A-I-30 A Károlyi család levéltára

Digitális másolat

I. Az eredeti anyag

ŐRZÉSI HELYE: MOL, P, S és T szekció (P 392, P 398, P 1511, S 82 és T 20)

ISMERTETÉSE: A Károlyi család főágának tagjai a 17. század elejétől kezdve viseltek udvari méltóságokat és közhivatalokat. Károlyi Mihály (1585-1626) II. Mátyástól bárói címet kapott. 1620-ban Bethlen Gábor Szatmár vármegye főispánjává nevezte ki. Szatmári és nagykárolyi birtokuk mellé a 17. század közepén a füzérradványi uradalmat is megkapták II. Ferdinándtól.1 Károlyi Sándor (1669-1743) Szatmár vármegye örökös főispánja a Rákóczi-szabadságharcban altábornagyként vett részt s több győztes csatát is vívott. Az 1711. február 21-én segítségért Lengyelországba utazó II. Rákóczi Ferenc ráruházta hadainak főparancsnokságát, s az egyre kilátástalanabb helyzetben végül 1711 május 1-én ő írta alá a szatmári békeszerződést. 1712-ben grófi címet kapott, s igen jelentős birtokokkal gyarapította a családi vagyont. Leszármazottai a reformkorban jelentős szerepet töltöttek be a hazai művészet, tudomány és mezőgazdaság felvirágoztatásában.2
A család levéltára a magyar történelemnek, művelődéstörténetnek és művészettörténetnek fontos forrása.3 A törzsanyag a Károlyiak 16-18. században szerzett birtokaira vonatkozó összes anyagot tartalmazza. A T 20 törzsszám alatt található tervrajzok 1664-1879 közötti építkezésekkel kapcsolatosak.

II. A cédulák

MENNYISÉGE: 1441 darab

KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: Haranginé Boros Vilma,41960, 1979; Rozgonyi Iván, 1960; Kelecsényi Gábor, 1961; Oszvald Ferenc, 1962; Sisa József, 1980; Badál Ede, 1986

TARTALMA: Az alábbi egységekről készültek regeszták:5

– Törzsanyag (1527-1809) (P 392): Lad. 1-106.
– Idegen családok iratai (1538-1855) (P 1511): Bitthauser József építészhez címzett levelek (1801-1828)
– A Károlyi család iratai (P 380) I. A család egyetemét illető iratok (1616-1947): budapesti építkezések az 1890-es
években
– Possessionaria, II. csomó
– A Károlyi család tervrajzai (T 20)
– A Károlyi család térképei (S 82)
– Missiles (P 398)

Jegyzetek:

1 SZENDREI JÁNOS: A Károlyiak kincsei a XVI-XVII. században. Archaeologiai Értesítő ú. F. VII. (1887) 255-260.

2 BIBÓ ISTVÁN: Az egykori Károlyi palota (Bp. V. Károlyi Mihály u. 16.) építésének története. Építés- Építészettudomány XV. (1984) 195-248.; SISA JÓZSEF: A füzérradványi kastély. AH XXVII. (1999) 5-78.

3 GÉRESI KÁLMÁN: A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. 1-5. Budapest 1882-1897
[PETKÓ BÉLA:] A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története I-II. Budapest 1911; ÉBLE GÁBOR: A gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével. Budapest 1913; ÉBLE GÁBOR: A gróf Károlyi nemzetség levéltára. (Közzéteszi Sunkó Attila) Fons 4. (1997) 179-198.
A Károlyi család nemzetségi és fóti levéltára. Repertórium. (Közrebocsátotta Bakács István) Budapest 1965 (Levéltári leltárak 33.)
Éble Gábor (1888-1924) a Károlyi család főlevéltárosa számos kiadatlan kéziratot hagyott hátra a Károlyi család történetéről, melyek a MOL-ban találhatók (P 417).
A család levéltárából kiemelt Mohács előtti oklevelek a Q 97-100, Q 408, a térképek az S 82 törzsszám alatt találhatók a MOL-ban. A Károlyi család történetére vonatkozóan ld. még az A-III-13 jelzetű cédulasorozat ismertetését. A család Mohács előtti okleveleiről készült cédulák az A-I-10 jelzet alatt találhatók gyűjteményünkben.

4 SZABÓ JúLIA: Haranginé Boros Vilma. AH XX. (1992) 91-94.

5 Itt jegyezzük meg, hogy Károlyi Sándor (1669-1743) és Károlyi Ferenc (1705-1758) iratai (MOL P 1501, 1502) is fontos művelődéstörténeti adatokat tartalmaznak, bár erről az anyagról nem készültek regeszták.


Facebook

Közlemények

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo