A-I-19 Inventarien der in Hungarn aufgelassenen Klöster

Digitális másolat

I. Az eredeti anyag

ŐRZÉSI HELYE: MOL, C szekció (C 103)

ISMERTETÉSE: Az inventáriumok a II. József által 1782-ben feloszlatott, közhasznúnak minősített tevékenységet nem folytató, kontemplatív életmódot folytató szerzetesrendek (ágostonos, bencés, cisztercita, domonkos, ferences, hieronimita, kamalduli, kamillánus, kapucinus, karmelita, klarissza, minorita, paulánus, premontrei, szervita, trinitárius) valamint az 1786-ban feloszlatott pálos rend kolostorainak és templomainak leltárait tartalmazzák (rendenként s azon belül kolostoronként).1 A feloszlatási rendelet kihirdetését követően a Helytartótanács és a Kamara feloszlatási biztosai a rendek ingóságairól és ingatlanairól teljes leltárt és vagyonbecslést készítettek, melyek a Helytartótanács Levéltárába kerültek. Az iratanyag szerzetesrendenként, azon belül rendházanként tagolódik.2 Ezt az anyagot egészíti ki a Magyar Kancelláriai Levéltárban (A 41) őrzött Conscriptio bonorum politico-fundationalium című összeírás, mely a feloszlatott szerzetesrendeknek a kincstárra szállt javaira vonatkozó adatokat tartalmazza.3 Fontos forrásanyag a Helytartótanácsi Levéltárban a Departamentum Ecclesiasticum Oeconomicum Bonorum (Egyházi javak gazdálkodási osztályának) iratanyaga (C 79), mely a feloszlatott rendek vagyonának a lelkészpénztárhoz csatolt részére vonatkozó adatokat tartalmaz, továbbá az Acta abolitionalia (Aufhebungsakten) (Rendházfeloszlatási iratok) 1786-1817 (C 101) és az Informationes exactoratus super obiectis claustrorum (A számvevőség jelentései a kolostorok ügyeiről) 1786-1848 (C 102) iratanyag is, melyekben a feloszlatási biztosok jelentései találhatók a kolostorok vagyoni helyzetéről. Az Acta sacrae supellectilis depositorii officii (A templomi felszerelések letéti hivatalának iratai) (C 143) a feloszlatott kolostorok egyházi felszerelésének (miseruhák, kelyhek, oltárok, szobrok) kezelésére vonatkozóan szolgál forrásul, bár ezekről az anyagokról nem készültek regeszták.4

II. A cédulák

MENNYISÉGE: 1782 darab, valamint Sprenger Mária 12 darab kutatófüzete.

KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: Szabó Erzsébet (1-666. számú cédula), Sprenger Mária (667-1782. számú cédula), 1959 körül

TARTALMA: A részletes ingóság-leltárakból kigyűjtött adatok elsősorban topográfiai, illetve a barokk építészet, festészet, szobrászat és ötvösség történetével foglalkozó művészettörténeti kutatások során hasznosíthatók.
Az eredeti anyag egésze, de különböző mélységben került feldolgozásra: az 1-666. számú cédulák főleg a különböző művész- és mesterbecsüsök neveit tartalmazzák, az ingóságokra és ingatlanokra vonatkozó adatokat pedig csak részben. A 667. cédulától (az A 2760. jelzetű kötettől kezdve) minden művészettörténetileg értékelhető adat megtalálható. A cédulasorozat hely- és személynévmutató segítségével kutatható.

Szerzetesrendenként az alábbi kolostorokra vonatkoznak a regeszták:

ágostonos kolostorok:5 Buda, Pécs

ágostonos apácakolostor: Kismarton6

bencés kolostorok:7 Bakonybél, Celldömölk, Győr, Komárom, Modor, Pannonhalma,8 Tihany

ciszterci kolostorok:9 Csákány [Pozsonycsákány], Eger, Pásztó, Pilisszántó

domonkos kolostorok: Pécs, Vác

ferences kolostorok: Buda (vár), Debrecen, Esztergom (Szent Kereszt), Győr, Homonna, Hontszentantal [Szentantal], Hrasztovica [Krasztovica] (Zágrábi egyházmegye), Karánsebes, Kassa, Keszthely, Kismarton (Kálváriahegy), Léva, Máriagyüd, Máriaremete, Mesztegnyő,10 Nagyvárad (Várad-Olaszi), Paks, Pétervárad, Popovodol [Popovdol] , Sopron, Szendrő, Szentkatalin, Temesvár, Tolna, Verbica [Egyházaskér], Zombor

hieronimita (Szent Jeromos-rendi) kolostorok: Selmecbánya (Siglisberg)

kamalduli kolostorok: Lánzsér, Lechnic,11 Majk,12 Zoborhegy [Zobor]

kamillánusok: Győr13

kapucinus kolostorok: Bodajk, Hatvan, Holics, Nagykanizsa, Óvár (Mosonmagyaróvár), Pécs, Tokaj, Zágráb

karmelita kolostorok:14 Buda,15 Szakolca, Székesfehérvár

klarissza kolostorok: Buda,16 Nagyszombat,17 Pest, Pozsony,18 Zágráb

minorita kolostorok:19 Eperjes, Wimpassing [Vimpác]

pálos kolostorok:20Acsa, Család, Csáktornya, Diósgyőr, Elefánt [Felsőelefánt], Késmárk, Körös, Márianosztra, Máriavölgy,21 Mocsár, Nagyszombat, Nagyvárad [Váradolaszi], Nezsider, Pápa, Pécs, Pest,22Remete, Sajólád,23 Sasvár,24 Sátoraljaújhely, Szakolca, Szatmár [Szatmárnémeti], Szentkút [Mecsekszentkút], Székesfehérvár, Szvetice [Istenkeze], Tőketerebes, Tüskevár,25 Vondorf [Sopronbánfalva], Varannó

paulánosok: Somorja

premontrei kolostorok:26 Csorna26b , Jánoshida, Jászó, Lelesz, Nagyvárad, Rozsnyó, Türje27

szervita kolostorok: Loretto [Lorettom], Stotzing [Lajtaszék], Vát-Szentkút [Szentkút]

trinitárius kolostorok:28 Budakeszi, Eger,29 Illava, Komárom, Nagyszombat,30 Óbuda (Kiscell),31 Pozsony, Sárospatak

Jegyzetek:

1 A rendfeloszlatásra vonatkozó fontosabb általános irodalom és források: Libri officiosi parochiae arcensis societatis Jesu Budae ab anno 1711 usque ad anni 1855. [A Helytartótanács leirata a feloszlatott szerzetesrendek egyházi ruháinak és kegyszereinek kiárusításáról] OSzK Kézirattára, Fol. Lat. 3754. ff.22.v. - 30.r.; MARCZALI HENRIK: Magyarország története II. József korában I-II. Budapest 1881-1888; NÉMETHY LAJOS: Adatok az arany és ezüst egyházi tárgyak elkezeléséhez II. József császár idejében I-III. Egyházművészeti Lap VI. (1885) 12-15., 38-40., 86-92.; SIKLÓSSY LÁSZLÓ: Műkincseink vándorútja Bécsbe. Budapest 1919, 189-195.; MESZLÉNYI ANTAL: A jozefinizmus kora Magyarországon. Budapest 1934; TÓTH ANDRÁS: Az Egyetemi Könyvtár története a szerzetesrendek feloszlatása korában (1773-1790). Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei III. (1966) 101-146.; VANYÓ TIHAMÉR: A szerzetesi életforma válsága hazánkban a XVIII. század második felében. Történelmi Szemle XXV. (1982) 211-228.; KOSÁRY DOMOKOS: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest 19832, 375-380.; PUSKELY MÁRIA: A keresztény szerzetesség: Történelmi kalauz I-II. Budapest 1996; VELLADICS MÁRTA: A templom és kolostorépületek hasznosítása II. József szekularizációs rendeletei után (1782-1850). AH XXV. (1997) 345-353.; VELLADICS MÁRTA: II. József korabeli szerzetesrendi abolíció statisztikája (1782-1847). Sz. 133. (1999) 1259-1278.; VELLADICS MÁRTA: Szerzetesrendi abolíció Magyarországon (1782-1790). LK 71. (2000) 33-52.; VELLADICS MÁRTA: Szerzetes rendházak felszámolása II. József korában. Egyháztörténeti Szemle II. (2001/1) 3-42. ; VELLADICS MÁRTA: Szerzetesrendi abolíció II. József korában. Művészettörténeti szempontok. PhD értekezés. Kézirat. Budapest 2001

2 FELHŐ IBOLYA - VÖRÖS ANTAL: A Helytartótanácsi Levéltár. Budapest 1961, 446-449.

3 BÉLAY VILMOS: Magyar Kancelláriai Levéltár. Repertórium. Budapest 1973, 79-82. (Levéltári leltárak 59.)

4 FELHŐ IBOLYA - VÖRÖS ANTAL: A Helytartótanácsi Levéltár. Budapest 1961, 331-334., 442-446., 539-540.
A feloszlatott rendek rendházainak levéltárai a Kamara Archívumába kerültek. (Ld. az A-I-93 és az A-I-94 jelzetű cédulasorozat ismertetését.)

5 FALLENBüCHL FERENC: Az ágostonrendiek Magyarországon. Budapest 1943

6 Ld. továbbá az A-I-94 cédulasorozat ismertetését.

7 A bencés kolostorokra vonatkozóan ld.: A Pannonhalmi Főapátság története. Ötödik korszak. A magyar Szent-Benedek-Rend megerősödése és bukása az állami mindenhatósággal szemben. 1709-1802. (Nagy részét írta Németh Ambrus) Budapest 1907 (A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története 5.)

8 KELÉNYI GYÖRGY: A monostor épületei és építési tervei a 18. században. In: Mons Sacer 1996. II., 66-68.

9 A magyarországi ciszterczi rend milléniumi emlékkönyve. (Szerk. Békefi Remig) Budapest 1896
800 Jahre Zisterzienser im Pannonischen Raum. Klostermarienberg 1996. Katalog der Burgenländischen Sonderausstellung 1996. (Red.: Perschy, Jakob - Zacsek, Anton) Klostermarienberg 1996 (Burgenländischen Forschungen Sonderband XVIII.)

10 LÁNGI JÓZSEF: A mesztegnyői ferences templom falképei és berendezése. Műemlékvédelmi Szemle V. (1995/1-2.) 229-265.
11 KISBÁN EMIL: A kamalduliak eltörlése a lechnizti remeteség tükrében. Regnum V. (1942-1943) 450-454.

12 NITSCH ÁRPÁD JÁNOS: Majk. A boldogságos Szűz majki premontrei prépostságának, majd a Nepomuki Szent Jánosról nevezett kamalduli remeteségnek története. Győr 1910; VOIT PÁL: A majki műemlékegyüttes. Adatok Franz Anton Pilgram életművéhez. Magyar Műemlékvédelem 1961-1962. Budapest 1966, 201-227. (Az Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai III.); SZATMÁRY SAROLTA: Egy különleges műemlékegyüttes. Majk - kamalduli remeteség. Honismeret XVI. (1988) 71-72.; SZTEPANCSICS RABAZZI GUSZTÁV: Majk. Kamalduli remeteség. Budapest 1994 (Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 460.)

13 NÉMETH AMBRUS: Szent Kamill-rendi szerzetesek Győrött (1761-1786). Budapest 1915

14 MÁTÉFFY J. BRúNÓ: Karmelita rend története Magyarországon. Székesfehérvár 1996

15 A Helytartótanács leirata a karmeliták oltárainak és képeinek eladásáról. OSzK Kézirattára, Fol. Lat. 3754. 30.r.; CLAUDERNÉ VLADÁR MARGIT: A Várszínház története. Tanulmányok Budapest Múltjából. X. (1943) 163-176.

16 A feloszlatott klarissza rend budai kolostorában található műkincsek leltára (1782). OSzK Kézirattára, Fol. Lat. 2027 ff. 21-32.; SCHOEN ARNOLD: Emlékezés a klarisszák budavári és a ferencesek pesti templomára. Budapest 1943

17 Ld. az A-I-93-as cédulasorozat ismertetését.

18 NÉMETHY LAJOS: A pozsonyi clarissák leltárai I-II. Egyházművészeti Lap II. (1881) 204-211., 326-330.; SCHÖNVITZKY BÉLA: A pozsonyi apácák története. Pozsony 1886; HORN ILDIKÓ: Csáky Anna Franciska és a pozsonyi klarisszák. Aetas (1992/3) 28-43.

19 KÖRTVÉLYESI LÁSZLÓ: A 700 éves minorita rend története. Szeged 1943

20 A pálos rend forrásaira vonatkozóan ld. még az A-I-57 és az A-I-68 cédulasorozat ismertetését.
A pálos rend történetére vonatkozó források és irodalom jegyzékét 1996-ig ld.: PUSKELY MÁRIA: Keresztény szerzetesség. Történelmi kalauz. II. Budapest 1995, 781-782.; KOSZTA LÁSZLÓ: A középkori magyar egyházra vonatkozó kutatások az utóbbi évtizedekben (1948-1988) Aetas (1994/1) 94. (145., 148. jegyzet)
A pálos rendre vonatkozó további irodalom: GYÉRESSY BÉLA: Pálos fafaragások mesterei. MÉ XXI. (1973) 199-215.; GYÉRESSY BÉLA: Czêstochowa magyar emlékei. Vigilia XL. (1975) 338.; GREGORIUS GYÖNGYÖSI: Vitae fratrum eremitarum Ordinis Sancti Pauli Primi Eremitae. (Ed. Franciscus Hervay) Budapest 1988 (Bibliotheca Scriptorum Midii Recentisque Aevorum Series Nova XI.); GYÖNGYÖSI GERGELY: Arcok a magyar középkorból. (Szerk. V. Kovács Sándor) Budapest 1988 (Magyar Ritkaságok); Hungarici Monasterii Ordinis Sancti Pauli Primi Heremitae de Urbe Roma. Instrumenta et priorum registra transscripsit et edidit Lorenz Weinrich. Roma-Budapest 1999 (Bibliotheca Academiae Hungaricae in Roma, Fontes 2.); TÖRÖK JÓZSEF: Boldog Özséb és a pálos szerzetesek a középkori Európában. In: Szentjeink és nagyjaink. (Szerk. Beke Margit) Budapest 2001, 95-100. (Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis I.)

21 UDVARHELYI OLIVÉR: Máriavölgy és kegyszobra. Honismeret XXIX. (2001/3) 58-61.

22 KOPP LAJOS: A háromszáz éves pesti papnövelde. Budapest 1948; FARBAKY PÉTER: Pálos könyvtár vagy Nemzeti Könyvtár? In: MNG Évk. 1991, 237-244.
23 JOÓ TIBOR: A sajóládi pálos kolostor. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1978-1979) 131-164.

24 - - : A pálosok sassini kincseinek jegyzéke 1782-ben. I-IV. Egyházművészeti Lap V. (1884) 19-23., 40-46., 79-84., 114-118.;  - - : A sasvári kegyelemkép története. Szakolcza 1899; CINCÍK, JOZEF: Pútnicky kostol a klástor v Sastíne. Máért umelecko-historicky. Vydanie ústavu Saleziánov v Sastíne. 1938

25 MOLNÁR ISTVÁN: Tüskevár barokk kori emlékeinek története. MÉ XXX. (1981) 23-38.

26 DANIELIK JÁNOS: A premontreiek. Eger 1866; KOVÁCS IMRE ENDRE: A csornai premontrei prépostság 1802. évi visszaállításának története. In: Hermann Egyed Emlékkönyv. (Szerk. Sümegi József és Zombori István) Budapest 1998, 195-201. (METEM Könyvek 20.)

26b  SZÉKELY ZOLTÁN: Egy barokk kolostor élete a tárgyak tükrében: a csornai premontrei prépostság 1786-ban. Soproni Szemle 55. (2001) 383–410.

27 KOVÁCS IMRE: A türjei Premontrei Prépostság története. Zalaegerszeg 1991 (Zalai Gyűjtemény 32.)

28 FALLENBüCHL FERENC: A rabváltó trinitárius szerzetesek Magyarországon. Budapest 1940 (A Szent István Akadémia Történelem-, Jog- és Társadalomtudományi Osztályának Értekezései II/9.)

29 VOIT PÁL: Az egri extrinitárius templom. Magyar Műemlékvédelem 1959-1960. Budapest 1964, 215-240. (Az Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai II.)

30 PÖTZL-MALIKOVA, MARIA - SCHEMPER-SPARHOLZ, INGEBORG: Die Tätigkeit Johann Josef Resslers für den Trinitarierorden. AHA XXX. (1984) 266-297.

31 BERTALAN VILMOS: Az óbudai-kiscelli trinitárius kolostor és templom. Budapest 1942


Facebook

Közlemények

  • 2017. szeptember 15.

    Fényképtár online

    A mai napon, öt éves munka eredményeként befejeződött az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Fényképtára leltározott analóg tételeinek digitalizálása, így a honlapunkról immár online is elérhető és kutatható közel 80.000 f...
  • 2017. szeptember 4.

    Intézeti kutatószolgálat UPDATE

    Az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Adattárában és Lexikontárában szünetel a kutatószolgálat, mivel az új épület bútorzatának beszerzése és ezáltal az új raktárak kialakítása közbeszerzési problémák miatt csúszik. ...
  • 2017. augusztus 22.

    Elhunyt Tímár Árpád

    Megrendüléssel fogadtuk a hírt, hogy szeretett és tisztelt egykori kollégánk,Tímár Árpád, aki 1970 óta Intézetünk munkatársa, az Ars Hungarica volt főszerkesztője, 2017 augusztus 12-én, életének 79. évében eltávozott köz...
  • 2017. június 20.

    Idén is látogatható lesz az MTA Székháza a Múzeumok Éjszakáján

    Idén ismét megnyitja kapuit, és különböző programokkal várja az érdeklődőket június 24-én, szombaton a Múzeumok Éjszakáján a Magyar Tudományos Akadémia Székházának neoreneszánsz épülete. A látogatók megismerkedhetnek a t...
  • 2017. június 9.

    Fiatal kutatói álláspályázat

    Az MTA BTK pályázatot hirdet tudományos segédmunkatárs (fiatal kutató) munkakörének betöltésére. A kiírás az alábbi linken érhető el.

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo