Digitális másolat

I. Az eredeti anyag

ŐRZÉSI HELYE: OSzK Kézirattára, Fol. Hung. 1749

ISMERTETÉSE: Fraknói Vilmos (1843-1924) arbei választott püspök (1889), krasznai főesperes (1898), 1900-tól szentjobbi javadalmas apát, történész. Teológiai tanulmányai után Pesten bölcsészettudományi stúdiumokat hallgatott. Rövid ideig Esztergomban és Nagyszombatban tanított. Első jelentősebb történeti műve Pázmány Péterről szóló monográfiája volt1, amelyért 1870-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagságát is elnyerte. 1871-től Történettudományi Osztályának titkára. 1875-től a Széchényi Könyvtár őre. 1879-1892 között az Akadémia főtitkára, 1889-1892 között másodelnöke.2 1897-től 1915-ig a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője.3 Múzeumi tevékenysége során számos másolatot készíttetett nehezen hozzáférhető magyarországi műemlékekről. Történetírásának legfontosabb területe a politikatörténet volt.     Egyháztörténeti témáiban is elsősorban a politika- és a diplomáciatörténet dominált, s hatalmas forrásföltárást végzett az egyházi művelődéstörténet területén.4 Összesen mintegy 90 írása jelent meg.5 1890-től két évtizeden át szinte folyamatosan Itáliában élt. Tetemes magánjavadalmából támogatta a Szent István Társulatot és az MTA-át.6 Végrendeletében általános örökösévé a Szent István Akadémiát tette. Az Anima és Campo Santo német egyháztörténeti intézetek mintájára 1894-ben római villájában, a Via Giulián megalapította a Magyar Történeti Intézetet. Célja a teológusok tudományos (egyháztörténeti, régészeti, művészettörténeti, irodalmi, kánonjogi) továbbképzése, illetve képzőművészek ösztöndíjakhoz juttatása volt. Az Intézetben öt történész, illetve régész lakhatott római könyvtári és levéltári ösztöndíja idején. Az öt helyből négyet a VKM, egyet az MTA tölthetett be. Terjedelmes hagyatékának zöme az OSzK Kézirattárába került.7

II. A cédulák

Mennyiséges 61 darab

KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: Bódis Mária, 1973

TARTALMA: Fraknói Vilmosnak a Római Intézet ügyében folytatott levelezéséről készült cédulák, melyek az eredeti anyag teljes egészének áttekintésével készültek; az Intézet megalakulása körül kialakult vitáról szólnak: a Püspöki Kar ugyanis elutasította Fraknói javaslatát, miszerint a szentjobbi apátság jövedelmét lekösse az Intézet javára, illetve elzárkózott annak anyagi támogatásától.8 A címzettek és levélírók: Csernoch János hercegprímás, Széchényi Miklós győri püspök, Fischer-Kolbrie Ágoston kassai püspök, Hornig Károly kalocsai érsek, Rákosi Jenő, a Budapesti Hírlap szerkesztője, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Magyar Képzőművészeti Tanács, a Szent István Társulat elnöksége, Zichy János Vallás és Közoktatásügyi miniszter, Lukács László miniszterelnök, Turi Béla 1911-1914 között. Az anyag tartalmazza továbbá az Intézet alapszabály-tervezetét, Fraknói fogalmazványait és felterjesztését Ferenc Józsefhez.

Jegyzetek:

1 Pázmány Péter és kora I-III. Pest 1868-1872

2 Rómer Flóris - Ipolyi Arnold -  Fraknói Vilmos: Egyház, műveltség, történetírás. (Válogatta, sajtó alá rendezte és a bevezetést írta: Rottler Ferenc) Budapest 1981, 171-174.; SEBŐK FERENC: Fraknói Vilmos jelentősége a Jagelló-kor kutatásában. In: Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó gyula tiszteletére. (Szerk. Koszta László) Szeged 1995, 431-443.; VICZIÁN JÁNOS: Fraknói Vilmos. In: Magyar Katolikus Lexikon. III. (Főszerk. Diós István) Budapest 1997, 790-791.

3 Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter levele Fraknói Vilmoshoz, a törvényhatósági, felekezeti és egyesületi múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőjévé való kinevezése alkalmából. Budapest 1897. dec. 17. Sz. 32. (1898) 88.

4 Fraknói Vilmos válogatott bibliográfiáját ld.: Rómer Flóris - Ipolyi Arnold - Fraknói Vilmos. I. m., 346-353.

5 Fraknói Vilmosra vonatkozóan ld.: CSÁNKI DEZSŐ: Fraknói Vilmos (1843-1924) LK 2. (1924) 208-211.; Fraknói püspök önéletrajza. Halála előtt tollba mondta ápolónőjének, Pesti Napló (1924. XI. 23); BERZEVICZKY ALBERT: Fraknói Vilmos emlékezete. Budapest 1927; CSORBA LÁSZLÓ: A Római Magyar Történeti Intézet megalapítása és első évei (1895-1922). In: Száz év a magyar-olasz kapcsolatok szolgálatában. Magyar tudományos, kulturális és egyházi intézetek Rómában (1895-1995). (Szerk. Csorba László) Budapest é. n., 7-18.

6 MÉSZÁROS ISTVÁN: A Szent István Társulat 150 éve (1848-1998). Budapest 1998

7 Fol. Hung. 1185, 1209 ff.17-20, 1277, 1487-1521, 1709, 1748, 1749, 1784, 1800-1802; Oct. Hung. 634, 913
Fraknói hagyatékának másik része (a Vatikáni Magyar Okirattárhoz készült kézírásos iratmásolatok, jegyzetek, vatikáni és egyéb külföldi levéltáraknak magyarországi vonatkozású anyagából, pápákhoz intézett kérvények, pápák diplomáciai levelezése, pápai regesztakönyvekből való másolatok stb.) a MOL-ban található az R 57 törzsszám alatt. Ld.: Az 1526 utáni gyűjtemény. Repertórium. (Összeállította: Iványi Emma) Budapest 1977, 27-28. (Levéltári leltárak 67.)
A római Magyar Történeti Akadémia Könyvtárából származó Fraknói könyvtár állománynaplójáról (1801-1899) készült mikrofilm az X 9982 törzsszám alatt található.

8 GEREVICH TIBOR: A Római Magyar Történeti Intézet. LK II. (1924) 200-201.