A-I-6 Eötvös József kéziratai

Digitális másolat

I. Az eredeti anyag

ŐRZÉSI HELYE: MOL, P szekció (P 834)

ISMERTETÉSE: Eötvös József (1813-1871) író, reformpolitikus, államférfi. 1856-tól a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, 1866-tól haláláig elnöke.1 A Kisfaludy Társaság tagjának, majd később elnökének választotta meg. 1840-től vállalt intenzív közéleti szereplést, mint felsőházi képviselő, az ellenzék soraiban. A liberális reformellenzék centralista csoportjának vezetője volt.2 Az első felelős magyar minisztériumban 1848-ban a vallás és közoktatásügyi tárcát kapta. A Batthyány-kormány lemondásakor, szeptember 11-én Münchenbe menekült, s csak 1853-ban tért vissza Magyarországra. 1861-ben országgyűlési képviselő. A kiegyezés után ismét a vallás és közoktatásügyi miniszter. Nevéhez fűződik a népiskolai törvény kezdeményezése, a felekezetek és az állam közti viszony rendezése, valamint a tanárképző intézet felállítása.3

II. A cédulák

MENNYISÉGE: 25 darab

KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: Valkó Arisztid, 1951-1953

TARTALMA: A gyűjteményünkben őrzött anyag főként fogalmazványokat tartalmaz, melyek egy része az 1870. április 7-én az Országgyűlés elé terjesztett, a felsőoktatás reformjával kapcsolatos törvénytervezettel kapcsolatos. Ebben kezdeményezte a pesti egyetem (Magyar Királyi Tudományegyetem) újjászervezését, valamint a Magyar Királyi József Nádor Műegyetem és a kolozsvári egyetem felállítását. A két évvel később elfogadott törvény alapján, 1872-ben kezdte meg működését a kolozsvári egyetem jogi, orvosi és bölcsészeti kara. A másik két intézményt érintő törvénytervezet végül nem került elfogadásra. A pesti egyetemmel kapcsolatos javaslatát különösen sok támadás érte a hittudományi karok számának tervezett felemelése, felekezetek szerinti (katolikus, protestáns, görögkeleti) szétválasztása miatt. A törvénytervezet egyes paragrafusait Eötvös részletes jegyzetekkel látta el, hogy a parlamenti vitában beadványa mellett tudjon érvelni. (Egyház és egyetem viszonya, Művelődés a haladás szolgálatában stb.) A kéziratok másik nagyobb csoportja a francia, illetve a 1848-as pesti forradalommal foglalkozik.4(Emberi szabadságjogok, Egyenlőség, mint a forradalom, a haladás vívmányai). A regeszták az eredeti anyag egészének áttekintésével készültek.

Jegyzetek:

1 Főbb szépirodalmi művei: A karthausi (1839-1840); A falu jegyzője (1845); Magyarország 1514-ben (1847). Jelentős államfilozófiai műve: A tizenkilencedik század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra (1851). Kéziratainak egy része az OSzK Kézirattárában található (Fol. Hung. 1034, 1102, 1353, 1488-1521, 1748; Quart. Hung. 1298, 1441, 2176, 2204-2207, 2421, 2540, 2803, 2861, 3106, Oct. Hung. 478, 767)
2 BÉNYEI MIKLÓS: Eötvös József könyvei és eszméi. Debrecen 1996; CSEPELI RÉKA: A XIX. századi magyar liberalizmus karaktere és francia forrásai. Palimpszeszt 1. (1996) 25-40.; FENYŐ ISTVÁN: A centralisták. Egy liberális csoport a reformkori Magyarországon. Budapest 1997
3 A vallás- és közoktatásügyi miniszternek az országgyűlés elé terjesztett jelentése a népiskolák közoktatásügyi állapotáról I-II. Buda 1870-1871; LÁZÁR BÉLA: Eötvös József művészetpolitikája. Művészet XIII. (1914) 12-27.; SŐTÉR ISTVÁN: Eötvös József. Budapest 1967; FELKAI LÁSZLÓ: Eötvös József közoktatásügyi tevékenysége. Budapest 1979; SCHLETT ISTVÁN: Eötvös József. Budapest 1987; Oktatáspolitikai koncepciók a dualizmus korából. (Szerk. Mann Miklós) Budapest 1987; Eötvös József a művelődéspolitikus. Budapest 1993 (Ercsi Eötvös Füzetek); HANÁK PÉTER: A tudomány kettős kötődése Eötvös József eszméiben. In: A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. (Szerk. Glatz Ferenc) Budapest 1993, 445-352.; BÉNYEI MIKLÓS: Eötvös József könyvei és eszméi. Debrecen 1996 (Csokonai história könyvek); GÁNGÓ, GÁBOR: Die Bibliothek von Josef Eötvös. Budapest 1996
4 EÖTVÖS JÓZSEF: A francia forradalom története. (Szöveggondozás, a bevezető tanulmány és jegyzetek: Gángó Gábor) Budapest 1990 (Magyar ritkaságok)


Facebook

Közlemények

  • 2017. szeptember 15.

    Fényképtár online

    A mai napon, öt éves munka eredményeként befejeződött az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Fényképtára leltározott analóg tételeinek digitalizálása, így a honlapunkról immár online is elérhető és kutatható közel 80.000 f...
  • 2017. szeptember 4.

    Intézeti kutatószolgálat UPDATE

    Az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Adattárában és Lexikontárában szünetel a kutatószolgálat, mivel az új épület bútorzatának beszerzése és ezáltal az új raktárak kialakítása közbeszerzési problémák miatt csúszik. ...
  • 2017. augusztus 22.

    Elhunyt Tímár Árpád

    Megrendüléssel fogadtuk a hírt, hogy szeretett és tisztelt egykori kollégánk,Tímár Árpád, aki 1970 óta Intézetünk munkatársa, az Ars Hungarica volt főszerkesztője, 2017 augusztus 12-én, életének 79. évében eltávozott köz...
  • 2017. június 20.

    Idén is látogatható lesz az MTA Székháza a Múzeumok Éjszakáján

    Idén ismét megnyitja kapuit, és különböző programokkal várja az érdeklődőket június 24-én, szombaton a Múzeumok Éjszakáján a Magyar Tudományos Akadémia Székházának neoreneszánsz épülete. A látogatók megismerkedhetnek a t...
  • 2017. június 9.

    Fiatal kutatói álláspályázat

    Az MTA BTK pályázatot hirdet tudományos segédmunkatárs (fiatal kutató) munkakörének betöltésére. A kiírás az alábbi linken érhető el.

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo