A-III-2 Rómer Flóris kéziratai

Digitális másolat

I. Az eredeti anyag

ŐRZÉSI HELYE: OSzK Kézirattára, Fol. Hung. 1110, 1111, 1358; Quart. Hung. 1413, 1416, 1609; Oct. Hung. 495, 501

ISMERTETÉSE: Rómer Flóris (Ferenc) (1815-1889) régész, művészettörténész tudományos tevékenysége egyházi pályafutásával párhuzamosan bontakozott ki.1 1838-ban szentelték pappá, 1875-ig bencés szerzetes, 1879-től nagyváradi kanonok volt. Már fiatalon rendszeresen látogatta a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűléseit.2 A szabadságharcban való részvétele miatt nyolc évi várfogságra ítélték. 1854-ben I. Ferenc József esküvője alkalmából amnesztiában részesült. 1859-ben tagjai sorába választotta a bécsi Central Comission.3 Részt vett az Akadémia Archaeologiai Bizottságának munkájában.4 Barátai támogatásával jutott álláshoz az Akadémián, mint a kézirat- és éremtár őre. Tudományos és muzeológiai munkássága ezekben az években teljesedett ki. 1871-ben az MTA II. Osztálya rendes tagjává választotta, az 1872-ben alakult Műemlékek Ideiglenes Bizottsága pedig hat rendes tagja közé nevezte ki. 1879-ben Ipolyi Arnold támogatásával elnyerte a nagyváradi kanonoki címet, ahol fontos szerepet vállalt a város kulturális életének szervezésében. újjáalapította a Biharmegyei Történelmi és Régészeti Egyesületet, részt vett a Biharvármegyei és Nagyváradi Múzeum alapításában. 1879-ben az Országos Régészeti és Embertani Társulat elnökségének tagjává választották. 1882-1883-ban az 1660-ban elpusztított nagyváradi székesegyház romjainak feltárásában vett részt. 1861-1868 között a Győri Történelmi és Régészeti Füzeteket szerkesztette, majd 1868-1877 között az Archaeologiai Értesítőt. Jórészt feldolgozatlan, illetve kiadatlan írásos hagyatéka és terjedelmes levelezése több közgyűjteményben lelhető fel (az OSzK Kézirattárában;5 az OMvH Könyvtárában, Tervtárában és Fényképtárában; a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában és Régészeti Könyvtárában; az Iparművészeti Múzeum Adattárában; a MTA Könyvtárának Kézirattárában; az ELTE Egyetemi Könyvtár Kézirattárában, a Pannonhalmi Főapátság Könyvtárában és Levéltárában; a Győr Egyházmegyei Gyűjteményben, a Pozsony Városi Múzeumban [Mestské múzeum], a Nagyváradi Múzeumban [Muzeul Tãrii Crisurilor] és feltehetően más vidéki és európai múzeumokban is). Földolgozásra vár Rómer szépirodalmi, néprajzi munkássága és képzőművészeti tevékenysége is, mely utóbbiról mindezidáig egyetlen rövid összefoglalás született.6

II. A cédulák

MENNYISÉGE: 448 darab

KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: Benkő Gyula, 1957; Csernyánszky Mária, 1962-1963; Bódis Mária, 1975

TARTALMA: A regeszták Rómer Flóris hagyatékának az OSzK Kézirattárában őrzött7 művészettörténeti és régészeti vonatkozású kéziratairól készültek, az alábbi egységekről:

– Oct. Hung. 495.: A nagyváradi várbeli ásatások naplója8 (1883)
– Oct. Hung. 501/1-38. kötet: Bihar vármegyére9, Nagyváradra és egyéb magyarországi városokra és várakra
vonatkozó jegyzetek
– Quart. Hung. 1413.: Vegyes (főleg Bihar vármegyével és Nagyváraddal kapcsolatos) iratok
– Quart. Hung. 1416.: Vegyes (zömmel a Balaton-felvidékkel kapcsolatos) iratok10
– Quart. Hung. 1609.: Rómer Flóris: A zalavári sz. Adorján vértanuról címzett, sz. Benedek rendi apátságról (1879)
című kézirata11
– Fol. Hung. 1110/1-11. kötet: Vegyes iratok
– Fol. Hung. 1111.: Vegyes iratok
– Fol. Hung. 1358.: Rómer Flóris útinaplója az 1867-es párizsi világkiállításról12

ELHELYEZÉSE: A fenti sorrendben. A cédulasorozat személynévmutató segítségével kutatható.

Jegyzetek:

1 Rómer Flóris műveinek és a rá vonatkozó 1990 előtti irodalom bibliográfiáját ld.: Bardoly István: Rómer Flóris élete. Mv XXXII. (1988) 223-244.; A magyar műemlékvédelem bibliográfiája. (Összeállította Bardoly István) Magyar Műemlékvédelem. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Évkönyve 1980-1990. (X.) Budapest 1996, 427-428
Rómer Flórisra vonatkozó újabb irodalom: KERNY TERÉZIA: Viselettörténeti adalékok a bántornyai freskók körül kialakult vitához. In: Johannes Aquila und die Wandmalerei des 14 Jahrhunderts. Tagungsbeiträge und Dokumente aus den Sammlungen des Landesdenkmalamts/Budapest (Red. Marosi, Ernő) Budapest 1989, 127-145.; BÁNHEGYI B. MIKSA OSB: Kruesz Krizosztom és Rómer Flóris. In: Corona fratrum. Dr. Szennay András főapát úrnak 70. születésnapjára. (Szerkesztették a pannonhalmi és győri bencések) Pannonhalma 1991, 285-294.; MAROSI ERNŐ: A Magyar Tudományos Akadémia szerepe a régészet és a művészettörténet kezdeteinél. In: A Magyar Tudományos Akadémia és a művészetek a XIX. században. (Szerk. Majoros Valéria, Szabó Júlia) Budapest 1992, 85-88.; BÁNHEGYI B. MIKSA OSB: Rómer meghatározó pályakezdése. Archaeologiai Értesítő CXVIII. (1993) 92-94.; KŐHEGYI MIHÁLY: Rómer Flóris Pestre kerülésének körülményei és indítékai. Uo. 94-95.; PÓCZY KLÁRA: Rómer Aquincumért. Uo. 96-99.; MAKKAY JÁNOS: Rómer Flóris Ferencz nagyváradi évei (1877-1889). Uo. 100-104.; NÉMETH LAJOS: A magyar művészettörténet-írás úttörői: Rómer Flóris. Uo. 104-105.; KERNY TERÉZIA: Rómer Flóris hagyatéka az Országos Műemléki Felügyelőség gyűjteményeiben. Uo. 105-109.; VALTER ILONA: A Magyar Tudományos Akadémia Archaeologiai Bizottsága és annak működése (1858-1872). In: A magyar műemlékvédelem korszakai. Tanulmányok. (Szerk. Bardoly István, Haris Andrea) Budapest 1996, 69-76. (Művészettörténet - Műemlékvédelem IX.); HORLER MIKLÓS: Az intézményes műemlékvédelem kezdetei Magyarországon (1872-1922) In: Uo. 85-86.; R. VÁRKONYI ÁGNES: Egy pozitivista történész a bencés rendben. Rómer Flóris (1815-1889) In: Mons Sacer 1996. II., 290-308.; VALTER ILONA: Rómer Flóris jegyzetfüzetei elé. In: Rómer Flóris jegyzőkönyvei: Somogy, Veszprém és Zala megye (1861). (Sajtó alá rendezte Valter Ilona, Velladics Márta). Budapest 1999, 9-11. (Forráskiadványok. Országos Műemlékvédelmi Hivatal)

2 CS. PLANK IBOLYA - CSENGEL PÉTER: Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága és a magyar műemlékvédelem kezdetei. In: A magyar műemlékvédelem korszakai. Tanulmányok. (Szerk. Bardoly István, Haris Andrea) Budapest 1996, 21-46. (Művészettörténet - Műemlékvédelem IX.)

3D. MEZEY ALICE - SZENTESI EDIT: Az állami műemlékvédelem kezdetei Magyarországon. A Central-Comission zur Erforschung und Erhaltund der Baudenkmale magyarországi működése (1853-1860) In: A magyar műemlékvédelem korszakai. I. m. 47-68.

4 A Magyar Tudományos Akadémia Archaeologiai Bizottságának naplója (1863. IX. 28. - 1872. VIII. 8.), OSzK Kézirattára, Fol. Hung. 2326; VALTER ILONA: A Magyar Tudományos Akadémia Archaeologiai Bizottsága és annak működése (1858-1872) In: A magyar műemlékvédelem korszakai. I. m. 69-78. [részletes bibliográfiával]

5 Ld. még az A-III-3 jelzetű cédulasorozat ismertetését.
Rómer Flóris vegyes régészeti feljegyzései találhatók még az OSzK Kézirattárában a Fol. Germ 1121 jelzet alatt. (Ld. az A-III-48 jelzetű cédulasorozat ismertetését.)

6 SZABÓ JúLIA: A XIX. század festészete Magyarországon. Budapest 1985, 139.

7 Az Országos Széchényi Könyvtár magyar nyelvű újkori kötetes kéziratainak katalógusa 1-3. Budapest 1956

8 KERNY TERÉZIA: Adatok a váradi várkutatás történetéhez. In: Váradi kőtöredékek. Szobortöredékek, építészeti faragványok, síremlékek az egykori Biharvármegyei és Nagyváradi Múzeum gyűjteményéből. (Szerk. Kerny Terézia) Budapest 1989, 15-20.; KERNY TERÉZIA: A váradi vár kutatása és feltárása Rómer Flóris hagyatékában és a Műemlékek Országos Bizottságának iratanyagában. In: Uo. 195-240.

9 Z. MÁTHÉ MÁRTA: Rómer Flóris bihari munkássága. A bihari útinapló. Déri Múzeum Évkönyve 1974 (1975) 283-346.

10 KOPPÁNY TIBOR: A Balaton környékének műemlékei. Budapest 1993 (Művészettörténet - Műemlékvédelem III.)

11 TÓTH SÁNDOR: A keszthelyi Balatoni Múzeum középkori kőtára. Zalai Múzeum 2. (1990) 147-187.; BOGYAY TAMÁS: Történeti forrás- és művészettörténeti stíluskritika Zalavár körül. (Megjegyzések Tóth Sándor "A keszthelyi Balatoni Múzeum középkori kőtára" című tanulmányához). Zalai Múzeum 4. (1992) 169-177.; SZŐKE BÉLA MIKLÓS: A korai középkor hagyatéka a Dunántúlon. AH XXVI. (1998) 268-286. [részletes bibliográfiával]; TÓTH ENDRE: Szt. Adorján és Zalavár. Sz. 133. (1999) 3-40.

12 LŐVEI PÁL: Magyarország és a világkiállítások. In: Pavilon építészet a 19-20. században a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. (Szerk. Fehérvári Zoltán, Hajdú Virág, Prakfalvy Endre) Budapest 2001, 19-21.


Facebook

Közlemények

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo