Digitalizált gyűjtemények

Levéltári regesztagyűjtemény

regeszta A Művészettörténeti Intézet Levéltári Regesztagyűjteménye a művészettörténeti szempontból fontosnak ítélt, illetve a művészettörténet számára hasznosítható adatokat gyűjtötte. 
A regeszták a feldolgozott levéltári anyag jelzetének feltüntetésével rövid tartalmi kivonatot adnak a művészettörténeti vonatkozású iratokról. Az egyes levéltári egységek anyagából készült cédulák összetartozó sorozatokat alkotnak, amelyekben a cédulák az eredeti levéltári anyag rendjében helyezkednek el. A regeszták digitalizálását azok rendszerezése előzte meg, ilyen módon a papír alapú állomány, és a digitalizált, online módon rendelkezésre bocsátott anyag is rendezettnek tekinthető. A levéltári regesztagyűjtemény anyaga egészében elérhető online, kivételt mindösszesen pár, korábban publikált levéltári egység képez. 

Fényképtár

fenykeptar Az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Fényképtára idő- és földrajzi határ nélkül gyűjti a magyar, a magyar vonatkozású, művészettörténeti szempontból jelentős műtárgyakról, művészekről, épületekről készült felvételeket. A gyűjtemény jelenleg mintegy 80 ezer darab felvételt számlál. Jelenleg online elérhető állomány a Fényképtárban őrzött D jelű 7400 képet tartalmazó diapozitívok teljes állománya mellett a közel 9400 tételből álló B jelű zselatinos ezüst képek közül 8400 tétel, valamint a 65.000 tételt tartalmazó N jelű negatív állomány 80%-a, 52.800 kép. A Fényképtár fejlesztésének következő lépéseként jelenleg az N anyag hátralévő részének metaadatolása, valamint az összetett keresés kialakítása zajlik a BTK Adatbank projekt keretében. A Fényképtár teljes leltározott anyagának online elérhetővé tételét 2017 végére tervezzük.

Válogatás az Adattár gyűjteményéből

Portrék a Japán Kávéházból

japankavehaz Az Adattári galériában látható portrék és karikatúrák a Képzőművészeti szövetségek iratai elnevezésű fondban találhatók (MDK-C-I-2/1179.1–116.). Néhány darabtól eltekintve egyazon művésztől, Szentgyörgyvári Gyenes Lajostól származnak, aki 1932-től a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége főtitkára, majd elnöke volt. A portrésorozat a festőművész hagyatékából került gyűjteményünkbe.

Erdélyi templomok, kastélyok, várak

Jozef Fischer

Adattárunk Josef Fischer hagyatékát a 121-es fondszám alatt őrzi. Josef Fischer bátyja, a híres erdélyi fényképész, Emil Fischer (1873–1965) nagyszebeni műtermében dolgozott. (Emil felvételeinek jelentős része utóbb a nagyszebeni Brukenthal Museumba került). A hagyatékban számos, erdélyi műemléket megörökítő üvegnegatív található. Ezt egészíti ki az a gondosan összeállított és feliratozott fényképalbum (Ungarische Schlösser und Trachten), amelynek papírképei részben ezek alapján készültek. Galériánkban Josef Fischer üvegnegatívjaiból mutatunk be egy bővebb válogatást, elsősorban templomokról, várakról és kastélyokról készült korabeli felvételeket és látképeket.

Válogatás Demeczkyné Wolf Irma festőművész hagyatékából

Válogatás Demeczkyné Wolf Irma hagyatékából Adattárunk Demeczkyné Wolf Irma festőművész hagyatékát az MKCS-C-I-80-as fondszám alatt őrzi. Demeczkyné Wolf Irma (1874, Budapest–1957, Budapest) a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, ahol mesterei Székely Bertalan, Nádler Róbert, majd Lotz Károly és Deák Ébner Lajos voltak. Az igen változatos anyag ifjúkorától tartalmaz eredeti műveket, valamint vele kapcsolatos dokumentumokat (például leveleket, aprónyomtatványokat, fényképeket).

Levelek, fényképek, dokumentumok a nagybányai művésztelepről

Nagybánya Az 1896-ban alapított nagybányai művésztelep a 20. század első felében alapvető hatást gyakorolt a modern magyar képzőművészetre. Adattárunk gyűjteményében nagy számban találhatók a kiemelkedő jelentőségű festőiskolában megfordult mesterekkel, illetve növendékekkel kapcsolatos írott és képi dokumentumok (pl. a művészek által írt, vagy nekik szóló levelek, képeslapok, fényképek, kisnyomtatványok, újságcikkek). Az alábbiakban ezekből állítottunk össze egy válogatást, amely az alapítástól egészen a század közepéig enged bepillantást a művésztelep életébe.

Digitális képtár

A Magyar Tudományos Akadémia székháza

A Magyar Tudományos Akadémia székháza A Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi István téren álló székháza Budapest egyik reprezentatív középülete, a magyar tudományosság jelképpé nemesült foglalata. Az épület 150 éve nyílt meg. Bár magát az intézményt 1825-ben alapította gróf Széchenyi István, palotáját csak 1862–65-ben emelték August Friedrich Stüler berlini építész tervei szerint. Az Akadémia székháza a maga korában a neoreneszánsz stílustörekvés úttörő és nagyszabású alkotása volt, amely a magyar főváros építészeti fejlődésére is hatást gyakorolt. Belsejének elegáns architektúrája, főbb termeinek festészeti és szobrászati díszítése méltó az épület kiemelt rendeltetéséhez.

Lechner épületek

lechner Lechner Ödön (1845–1914) a magyar építészet egyik legnagyobb és mindenképpen legeredetibb alkotója, akit a századforduló rendkívüli tehetségekben bővelkedő nemzetközi színterén is előkelő hely illet. Idén emlékezünk meg halálának 100. évfordulójáról, amit az UNESCO is felvett a nemzetközi évfordulók közé. Ez alkalomból az Iparművészeti Múzeum és az MTA BTK Művészettörténeti Intézet közösen nemzetközi, angol-magyar nyelvű tudományos konferenciát és nagyszabású kiállítást rendez. A  konferencia és a kiállítás kapcsán az MTA BTK Művészettörténeti Intézete fontosnak érezte, hogy megfelelő minőségű fotósorozattal elkészítésével és nyilvános elérhetőségének biztosításával járuljon hozzá Lechner Ödön munkásságának átfogó megismertetéséhez.

Budapest építészeti öröksége

Lipótváros

Lipótváros Intézetünk új projektje Budapest építészeti örökségének vizsgálatát tűzte ki célul, melynek első lépéseként Lipótváros épületeinek szisztematikus feldolgozását kezdtük meg. A jelen – reményeink szerint folyamatosan bővülő – galériában a róluk készült fényképek láthatók; ugyanakkor megkezdtük a hozzájuk kacsolódó tervtári és levéltári anyagok feldolgozását. Ezáltal szeretnénk Budapest fénykorának e szinte páratlan épületegyüttesét, a historizáló és a szecessziós architektúra valóságos koncentrátumát mind részletes fotóanyaggal, mind megbízható adatokkal hitelesen dokumentálni. Az eredeti fényképek igen nagy felbontásban készültek, a galériában kisfelbontású nézőképük szerepel. A mappák sorrendje követi a mai utcaneveket, illetve házszámokat, elnevezésük is annak felel meg. Ha jelentős középületről van szó, a mappa nevében szerepel annak eredeti, rövid formájú elnevezése is.

 

 

Közlemények

  • 2017. április 21.

    Németh Lajos könyvbemutató

    MEGHÍVÓ   Az MTA BTK Művészettörténeti Intézete és a MissionArt Galéria   tisztelettel meghívja Önt  Németh Lajos  „Szigetet és mentőövet”  Életinterjú 1986  című köteté...
  • 2017. március 20.

    A lipótvárosi képadatbázis legújabb fejlesztése

    Örömmel adunk hírt róla, hogy a lipótvárosi épületek képi feldolgozása tovább halad előre. Ennek eredményeként a felvételek száma is jelentősen megszaporodott, és egy átláthatóbb és könnyebben kezelhető, utcákra bontott ...
  • 2017. március 1.

    Gyűjteménykezelői álláspályázat

    Az MTA BTK pályázatot hirdet a Művészeti Gyűjtemény gyűjteménykezelői munkakörének betöltésére. A kiírás az alábbi linken érhető el.
  • 2016. november 20.

    Költözés miatti zárva tartás

    Az MTA BTK költözése miatt 2016. december 1-től a Művészettörténeti Intézet Adattárában, Könyvtárában, Fényképtárában és Lexikontárában szünetel a kutatószolgálat.  UPDATE Az új központ bútorzatának beszerzés...
  • 2016. november 20.

    Penna Bölcsész Könyvesbolt

    Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, együttműködve a Magyar Nemzeti Múzeummal, 2016 nyarán megnyitotta új könyvesboltját, Penna Bölcsész Könyvesbolt néven. A könyvesbolt missziója a bölcsészet- és társada...

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo