A-VI-3 Foerk Erno hagyatéka

Digitális másolat

I. Az eredeti anyag

ŐRZÉSI HELYE: OMvH Tervtára, Foerk Ernő hagyatéka

ISMERTETÉSE: Foerk (Förk) Ernő (1868-1934) a magyar késő historizmus építészetének kiemelkedő alakja. Tevékenysége az iparművészet, az építészet, a műemlékvédelem és helyreállítás, illetve az építészet-pedagógia területét is felölelte. 1892-ben Steindl Imre irodájában kapott munkát, ahol részt vett az Országház belső terveinek kidolgozásában. A századforduló szinte minden jelentős magyar (s néhány nemzetközi) pályázatán részt vett. Számos díjat nyert. 1904-ben harmadik lett a szegedi Fogadalmi templom pályázatán, amely végül az ő tervei alapján valósult meg. Évtizedeken át tagja és munkatársa a Műemlékek Országos Bizottságának. Kezdeményezésére, s az ő vezetésével indultak meg a Felsőépítőiskolában diákok nyári szünidei felmérései. Számos ásatáson (például Csanádon, Kalocsán, Nagyváradon, Ócsán és Zsámbékon) is részt vett.
Hagyatéka (tervei, felmérései, jelentős magyar képzőművészekkel folytatott levelezése, naplói, írásai, jelentései a BTM Kiscelli Múzeumában, az OMvH Könyvtárában és Tervtárában, Magyar Építészeti Múzeumában, illetve a család tulajdonában találhatók.1

II. A cédulák

MENNYISÉGE: 390 darab

KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: Gulyás Gyula, 1975

TARTALMA: A regeszták Foerk építészeti terveiről készültek.

Jegyzetek:

1 Foerk Ernő főbb művei: FOERK ERNŐ - SÁNDY GYULA: A Tüköry kastély Diósszentpálon. Budapest 1906; A kalocsai Szent István kori székesegyház érseki sírja. Budapest 1911; FOERK ERNŐ - PETROVÁCZ GYULA: A kalocsai érseki főegyházmegye újabb templomépítkezései (1907-1911). Budapest 1912; A szegedi fogadalmi templom építőtervei. Budapest 1914; A kalocsai székesegyház. In: Magyarország Muemlékei. IV. (Szerk. Forster Gyula) Budapest 1915, 43-53.; Árpádkori templomaink típusai. Budapest 1926; A magyar építőművészet rövid története. Kecskemét 1929
Foerk Ernő munkásságára vonatkozóan ld.: Foerk Ernő (1868-1934) építész emlékkiállítása. Budapest, OMF Magyar Építészeti Múzeuma. (A kiállítást rendezte és a katalógust írta Pusztai László, Hadik András) Budapest 1984; (kurcz)[KURCZ BÉLA:] Foerk Ernő emlékezete. Magyar Nemzet (1984. VII. 13.) 6.; - -: Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának kiállítása Foerk Ernő építész műveiből. Mv XXIX. (1984) 115.; PUSZTAI LÁSZLÓ: Egy templomépítő: Foerk Ernő kiállítása. új Ember (1984. IX. 16.) 6.; SZ. M.: Méltatlanul elfelejtve. Magyar Ifjúság (1984. VII. 31.) 6.; HADIK ANDRÁS: Foerk Ernő 1917-es balkáni útja. Pavilon 8. (1988) 4-21.; HADIK ANDRÁS: Foerk Ernőről és a Magyar Építészeti Múzeumban lévő dokumentumanyagról. In: Lapis Angularis II. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. (Szerk. Hajdú Virág, Prakfalvy Endre) Budapest 1998, 11-96.
Kalocsai ásatásairól ld.: TAKÁCS IMRE: Egy eltűnt katedrális nyomában. újabb töredékek a 13. századi kalocsai székesegyházból. In: A középkori Dél-Alföld és Szer. (Szerk. Kállói Tibor) Szeged 2000, 305-335. (Dél-Alföldi Évszázadok 13.)
Nagyváradi ásatásairól ld.: KERNY TERÉZIA: Adatok a váradi vár kutatástörténetéhez. In: Váradi kőtöredékek. Szobortöredékek, építészeti faragványok, síremlékek az egykori Biharvármegyei és Nagyváradi Múzeum gyűjteményéből. (Szerk. Kerny Terézia) Budapest 1989, 17.


Facebook

Közlemények

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo