A-I-51/a A Nádasdy család iratai

Digitális másolat

I. Az eredeti anyag

Őrzési helye: MOL, E, P és T szekció (E 185, P 507, T 5)

Ismertetése: A Nádasdy család tagjai századokon át magas katonai és országos méltóságokat viseltek.[1] Előbb bárói, majd grófi címet kaptak. Birtokainak zöme a Dunántúlon feküdt, ezek között legjelentősebb Kanizsa és Sárvár volt, de voltak Arad vármegyei birtokaik is.[2]

A család első kiemelkedő alakja Nádasdy Tamás (1498–1562), I. Ferdinánd király budai kapitánya volt, aki később Szapolyai János mellett harcolt. 1559-től nádor. Kanizsai Orsolyával kötött házassága révén hatalmas birtokokhoz jutott. Újszigeten (Sárvár mellett) iskolát és nyomdát alapított.[3]

A család történetének következő jelentős alakja Vas vármegye főispánja, a tizenötéves háború egyik hadvezére, Nádasdy Ferenc (1555–1604), a „fekete bég” volt.

Nádasdy Ferenc gróf (1625–1671) Vas, majd Zala és Sopron vármegyék főispánja, 1664-től országbíró. Az ország egyik leggazdagabb főura, a tudomány és a művészet pártfogója.[4] Nevéhez fűződött a magyar vezérek és királyok egészalakos portrésorozata, a Mausoleum potentissimorum ac gloriosissimorum Regni Apostolid Regum et primorum militantis Ungariae Ducum [Magyarország hatalmas és dicső királyainak emlékeztető koporsóépülete] címmel 1664-ben Nürnbergben kiadott metszetsorozat megjelentetése.[5] Részt vett a Wesselényi-összeesküvésben. I. Lipót lefejeztette, vagyonát elkobozta.

Nádasdy Ferenc gróf (1708–1783) tábornagy, 1756-tól horvát bán. Mint hadvezér több győzelmet aratott az osztrák örökösödési, majd a hétéves háborúban.

A család levéltára (P 507) tartalmazza egyebek mellett Nádasdy Ferenc (1708–1783) horvát bán iratait és a Nádasdy-huszárezred jelentéseit a hétéves háború idejéből.[6]

A Kamarai Levéltárban őrzött Archivum familiae Nádasdy (E 185) című iratanyag a Wesselényi-összeesküvésben való részvétel miatt kivégzett Nádasdy Ferenc vagyonának elkobzásakor került a Magyar Kamara Archívumába.[7]

II. A cédulák

Mennyisége: 1597 darab

Készítőjének neve, a feldolgozás ideje: Gyéressy Béla, 1960; Schoen Arnold, 1960; Jankovich Miklós,[8] 1961, 1964; Oszvald Ferenc, Tóth Andrásné, 1964

Tartalma:

– A nádasdladányi Nádasdy család levéltárából (P 507): levelezés, A/1–739 (Osztrosits Andráshoz, Istvánhoz, Jánoshoz, Mátyáshoz, Miklóshoz és Pálhoz címzett levelek 1546–1689), B/1–1176 (főleg Nádasdy Ferenc horvát bánhoz címzett levelek), C/1–998. (19. századi levelek)

– Az Archívum familiae Nádasdy (E 185) egységből (a régi jelzet szerint): B 1511–1536, B.1556–1568. (Nádasdy család 16–17. századi levelezése)

– A Nádasdy család tervrajzai (T 5) egységből: 1–203. számú (zömmel 19. századi) tervrajzok[9]

A cédulasorozat hely- és személynévmutató segítségével kutatható.


193      Mályusz Elemér: Az Országos Levéltár Nádasdy-levéltárának magyar levelei I–VI. LK 1. (1923) 126–149.; 2. (1924) 55–69.; 4 (1925) 287–309.; 5. (1926) 68–85.; 6. (1927) 94–129.; 7. (1928) 82–103.; 8. (1929) 231–277.; Schoen Arnold: Nádasdy sárvári kincsei. A Műbarát I. (1921) 282.; Kultúrtörténeti szemelvények a Nádasdyak 1540-1550-es számadásaiból. (Sajtó alá rendezte Belényesy Márta, Gáborján Alice, Kállai Erzsébet, Kumorovitz L. Bemát) Történeti-Néprajzi Füzetek 1–2. (1959–1960); Jankovich Miklós: A nádasdi és fogarasföldi Nádasdy család története. H. n. 1977 (OSzK Kézirattára, Fol. Hung. 3391)

[2]    Zádor Anna: Palladio és a magyarországi renaissance néhány kérdése. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények XI. (1967) 213–242.; Galavics Géza: Francia regény két XVIII. századi falképsorozaton. (Sopron, Új utca 18. és Sárvár, Nádasdy vár) In: Művészet és felvilágosodás. Művészettörténeti tanulmányok. (Szerk. Zádor Anna, Szabolcs Hedvig) Budapest 1978, 393-442.; Dragonits Tamás: A sárvári kastély helyreállítása. Magyar Építőipar 36. (1987) 487-486.; Galavics Géza: A sárvári vár török-magyar csataképei 1653-ból. In: Sárvár története. (Szerk. Söptei István) Sárvár 2000, 451–470.; Boda Zsuzsanna: A Nádasdy-kastély dísztermének Dorffmaister-falképei. In: Uo. 471-474.; BUZÁSI ENIKŐ: A sárvári vár toronyszobájának freskói. In: Uo. 475-484.; Galavics Géza: Telemakhosz története falképeken Sopronban és a sárvári várban. In: Uo. 485-490.; Molnár László: Kanizsa vára a Nádasdyak korában (1532¬1568). Veszprémi Történelmi Tár I. (1990) 71-84.

[3]     Károlyi János – Szalay János: Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. Budapest 1882; Koppány Tibor: Nádasdy Tamás udvara és az építészet. In: Magyar reneszánsz udvari kultúra. (Szerk. R. Várkonyi Ágnes) Budapest 1987, 217-227.; 500 magyar levél a XVI. századból. Csányi Ákos levelei Nádasdy Tamáshoz (1549-1562) I-H. Budapest 1996; Nádasdy Tamás (1498-1562). Tudományos emlékülés. Sárvár, 1998. szeptember 10-11. (Szerk. Söptei István) Szombathely 1999 (Nádasdy Ferenc Múzeum kiadványai 3.)

[4]     Takáts Sándor: Nádasdy Ferenc gróf sárvári kincstára. Archaeologiai Értesítő Ú. F. XXII. (1902) 122–127.; Mohl Adolf: Adatok gróf Nádasdy Ferenc országbíró életéhez. Sz. 34. (1900) 610–627.; Csatkai Endre: Nádasdy Ferenc gróf udvartartása. Sopron 1938 (Különlenyomat a Soproni Szemle 1938-as számából)

[5]      Rózsa György: Nádasdy Ferenc és a művészet. MÉ XX. (1970) 197–199.; Rózsa György: Magyar történetábrázolás a XVII. században. Budapest 1973; Galavics Géza: A török elleni harc és egykorú világi képzőművészetünk. MÉ XXV. (1976) 1–40.; Holl Béla: Ferencffy Lőrinc: Egy magyar könyvkiadó a XVII. században. Budapest 1980; Rózsa György: A Nádasdy Mausoleum. [A Mausoleum fakszimile kiadásának melléklete] Budapest 1991; Galavics Géza: Magyar királyok képmásai a 17-18. században. (A Mausoleum metszetsorozata.) In: Basics Beatrix—Galavics Géza—Marosi Ernő—Wehli Tünde: A középkori magyar királyok arcképei. (Szerk. Fülöp Gyula) Székesfehérvár 1996, 13-19. (A Szent István Király Múzeum közleményei, D sorozat 243.); Galavics Géza: Ősök, hősök, szent királyok. Történelmünk és a barokk képzőművészet. In: Történelem - Kép. Budapest 2000, 63–72.; Mikó Árpád: A Nádasdy-Mausoleum.. In Történelem - Kép. Budapest 2000, 389-390. Kat. IV-24

198 Kisebb családi és személyi fondok II. kötet. 445–649. alaptörzsszámok. Repertórium. (Összeállította Bakács István, Dávid Lászlóné) Budapest 1969, 114–152. (Levéltári leltárak 47.)

A család levéltárából kiemelt tervrajzok a T 5, a kiemelt térképek az S 19, a Mohács előtti oklevelek a Q 136 törzsszám alatt találhatók. A család Mohács előtti okleveleiről készült cédulák az A-I-10 jelzet alatt találhatók gyűjteményünkben.

[7]    Maksay 1975, 158–161.; Maksay 1992, 107–110.

[8]     Jankovich Miklós: Nádasdi és fogarasföldi Nádasdy család története. 1977. OSzK Kézirattára, Fol. Hung. 3391

201   Ösi Károly: A nádasdladányi kastélypark helyreállítása. Mv XLI. (1997) 29–32.; Sisa József: Nádasdladány. In: Fejér megye művészeti emlékei. (Szerk. Entz Géza Antal, Sisa József) Székesfehérvár 1998. 111–112.; Sisa József: A nádasdladányi Nádasdy-kastély. MÉ XLIX. (2000) 21-54.


Facebook

Közlemények

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo