A-XXVI-1 Kolozs Megye Kolozsvári Állami Levéltárának (Arhivele Statului Judetean Cluj, Cluj-Napoca) iratairól készült regeszták

Digitális másolat

A-XXVI-1 Kolozsvári számadáskönyvek

I. Az eredeti anyag

ŐRZÉSI HELYE: Kolozs Megyei Állami Levéltár, Kolozsvár, Kolozsvár város tanácsának iratai, Számadások (Arhivele Nationale, Directia Judeteana Cluj, Primaria Cluj, Socoteli)

ISMERTETÉSE: A kolozsvári számadáskönyvek a városnak a fejedelem számára fizetendő adó összegéből levonásra kerülő, a fejedelem parancsaival kapcsolatos költségeit tartalmazzák (különböző vásárlások, a fejedelmi parancslevéllel utazó személyek ellátása, a fejedelmi udvartartás kolozsvári tartózkodásának költségei, futárszolgálat, szállítási költségek stb.). Az évenként összefűzött kötetekhez hozzácsatolták a város hasonló jellegű kiadásait, valamint a malmok, hidak, halastavak, ispotályok, harangozás, adókönyvek számadásait.1
Kelemen Lajos 1920 előtt és az 1950-es években készített regesztákat az anyagról, s számos tanulmányában felhasználta adatait, de együttesen nem tette közzé azokat.2 Balogh Jolán Kelemen Lajos regesztái alapján dolgozta fel a kolozsvári és a váradi kőfaragóműhelyek 16-17. századi tevékenységét.3 Herepei János szintén készített regesztákat a számadáskönyvekről, elsősorban művelődés- és vallástörténeti vonatkozású adatokat gyűjtve.4 A kolozsvári számadáskönyvek a MOL-ban mikrofilmen is kutathatók.5

II. A cédulák

MENNYISÉGE: kb. 2000 darab

KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: Kelemen Lajos, 1950-es évek.

TARTALMA: 16-17. századi kolozsvári mesterekre vonatkozó adatok.6

Jegyzetek:

1 A második világháború előtt a városi levéltárból az állami levéltár kezelésébe került anyagot 1940-1944 között Nagyszebenbe menekítették, majd 1945 után visszakerült Kolozsvárra.

2 Kelemen Lajos (1877-1963) történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltárosa. 1908-ban az Egyesület titkára. Több évtizedes levéltári munkássága során az erdélyi magyar családi levéltárak zöme, köztük a legfontosabbak és leggazdagabbak közgyűjteményekbe kerültek. Erőfeszítései nyomán született meg ténylegesen az erdélyi magyarság legfontosabb gyűjtőlevéltára. Tanulmányai mindenekelőtt az erdélyi magyar művelődés- és művészettörténeti kutatásokat alapozták meg. Művészettörténeti munkásságának legnagyobb eredménye, hogy felhívta a figyelmet a forráskutatások fontosságára az egyoldalú stíluskritikai elemzéssel szemben. Ez a törekvése mindenekelőtt Entz Géza, Balogh Jolán, Bíró József és B. Nagy Margit tudományos tevékenységében teljesedett ki.
Kelemen Lajosra vonatkozóan ld.: Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. (Szerk. Bodor Aladár, Cselényi Béla, Jancsó Elemér, Jakó Zsigmond, Szabó T. Attila) Kolozsvár-Budapest 1957 (A Bolyai Tudományegyetem kiadványai. I. Tanulmányok 1.); BENDA KÁLMÁN: Kelemen Lajos (1877-1963) Sz. 97. (1963) 1164-1165.; BÓNIS GYÖRGY: Kelemen Lajos (1877-1963) LK 34. (1963) 349-350.; KÁLNOKI KIS TAMÁS: Kelemen Lajos. I, II. LSz XXIX. (1974) 419-436.; XXV. (1975) 399-426.; Szabó T. Attila: Kelemen Lajos élete és munkássága. In: Kelemen Lajos Művészettörténeti tanulmányok. (Szerk. B. Nagy Margit) Bukarest 1977, 7-31.; B. NAGY MARGIT: A művészettörténész Kelemen Lajos. In: Kelemen Lajos művészettörténeti tanulmányok. (Szerk. B. Nagy Margit) Bukarest 1982, 9-16.; SZABÓ T. ATTILA: Kelemen Lajos a személyes emlékezés fényében. In: Szabó T. Attila: Tallózás a múltban. Bukarest 1985, 480-498., KÁLNOKI KIS TAMÁS: Kelemen Lajos településtörténeti és régészeti kutatásai. Tiszatáj 43. (1989) 91-95.; JAKÓ ZSIGMOND: Kelemen Lajos (1877-1963) In: Jakó Zsigmond: Erdélyi csillagok. Budapest 1990, 51-74.; KELEMEN LAJOS: Születtem Marosvásárhelyt. Önéletrajzi feljegyzések. (Kiadta Gaál György) Kolozsvár 1993; Kelemen Lajos levele Lyka Károlyhoz. (Közli: Sas Péter) Művelődés XLVIII. (1995/4-5.) 18-20.

3 A Regesztagyűjteményben őrzött cédulaanyag Balogh Jolán hagyatékával 1990-ben került a Művészettörténeti Kutató Intézetbe. ld.: Kerny Terézia: Balogh Jolán művészettörténész hagyatéka. (MKCS-C-I-67) In: MTA MKI Adattára. Budapest 2000, 48-49.

4 KERNY TERÉZIA: Herepei János művelődéstörténész hagyatéka. (MKCS-C-I-122) In: uo. 74-75.

5 MOL X 8625 (Számadások, Regesta rationalia dispuratorum 1550-1800)

6 BALOGH JOLÁN: Varadinum - Várad vára. I-II. Budapest 1982 (Művészettörténeti Füzetek 13/1-2); BALOGH JOLÁN: Kolozsvári kőfaragó műhelyek, XVI. század. (Szerk. Beke László, Marosi Ernő) Budapest 1985

Facebook

Közlemények

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo