gerevich László (1911–1997) hagyatékából a művészettörténeti vonatkozású pozitívokat. Jelentős az Országos Katolikus Gyűjteményi Központtal kötött szerződés keretében az 1991–2000 között folyt egyházmegyei kiszállások anyaga is (Egri, Kalocsai, Szeged-Csanádi, Váci Egyházmegyék).

Facebook

Közlemények

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo