A-I-27 A Khuen-Héderváry család levéltára

Digitális másolat

I. Az eredeti anyag

ŐRZÉSI HELYE: MOL, P szekció (P 427-429)

ISMERTETÉSE: A Khuen-Héderváry család levéltára három részre oszlik: a Viczay- és Khuen-Héderváry család (P 427), a Draskovich család (P 428) és a Grassalkovich család (P 429) fondjára.1 A levéltár anyaga az 1956. évi tűzvészben jelentős kárt szenvedett.
A Viczay család a Kanizsai és Ostffy családdal együtt az Osl nemzetségből származott. Nevét a Sopron vármegyei Vicza helységről kapta. A család 1645-ben nyerte el a bárói, 1723-ban a grófi címet. Viczay János 1651-ben elvette a Héderváry család utolsó férfi sarjának, Istvánnak a lányát, Katalint, s vele kapta a Győr vármegyei Hédervárt, amely a család állandó lakhelye lett.2 Viczay (I.) Mihály (1727-1781) megbízásából került sor a század közepén a kastély barokk kiépítésére, majd 15 ezer kötetes könyvtárat és több tízezer darabos éremgyűjteményt hozott létre itt. Ezt fia, Viczay (II.) Mihály (1757-1831) továbbfejlesztette és az európai tudományosság élvonalába tartozó tudósokkal katalogizáltatta az éremgyűjteményt, majd gondoskodott a katalógusok megjelentetéséről.3Emellett műtárgyakat (például antik vázákat, szobrokat és gemmákat, valamint késő-antik és középkori elefántcsont-faragványokat) és festményeket is gyűjtött, s a kastély körül híres angolkertet alakíttatott ki.4Viczay Mihály halála után gyűjteményei nagy részét elárverezték5 Korán elhalt két fiúgyermeke után egyetlen örököse maradt, egy leány, aki belasi gróf Khuen Antalhoz ment feleségül, s ezzel Hédervár is a Khuen-családra szállt. Unokáik közül Khuen-Héderváry Károly horvát bán és magyar miniszterelnök, valamint öccse, Khuen Antal, korai haláláig a Műemlékek Országos Bizottságának másodépítésze voltak a legjelentősebb személyiségek. A családi- és birtokiratokból csak elenyésző töredékek maradtak fenn.6
A trakostyáni Draskovich család dalmát eredetű, névadó őse III. András király idejében élt. A család 1567-ben bárói, 1631-ben grófi címet kapott. A család több tagja volt horvát bán. Draskovich Lipót bodrogi főispán lánya, Teréz, Viczay (I.) Mihályhoz ment feleségül, ezzel a házassággal került be a Viczay levéltárba a Draskovich levéltár iratainak egy része. A család levéltárából csak töredékek maradtak fenn.7
A Grassalkovich család a 16. században, valószínűleg az akkori nagyarányú horvát bevándorlás idején költözött Magyarországra, Sopron vármegyébe.8 A család legkiemelkedőbb tagja I. Antal (1694-1771), a családi vagyon és hírnév megalapozója, Mária Terézia bizalmasa, 1748-tól kamarai elnök.9 1732-ben megkapta a bárói, 1743-ban a grófi címet. A család legreprezentatívabb kastélya Gödöllőn épül fel.10 Fia, II. Antal (1734-1794) 1784-ben elnyerte a hercegi címet. III. Antallal (1771-1841), a férfiág utolsó sarjával, a család kihalt. Grassalkovich Anna Antónia (1760-1815) ifj. (II.) Viczay Mihály felesége volt, így került családi levéltáruk a Khuen-Héderváry család birtokába. A család levéltárának nagy része 1956-ban a MOL-ban megsemmisült.11

II. A cédulák

MENNYISÉGE: 27 darab

KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: Valkó Arisztid, 1956 előtt

TARTALMA: Feldolgozásra került a pesti Grassalkovich palotával kapcsolatos anyag 1788-ból, valamint a Viczay ág rajzanyaga (a hédervári Viczay-kastély épület- és kert-tervei). A cédulasorozat hely- és személynévmutató segítségével kutatható.

Jegyzetek:

1 RADVÁNSZKY BÉLA - ZÁVODSZKY LAJOS: A Héderváry család oklevéltára I-II. Budapest 1909, 1922; Kisebb családi és személyi fondok. 1. kötet. 1-444. törzsalapszámok. Áttekintő raktári jegyzék. (Összeállította: Bakács István, Dávid Lászlóné) Budapest 1968, 394-424. (Levéltári leltárak 44.)

2 ZÁVODSZKY LEVENTE: A Héderváry család története. Budapest 1920; LÁSZLÓ CSABA: A hédervári vár. In: Castrum Bene 1989. Várak a 13. században. A magyar várépítés fénykora. (Szerk. Horváth László) Gyöngyös 1990, 184-189.

3 VICZAY MIHÁLY: Musei Hedervarii in Hungaria numos antiquos graecos et latinos descripsit, anecdotos vel parum cognitos etiam cupreis tabulis incidi curavit. Viennae 1814; DÉCSÉNYI GYULA: Mátyás király leveleskönyve a Khuen-Héderváry család könyvtárában. Magyar Könyvszemle 16. (1891) 169-180.; ZÁVODSZKY LEVENTE: A Héderváry család története. Budapest 1920; LÁSZLÓ CSABA: A hédervári vár. In: Castrum Bene 1989. Várak a 13. században. A magyar várépítés fénykora. (Szerk. Horváth László) Gyöngyös 1990, 184-189.

4 CARONI, P. FELIX: Musaei Hedervary in Hungaria Nummos Antiquos, Graecos et Latinos descripsit, anecdotes vel parum cognitos etiam cupreis tabulis incidi curavit C. Michael Viczay [...] I-II. Vindobonae 1814; Descrizzione delle Medaglie Ispane appartementi alla Lusitania, alla Betica et alla Taragonese, che si conservano nel museo Hedervariano per Dominico Sestini. Firenze 1818; J. [JANKOVICH MIKLÓS:] Caroni, és Sestini Tudós Olaszok által készített Laistromok Gróf Viczay Mihálynak nevezetes Hedervari Pénz Gyüjteményirol. Tudományos Gyűjtemény (1819/3) 82-92.; SESTINI, DOMINICO: Descrizione di molte Medaglie Antiche Greche esistenti in piu Musei. Firenze 1828, 111.; Verzeichnis der Gemälde aus der Graf Viczay-schen Verlassenschaft, welche zu Pressburg in Ungarn im Verlaufe des Jahres 1833. [...] öffentlich versteigert werden. Pressburg 1833; ZÁVODSZKY LEVENTE: Viczay Mihály a mőgyűjtő és Pray György barátsága. Katholikus Szemle 46. (1932) 340-356.; UZSOKI ANDRÁS: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története. Arrabona 7. (1965), 9-12.; SEDLMAYR JÁNOS: A hédervári kastély helyreállítása. Mv 23. (1989) 256-264.; LÁSZLÓ CSABA: Hédervár. Budapest 1991 (Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 397.); GALAVICS GÉZA: Magyarországi angolkertek. Budapest 1999, 63-66. [Egybekötve: Buttlar, Adrian von: Az angolkert. A klasszicizmus és a romantika kertművészete.]; SZIKRA ÉVA: Tájképi kertek helyreállítása. Hédervár, Dénesfa, Iszkaszentgyörgy. In: Történeti kertek. Kertművészet és műemlékvédelem. (Szerk. Galavics Géza) Budapest 2000, 101-118.

5 Viczay már életében, 1805-ben eladott 45 antik vázát a bécsi császári gyűjteményeknek, az 1820-as években pedig több elefántcsont-faragványt Fejérváry Gábornak. Halála után a régiségek és érmek nagy része egy bécsi műkereskedőn át a híres párizsi műkereskedőhöz, Rollin-hez került, s onnan szerte Európába, 227 festményét pedig Pozsonyban árverezték 1833-ban. Ezek egy részét Kovács Tamás pannonhalmi főapát vette meg, s ma is a Főapátság képtárában találhatók. Ld.: SÓLYMOS SZILVESZTER OSB: Művészeti gyűjtemények. In: Mons Sacer 1996. III., 11-143. A gemmákat és elefántcsont-faragványokat 1835-ben a bécsi Biedermann bankház adta el. (Ezek közül ismét sok darab került Fejérváry Gáborhoz.)

6 A családi levéltárból kiemelt Mohács előtti oklevelek a Q 103, a térképek az S 103, a tervrajzok a T 71 törzsszám alatt találhatók a MOL-ban. A család Mohács előtti okleveleiről készült cédulasorozat az A-I-10 jelzet alatt található gyűjteményünkben.

7 A fennmaradt iratok a P 428 törzsszám alatt találhatók a MOL-ban.

8 ZÁVODSZKY LEVENTE: A Grassalkovich-ok. Budapest 1931

9 HERZOG JÓZSEF: A magyar kincstár hitelműveletei Grassalkovich kamaraelnöksége idején. Sz. 58. (1924) 433-465.

10 A gödöllői urasági kastélyt és díszkertet látogatók névkönyve 1840. September 4-től kezdve 1844. Junius 23-ig. Autográf. [aláírások] OSzK Kézirattára, Quart. Hung. 1011; Itinerarium Nicolai Jankovich. OSzK Kézirattára, Oct. Lat. 1160 [18. századi rajzok a gödöllői kastélyról]; ZÁDOR ANNA: A Grassalkovich-levéltár kerttervei. Magyar Művészet 7. (1931) 581-869; DüMMERLING ÖDÖN: A gödöllői kastély. MÉ VII. (1958) 9-31.; KOVÁCS ÁKOS: A hatvani Grassalkovich-kastély. Mv XXII. (1978) 307-308.; MOJZER MIKLÓS: Az idősebb Grassalkovich Antal jegyzete a birtokain végzett építkezésekről, 1771-ből. MÉ XXXIII (1984) 78-81.; BADÁL EDE: Grassalkovich módosítása Hillebrandt tervén a tótmegyeri Károlyi-kastély építésekor. Avagy hol legyen az istálló a kastélyban. MÉ XXXVII. (1988) 231-247.; Kapossy János jegyzetei az egykori Grassalkovich-levéltár elpusztult tervtáráról. (Közli Mojzer Miklós) MÉ XXXVIII. (1988) 297-308.; KRALOVÁNSZKY RÉKA - MÁTÉ ZSOLT: A gödöllői Grassalkovich barokk színházának elvi rekonstrukciója. Mv XXXIV. (1990) 29-35.; DÁVID FERENC: A gödöllői kastély feltárása. In: A barokk kor műemlékei. Az Egri Nyári Egyetem előadásai. 1990. augusztus 15-22. Eger 1991, 7-11.; DÁVID FERENC: Az idősebb Grassalkovich Antal jegyzéke egyházi építkezéseiről, 1771-ből. In: MNG Évk. 1991, 225-230.; GALAVICS GÉZA: A "képtelen Gödöllő" és más történetek. Három legenda Grassalkovich Antalról. In: Uo. 217-222.; DÁVID FERENC: Erzsébet királyné és Gödöllő. In: Elisabeth Königin von Ungarn - Erzsébet a magyarok királynéja. Eisenstadt-Wien 1991, 188-195.; D. MEZEY ALICE - HARIS ANDREA: "Kastélyt" épített-e Grassalkovich I. Antal Hatvanban? Műemlékvédelmi Szemle (1991) 9-15.; MÁTÉ ZSOLT: Az egykori Grassalkovich-kastély, a későbbi királyi nyaraló Gödöllőn. Mv XXXVIII. (1994) 1-10.; FALLENBüCHL ZOLTÁN: Grassalkovich Antal. Gödöllő 1996; VARGA KÁLMÁN: A gödöllői Grassalkovich-kastély rehabilitációjának rövid áttekintése (1981-1996). Mv XLI. (1997) 11-17.; LÁBADI KÁROLY: A Grassalkovichok kincsei. Katalógus. Gödöllő 1997; DÁVID FERENC: Schloss Gödöllő. Krönungsgeschenk der ungarischen Nation. In: Elisabeth. Stationen ihres Lebens. (Hrsg. Hamann, Brigitte - Hassmann, Elisabeth) Wien-München 1988, 104-110.; VARGA KÁLMÁN: Egy kastélyépítő főúr a 18. században: Grassalkovich I. Antal. Műemlékvédelmi Szemle VIII. (1998/2.) 121-140.; VARGA KÁLMÁN: A gödöllői kastély évszázadai. Budapest 2000; VARGA KÁLMÁN: Ábrázolások gróf Grassalkovich Antalról. Agria XXXVI. (2000) 407-422.

11 A Grassalkovich család levéltárának egy része a Magyar Kamarai levéltárban (E 19), valamint a Zichy (P 708) és a Károlyi család levéltárában (P 398) található.


Facebook

Közlemények

  • 2017. szeptember 15.

    Fényképtár online

    A mai napon, öt éves munka eredményeként befejeződött az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Fényképtára leltározott analóg tételeinek digitalizálása, így a honlapunkról immár online is elérhető és kutatható közel 80.000 f...
  • 2017. szeptember 4.

    Intézeti kutatószolgálat UPDATE

    Az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Adattárában és Lexikontárában szünetel a kutatószolgálat, mivel az új épület bútorzatának beszerzése és ezáltal az új raktárak kialakítása közbeszerzési problémák miatt csúszik. ...
  • 2017. augusztus 22.

    Elhunyt Tímár Árpád

    Megrendüléssel fogadtuk a hírt, hogy szeretett és tisztelt egykori kollégánk,Tímár Árpád, aki 1970 óta Intézetünk munkatársa, az Ars Hungarica volt főszerkesztője, 2017 augusztus 12-én, életének 79. évében eltávozott köz...
  • 2017. június 20.

    Idén is látogatható lesz az MTA Székháza a Múzeumok Éjszakáján

    Idén ismét megnyitja kapuit, és különböző programokkal várja az érdeklődőket június 24-én, szombaton a Múzeumok Éjszakáján a Magyar Tudományos Akadémia Székházának neoreneszánsz épülete. A látogatók megismerkedhetnek a t...
  • 2017. június 9.

    Fiatal kutatói álláspályázat

    Az MTA BTK pályázatot hirdet tudományos segédmunkatárs (fiatal kutató) munkakörének betöltésére. A kiírás az alábbi linken érhető el.

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo