Tudománytörténeti kutatócsoport

Vezető: Markója Csilla 
 
Intézeti munkatársak: Aknai Katalin, Nováky Hajnalka Ágnes, Papp Gábor György, Pataki Gábor, Szenior munkatársak: Gellér Katalin, Végh János, Külső munkatársak: Bardoly István (Forster Intézet), Gosztonyi Ferenc (ELTE BTK Művészettörténeti Intézet), Barki Gergely (Szépművészeti Múzeum), Hessky Orsolya (Magyar Nemzeti Galéria), Darida Veronika (ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet), Kovács Ágnes (ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet), Forgács Éva (Art Center College of Design, Pasadena, USA), Körber Ágnes, Tóth Károly.

A művészettörténet mint diszciplína vizsgálata az Intézet kiemelt feladata. Évek óta folyik a magyar művészettörténet-írás tudománytörténetének egyik legfontosabb programja, a művészettörténészek, művészeti írók és kritikusok életútját bemutató kézikönyv, amely az ötödik köteténél tart („Emberek és nem frakkok. A magyar művészettörténet-írás nagy alakjai I-V.). Megjelent Mezei Ottó tanulmánykötete (2013), a Filozófiai Intézettel együttműködésben összegyűjtöttük és publikáljuk Hauser Arnold kevéssé ismert korai cikkeit és tanulmányait (2017), előkészületben a Fülep Lajos életműkiadás utolsó kötete, a Kállai Ernő német és magyar nyelvű írásait tartalmazó kritikai összkiadás következő kötete, folytatódik Bogyay Tamás és Genthon István hagyatékának feldolgozása. További fontos hagyatékok (Rabinovszky Máriusz, Horváth Béla) kerültek archiválásra. A kutatócsoport elsőrendű feladatának tartja a recepciótörténeti kutatásokat és forráskiadásokat, ennek keretében adtuk ki (a Magyar Nemzeti Galéria Derkovits-kutatócsoportjával közösen) a kétkötetes Derkovits-olvasókönyvet (2013), mely Derkovits Gyula írásos visszaemlékezéseit, verseit, illetve munkásságának korabeli sajtóvisszhangját tartalmazza, illetve a szlovák Nemzeti Galériával együttműködésben a Mednyánszky-olvasókönyv újabb két kötetét (I: 2000, II: 2014, III: 2015). 2014-ben az ELTE Művészettörténeti Intézetével és a Péter András Alapítvánnyal közösen megrendeztük a „Magyar művészettörténet, magyar művészettörténészek a vészkorszakban” című konferenciát. Marosi Ernő a magyar művészettörténet-írás tévútjairól, Markója Csilla Zádor Anna és Hekler Antal kapcsolatáról, Gosztonyi Ferenc Bodonyi Józsefről, Tímár Árpád Elek Artúrról, Körber Ágnes Lányi Jenőről, Prokopp Mária és Tóth Károly Péter Andrásról, továbbá Tátrai Vilmos Gombosi Györgyről tartott előadásait az Enigma adta közre 80. számában, kiegészítve néhány jelentős forrás közlésével. A 2015-ös és 2016-os év folyamán négy kötetben közreadtuk a világhírű Michelangelo-kutató, Wilde János levelezését, családjának 1944-es, Londonban megőrzött budapesti ostromnaplóját, és a Wiener Schule (a művészettörténet ún. Bécsi iskolája) prominenseivel, köztük Max Dvorákkal kapcsolatos dokumentumok sokaságát. E forráskiadvány-sorozat első három kötetét a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottsága „Opus mirabile”-díjra érdemesítette (2016). Ugyanebben az évben két kötetben Komoróczy Géza közreműködésével közreadtuk a Szilágyi János György életútjával foglalkozó emlékkönyvet, mely a vele készült mélyinterjút, illetve baráti körének (Örkény István, Devecseri Gábor stb.) leveleit is tartalmazza.

A kutatócsoport intézményközi együttműködésekben nemzetközi vonatkozású recepciótörténeti kiadványokat is publikál: ld. válogatás Giacometti (Enigma, no. 78.) és Rembrandt (Enigma, no. 79.) recepciójából, továbbá előkészületben van a magyar művészet XIX. századi müncheni recepcióját tartalmazó kötet, ezeken kívül elkezdtük feldolgozni Gerevich Tibor (előzmény: Enigma, 2009. no. 59. és 60.) és Lehel Ferenc (illetve Mária) magánkézben és Hekler Antalközgyűjteményekben lévő hagyatékát. A Hekler Antal és Kapossy János életútjával kapcsolatos kutatások előzménye az Enigma 4 kötetes, Zádor Anna művészettörténésszel készült interjúkat tartalmazó kiadványsorozata (Enigma, no. 54, 55., 57., 58.) Kutatócsoportunk tagja, Nováky Ágnes szerkeszti (és részben írja) az Allgemeines Künstlerlexikon magyar vonatkozású szócikkeit (AKL, 1969-től). A 2011-ben alakult kutatócsoport 2012-ben az Ars Hungarica két kötetében számolt be akkori munkájáról, 2014-ben pedig belépett a RIHA nemzetközi historiográfiai kutatócsoportjába.

A kutatócsoport publikációi nagyrészt elérhetők a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Repozitóriumában, az Intézet honlapján, illetve az Enigma folyóirat honlapján.

Facebook

Közlemények

  • 2017. szeptember 15.

    Fényképtár online

    A mai napon, öt éves munka eredményeként befejeződött az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Fényképtára leltározott analóg tételeinek digitalizálása, így a honlapunkról immár online is elérhető és kutatható közel 80.000 f...
  • 2017. szeptember 4.

    Intézeti kutatószolgálat UPDATE

    Az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Adattárában és Lexikontárában szünetel a kutatószolgálat, mivel az új épület bútorzatának beszerzése és ezáltal az új raktárak kialakítása közbeszerzési problémák miatt csúszik. ...
  • 2017. augusztus 22.

    Elhunyt Tímár Árpád

    Megrendüléssel fogadtuk a hírt, hogy szeretett és tisztelt egykori kollégánk,Tímár Árpád, aki 1970 óta Intézetünk munkatársa, az Ars Hungarica volt főszerkesztője, 2017 augusztus 12-én, életének 79. évében eltávozott köz...
  • 2017. június 20.

    Idén is látogatható lesz az MTA Székháza a Múzeumok Éjszakáján

    Idén ismét megnyitja kapuit, és különböző programokkal várja az érdeklődőket június 24-én, szombaton a Múzeumok Éjszakáján a Magyar Tudományos Akadémia Székházának neoreneszánsz épülete. A látogatók megismerkedhetnek a t...
  • 2017. június 9.

    Fiatal kutatói álláspályázat

    Az MTA BTK pályázatot hirdet tudományos segédmunkatárs (fiatal kutató) munkakörének betöltésére. A kiírás az alábbi linken érhető el.

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo