Digitális másolat

I. Az eredeti anyag

ŐRZÉSI HELYE: MOL, P, S és T szekció (P 392, P 398, P 1511, S 82 és T 20)

ISMERTETÉSE: A Károlyi család főágának tagjai a 17. század elejétől kezdve viseltek udvari méltóságokat és közhivatalokat. Károlyi Mihály (1585-1626) II. Mátyástól bárói címet kapott. 1620-ban Bethlen Gábor Szatmár vármegye főispánjává nevezte ki. Szatmári és nagykárolyi birtokuk mellé a 17. század közepén a füzérradványi uradalmat is megkapták II. Ferdinándtól.1 Károlyi Sándor (1669-1743) Szatmár vármegye örökös főispánja a Rákóczi-szabadságharcban altábornagyként vett részt s több győztes csatát is vívott. Az 1711. február 21-én segítségért Lengyelországba utazó II. Rákóczi Ferenc ráruházta hadainak főparancsnokságát, s az egyre kilátástalanabb helyzetben végül 1711 május 1-én ő írta alá a szatmári békeszerződést. 1712-ben grófi címet kapott, s igen jelentős birtokokkal gyarapította a családi vagyont. Leszármazottai a reformkorban jelentős szerepet töltöttek be a hazai művészet, tudomány és mezőgazdaság felvirágoztatásában.2
A család levéltára a magyar történelemnek, művelődéstörténetnek és művészettörténetnek fontos forrása.3 A törzsanyag a Károlyiak 16-18. században szerzett birtokaira vonatkozó összes anyagot tartalmazza. A T 20 törzsszám alatt található tervrajzok 1664-1879 közötti építkezésekkel kapcsolatosak.

II. A cédulák

MENNYISÉGE: 1441 darab

KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: Haranginé Boros Vilma,41960, 1979; Rozgonyi Iván, 1960; Kelecsényi Gábor, 1961; Oszvald Ferenc, 1962; Sisa József, 1980; Badál Ede, 1986

TARTALMA: Az alábbi egységekről készültek regeszták:5

– Törzsanyag (1527-1809) (P 392): Lad. 1-106.
– Idegen családok iratai (1538-1855) (P 1511): Bitthauser József építészhez címzett levelek (1801-1828)
– A Károlyi család iratai (P 380) I. A család egyetemét illető iratok (1616-1947): budapesti építkezések az 1890-es
években
– Possessionaria, II. csomó
– A Károlyi család tervrajzai (T 20)
– A Károlyi család térképei (S 82)
– Missiles (P 398)

Jegyzetek:

1 SZENDREI JÁNOS: A Károlyiak kincsei a XVI-XVII. században. Archaeologiai Értesítő ú. F. VII. (1887) 255-260.

2 BIBÓ ISTVÁN: Az egykori Károlyi palota (Bp. V. Károlyi Mihály u. 16.) építésének története. Építés- Építészettudomány XV. (1984) 195-248.; SISA JÓZSEF: A füzérradványi kastély. AH XXVII. (1999) 5-78.

3 GÉRESI KÁLMÁN: A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. 1-5. Budapest 1882-1897
[PETKÓ BÉLA:] A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története I-II. Budapest 1911; ÉBLE GÁBOR: A gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével. Budapest 1913; ÉBLE GÁBOR: A gróf Károlyi nemzetség levéltára. (Közzéteszi Sunkó Attila) Fons 4. (1997) 179-198.
A Károlyi család nemzetségi és fóti levéltára. Repertórium. (Közrebocsátotta Bakács István) Budapest 1965 (Levéltári leltárak 33.)
Éble Gábor (1888-1924) a Károlyi család főlevéltárosa számos kiadatlan kéziratot hagyott hátra a Károlyi család történetéről, melyek a MOL-ban találhatók (P 417).
A család levéltárából kiemelt Mohács előtti oklevelek a Q 97-100, Q 408, a térképek az S 82 törzsszám alatt találhatók a MOL-ban. A Károlyi család történetére vonatkozóan ld. még az A-III-13 jelzetű cédulasorozat ismertetését. A család Mohács előtti okleveleiről készült cédulák az A-I-10 jelzet alatt találhatók gyűjteményünkben.

4 SZABÓ JúLIA: Haranginé Boros Vilma. AH XX. (1992) 91-94.

5 Itt jegyezzük meg, hogy Károlyi Sándor (1669-1743) és Károlyi Ferenc (1705-1758) iratai (MOL P 1501, 1502) is fontos művelődéstörténeti adatokat tartalmaznak, bár erről az anyagról nem készültek regeszták.