A-XXVI-1 Kolozs Megye Kolozsvári Állami Levéltárának (Arhivele Statului Judetean Cluj, Cluj-Napoca) iratairól készült regeszták

Digitális másolat

A-XXVI-1 Kolozsvári számadáskönyvek

I. Az eredeti anyag

ŐRZÉSI HELYE: Kolozs Megyei Állami Levéltár, Kolozsvár, Kolozsvár város tanácsának iratai, Számadások (Arhivele Nationale, Directia Judeteana Cluj, Primaria Cluj, Socoteli)

ISMERTETÉSE: A kolozsvári számadáskönyvek a városnak a fejedelem számára fizetendő adó összegéből levonásra kerülő, a fejedelem parancsaival kapcsolatos költségeit tartalmazzák (különböző vásárlások, a fejedelmi parancslevéllel utazó személyek ellátása, a fejedelmi udvartartás kolozsvári tartózkodásának költségei, futárszolgálat, szállítási költségek stb.). Az évenként összefűzött kötetekhez hozzácsatolták a város hasonló jellegű kiadásait, valamint a malmok, hidak, halastavak, ispotályok, harangozás, adókönyvek számadásait.1
Kelemen Lajos 1920 előtt és az 1950-es években készített regesztákat az anyagról, s számos tanulmányában felhasználta adatait, de együttesen nem tette közzé azokat.2 Balogh Jolán Kelemen Lajos regesztái alapján dolgozta fel a kolozsvári és a váradi kőfaragóműhelyek 16-17. századi tevékenységét.3 Herepei János szintén készített regesztákat a számadáskönyvekről, elsősorban művelődés- és vallástörténeti vonatkozású adatokat gyűjtve.4 A kolozsvári számadáskönyvek a MOL-ban mikrofilmen is kutathatók.5

II. A cédulák

MENNYISÉGE: kb. 2000 darab

KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: Kelemen Lajos, 1950-es évek.

TARTALMA: 16-17. századi kolozsvári mesterekre vonatkozó adatok.6

Jegyzetek:

1 A második világháború előtt a városi levéltárból az állami levéltár kezelésébe került anyagot 1940-1944 között Nagyszebenbe menekítették, majd 1945 után visszakerült Kolozsvárra.

2 Kelemen Lajos (1877-1963) történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltárosa. 1908-ban az Egyesület titkára. Több évtizedes levéltári munkássága során az erdélyi magyar családi levéltárak zöme, köztük a legfontosabbak és leggazdagabbak közgyűjteményekbe kerültek. Erőfeszítései nyomán született meg ténylegesen az erdélyi magyarság legfontosabb gyűjtőlevéltára. Tanulmányai mindenekelőtt az erdélyi magyar művelődés- és művészettörténeti kutatásokat alapozták meg. Művészettörténeti munkásságának legnagyobb eredménye, hogy felhívta a figyelmet a forráskutatások fontosságára az egyoldalú stíluskritikai elemzéssel szemben. Ez a törekvése mindenekelőtt Entz Géza, Balogh Jolán, Bíró József és B. Nagy Margit tudományos tevékenységében teljesedett ki.
Kelemen Lajosra vonatkozóan ld.: Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. (Szerk. Bodor Aladár, Cselényi Béla, Jancsó Elemér, Jakó Zsigmond, Szabó T. Attila) Kolozsvár-Budapest 1957 (A Bolyai Tudományegyetem kiadványai. I. Tanulmányok 1.); BENDA KÁLMÁN: Kelemen Lajos (1877-1963) Sz. 97. (1963) 1164-1165.; BÓNIS GYÖRGY: Kelemen Lajos (1877-1963) LK 34. (1963) 349-350.; KÁLNOKI KIS TAMÁS: Kelemen Lajos. I, II. LSz XXIX. (1974) 419-436.; XXV. (1975) 399-426.; Szabó T. Attila: Kelemen Lajos élete és munkássága. In: Kelemen Lajos Művészettörténeti tanulmányok. (Szerk. B. Nagy Margit) Bukarest 1977, 7-31.; B. NAGY MARGIT: A művészettörténész Kelemen Lajos. In: Kelemen Lajos művészettörténeti tanulmányok. (Szerk. B. Nagy Margit) Bukarest 1982, 9-16.; SZABÓ T. ATTILA: Kelemen Lajos a személyes emlékezés fényében. In: Szabó T. Attila: Tallózás a múltban. Bukarest 1985, 480-498., KÁLNOKI KIS TAMÁS: Kelemen Lajos településtörténeti és régészeti kutatásai. Tiszatáj 43. (1989) 91-95.; JAKÓ ZSIGMOND: Kelemen Lajos (1877-1963) In: Jakó Zsigmond: Erdélyi csillagok. Budapest 1990, 51-74.; KELEMEN LAJOS: Születtem Marosvásárhelyt. Önéletrajzi feljegyzések. (Kiadta Gaál György) Kolozsvár 1993; Kelemen Lajos levele Lyka Károlyhoz. (Közli: Sas Péter) Művelődés XLVIII. (1995/4-5.) 18-20.

3 A Regesztagyűjteményben őrzött cédulaanyag Balogh Jolán hagyatékával 1990-ben került a Művészettörténeti Kutató Intézetbe. ld.: Kerny Terézia: Balogh Jolán művészettörténész hagyatéka. (MKCS-C-I-67) In: MTA MKI Adattára. Budapest 2000, 48-49.

4 KERNY TERÉZIA: Herepei János művelődéstörténész hagyatéka. (MKCS-C-I-122) In: uo. 74-75.

5 MOL X 8625 (Számadások, Regesta rationalia dispuratorum 1550-1800)

6 BALOGH JOLÁN: Varadinum - Várad vára. I-II. Budapest 1982 (Művészettörténeti Füzetek 13/1-2); BALOGH JOLÁN: Kolozsvári kőfaragó műhelyek, XVI. század. (Szerk. Beke László, Marosi Ernő) Budapest 1985

Facebook

Közlemények

  • 2017. szeptember 15.

    Fényképtár online

    A mai napon, öt éves munka eredményeként befejeződött az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Fényképtára leltározott analóg tételeinek digitalizálása, így a honlapunkról immár online is elérhető és kutatható közel 80.000 f...
  • 2017. szeptember 4.

    Intézeti kutatószolgálat UPDATE

    Az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Adattárában és Lexikontárában szünetel a kutatószolgálat, mivel az új épület bútorzatának beszerzése és ezáltal az új raktárak kialakítása közbeszerzési problémák miatt csúszik. ...
  • 2017. augusztus 22.

    Elhunyt Tímár Árpád

    Megrendüléssel fogadtuk a hírt, hogy szeretett és tisztelt egykori kollégánk,Tímár Árpád, aki 1970 óta Intézetünk munkatársa, az Ars Hungarica volt főszerkesztője, 2017 augusztus 12-én, életének 79. évében eltávozott köz...
  • 2017. június 20.

    Idén is látogatható lesz az MTA Székháza a Múzeumok Éjszakáján

    Idén ismét megnyitja kapuit, és különböző programokkal várja az érdeklődőket június 24-én, szombaton a Múzeumok Éjszakáján a Magyar Tudományos Akadémia Székházának neoreneszánsz épülete. A látogatók megismerkedhetnek a t...
  • 2017. június 9.

    Fiatal kutatói álláspályázat

    Az MTA BTK pályázatot hirdet tudományos segédmunkatárs (fiatal kutató) munkakörének betöltésére. A kiírás az alábbi linken érhető el.

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo