- Részletek
- Kategória: Események
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek a mai napig eredeti formájukban fennmaradtak. Az Országház építése és művészete címmel megjelent az épület nagymonográfiája. A kötetet Sisa József, az intézet tudományos tanácsadója, kutatócsoport vezető szerkesztette, és az Országház Könyvkiadó adta ki. A több, mint 800 oldalas mű az Országház létrejöttének és kialakításának különféle aspektusait tárgyalja, mint a tervpályázat története, a kivitelezés folyamata, a műszaki kialakítás, a díszítés formái – épületkerámia, díszítőfestés, színes üvegablakok stb. –, az épület szobrai és képei. A munka felrajzolja a budapesti Országház helyét a világ parlament-építészetében, és bepillantást enged a társadalmi környezetbe is, amelyben a nagyszabású épület létrejött.
Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni a jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg. De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri.
A kötet hamarosan megvásárolható lesz az Országgyűlési Könyvtárban, illetve online.
- Részletek
- Kategória: Események
Az Evangélikus Országos Múzeum és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének együttműködésében létrejött kiállítás újra megnyílt és 2020. augusztus 26-ig várja a látogatókat!
John Brampton Philpot angol fényképész elefántcsont faragványok másolatait ábrázoló fényképsorozatának bemutatása mellett, mely „Pulszky Ferencz ajándoka”-ként 1870-ben került a Magyar Nemzeti Múzeumba, az európai műtárgymásolás történetébe is bepillantást nyújt. A másolás az ókor óta a kulturális hagyományok átörökítését biztosító alapvető tevékenység. A műtárgymásolatok a koraújkortól kezdve részben kiegészítették a műgyűjteményeket, részben pedig – elsősorban az illusztrált gyűjteménykatalógusok metszeteinek a segítségével – megismertették az érdeklődőkkel a sokszor nehezen látogatható, elzárt gyűjtemények értékes műtárgyait. A 17. századtól a műtárgymásolatoknak jelentős szerepük volt az akadémiai művészképzésben, illetve – az iskolai és egyetemi gyűjtemények révén – általában az oktatásban is. A nagy mennyiségben sokszorosítható reprodukciós grafikák emellett fontos szerepet játszottak a képző- és iparművészeti, építészeti stílusok formai elemeinek az elterjesztésében is.
Mivel a koronavírus járvány miatt a kiállítás tervezett megnyitója előtt néhány nappal bezártak a hazai múzeumok, mind a megnyitót (https://eom.lutheran.hu/node/1389), mind a kiállítás részletes bemutatását áthelyeztük a virtuális térbe (http://masolattortenet.mi.btk.mta.hu/). A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai (Égető Attila, Papp Júlia, Somogyvári Virág) által létrehozott magyar – angol nyelvű honlapon a látogatók megtekinthetik a kiállítás tablóit és a 12 tárlóban bemutatott tárgyakat, illetve a hozzájuk kapcsolódó magyarázatokat. Elolvashatják a virtuális megnyitón elhangzott beszédeket, megnézhetik a kiállítás enteriőrfotóit. A tárlathoz készült érintőképernyőre tervezett alkalmazásra kattintva bepillantást nyerhetnek két hazai és egy külföldi másolatgyűjteménybe, a linkgyűjtemény segítségével pedig ellátogathatnak számos, műtárgymásolatokkal foglalkozó honlapra.
Az online kiállítássá alakult tárlat az alábbi linken tekinthető meg:
http://masolattortenet.mi.btk.mta.hu/exhibits/show/pulszky-kiallitas
- Részletek
- Kategória: Közlemények
Örömmel értesítünk mindenkit, hogy elkészült a konferencia végleges programja!
A szekciókba beválogatott előadók névsora megtalálható ezen a linken:
http://latkep2020.mi.btk.mta.hu/konferencia-program
A beválogatott poszterek témái pedig ezen a linken olvashatóak:
- Részletek
- Kategória: Események
A közelmúltban megjelent az Ars Hugarica 2019/4-es száma Sarkadi Nagy Emese, Papp Júlia (BTK MI), Lakatos Adél, Szvoboda Dománszky Gabriella, Farbakyné Deklava Lilla (BTK MI) tanulmányaival, Alföldy Gábor visszaemlékezésével és Szakács Béla Zsolt recenziójával.
A Művészettörténeti Intézet alapvető törekvése évek óta, hogy gyűjteményeinek és kiadványainak minél szélesebb körét elérhetővé tegye online is. A koronavírus miatti helyzetben a megjelenést követően egyből elérhetővé tesszük a legfrissebb szám mellett a 2018-as és 2019-es évfolyamok teljes anyagát is. Az Ars Hungarica két legújabb évfolyama mostantól elérhető a Kiadványtárunkban: https://mi.btk.mta.hu/hu/kiadvanytar
- Részletek
- Kategória: Események
Bocskay György kalligráfus művészete címmel jelent meg a BTK Művészettörténeti Intézet kiadásában Gulyás Borbála új kismonográfiája. A könyv a magyarországi késő reneszánsz művészet egyik fontos, ám mindeddig kevéssé ismert képviselőjének, a kalligráfus Bocskay Györgynek (†1575) az életművét tekinti át. Az, hogy Bocskay György ekkoriban kalligráfusként lepett fel, munkásságának a korszerűségét jelzi. Választásával tudatosan reflektált azokra a változásokra, amelyek a kalligráfia művészetként való elismertségét hozták. Sőt e folyamatnak maga is az alakítójává vált, amikor írásmintáiban a művészi kifejezés újabb és újabb útjait kereste. A kötet hamarosan megvásárolható lesz a Penna Könyvesboltban (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), és megrendelhető lesz a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen.
- Részletek
- Kategória: Események
A szabálytól a képzeletig
Az iparoktatás politikai és tárgyi környezete a dualizmus kori Magyarországon
Tudományos konferencia a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete, a Pécsi Tudományegyetem „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola és a Károli Gáspár Református Egyetem BTK szervezésében.
2020. március 5.
KRE BTK - 1085 Budapest, Benda Kálmán Szakkollégium, Horánszky utca 26.
Program
9:00 regisztráció
9:30 Köszöntő
9:45 A modern iparoktatás előzményei (elnök: Jékely Zsombor - KRE)
Tóth Áron: Mester, mérnök, építész – A professzionális építészeti képzés kezdetei Magyarországon
Bodóczky István: A rajztanítás speciális jellege és módszertana a Székesfővárosi Iparrajziskola előd intézményeiben (1778 -- 1886)
Berta-Szénási Panna, Sanda István Dániel: Polytechnicum kontra József Ipartanoda – A műegyetem reformkori elődintézménye
11:15 Szünet
11:30 Intézményalapítások a nemzeti közpolitika tükrében (elnök: Vörös Katalin - PTE)
Nagy Péter Tibor: Az iparoktatás az 1890-es évek közpolitikai diskurzusában
Ruzsa Bence, Szabó Zoltán András, Szalkay Csilla: A budapesti Állami Felső Ipariskola megszervezése a 19. század második felében
Csepregi Noémi: Az Iparművészeti Múzeum 1873-as első vásárlása az iparfejlesztési koncepciók tükrében
13:00 Ebédszünet
14:00 Tanár, tanítvány, tanonc (elnök: Székely Miklós - BTK MI)
Vörös Katalin: Szaktanárok a dualizmus kori középfokú iparoktatásban
Jurecskó László: Növendék, tanár, mester: Mattis Teutsch János a brassói Állami Faipari Szakiskolában
Orbán János: Ipariskola Marosvásárhelyen. Az építőipari tanfolyam és a századforduló helyi építészeti fellendülése
15:30 Szünet
15:45 Tovább elő intézmények, évszázados gyakorlatok (elnök: Ordasi Zsuzsa - KRE)
Nagy Barbara: Az iparrajzoktatás keretei: a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola szervezete és épülete
Katona Júlia: Minták után szabadon? – Rajzoktatás a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskolában
Székely Miklós: Art & Crafts - nemzeti iparoktatás - Bauhaus: új szempontok a századfordulós mozgalmak megértéséhez
17:15 Zárszó
- Részletek
- Kategória: Események
|
A BTK Művészettörténeti Intézet és a MissionArt Galéria szeretettel meghívja Önt „Az utak elváltak”. IV. A magyar képzőművészet új utakat kereső törekvéseinek sajtóvisszhangja 1913-1920 című kötet 2020. február 26-a, szerda, 18:30 órakor kezdődő könyvbemutatójára a MissionArt Galériába (1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.)
„Az utak elváltak” szöveggyűjtemény összeállítása Tímár Árpád (1939–2017) művészettörténész heroikus vállalkozása volt a 20. század első két évtizedének magyar képművészeti sajtókritikájának átfogó bemutatására. A most megjelenő negyedik, közel 950 oldalas kötet az utolsó teljes békeévtől (1913) a trianoni békeszerződés évéig (1920) mutatja be azt, hogy milyen modern művészeti törekvések voltak jelen Magyarországon az első világháború alatt és az azt követő években. A szöveggyűjteményt Tímár Árpád halála után Bardoly István r endezte sajtó alá és Markója Csilla szerkesztette. „Az utak elváltak” negyedik kötete a MissionArt Galéria és az EEKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete közös kiadásában jelenik meg. Az új kiadvány a könyvbemutató után a helyszínen megvásárolható.
A kötetet Gosztonyi Ferenc művészettörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténeti Intézetének adjunktusa mutatja be.
|
- Részletek
- Kategória: Események
ismét látogatható a Magyar Tudományos Akadémia székházának
első emeletén egy összefüggő, reprezentatív teremsor: a díszterem,
a bizottsági termek (elnöki tanácsterem és képes terem) és a felolvasóterem
További cikkeink...
További cikkeink...
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.