A ZÓNA. A művész művésze című csoportos kiállítás megnyitója

Az INDA Galéria tisztelettel meghívja Önt és partnerét

A ZÓNA. A művész művésze című csoportos kiállítás megnyitójára,

2018. június 6-án, szerdán 19.00 órára.

Kiállító művészek: Chilf Mária, Csáky Marianne, Czene Márta, Eperjesi Ágnes, Fáskerti Zsófia, Gerőcs Júlia és Gabriel Studerus, Kerpely Adél, Pauer Gyula, Puklus Péter, Szász Lilla, Várnagy Tibor

A kiállítás kurátora: Tatai Erzsébet

A kiállítást megnyitja: Tatai Erzsébet

A kiállítás megtekinthető 2018. július 27-ig, keddtől péntekig 14–18 óráig, vagy előzetes bejelentkezéssel.

A zóna

A Zóna titokzatos terület Tarkovszkij Stalkerében, ahol valahogy másképp történnek a dolgok, mint az ismerős mindennapok világában. A kiállítás címe az ebben rejlő szokatlanságra utal, noha a kiállítóterem, legalábbis fizikai értelemben nem képvisel a hétköznapitól eltérő teret. A benne elhelyezett nem köznapi tárgyak azonban különleges zónát hoznak létre. Kiváltképp akkor, ha a műtárgyak valamilyen módon olyan témákat vagy problémákat vetnek fel, amelyek az emberi létezés ritka illetve határeseteiként foghatók fel.

A kiállítás magját az Inda Galéria nőművészeinek munkái adják. Ezek a művek széles spektrumban reprezentálják az ilyen helyzeteket, adottságokat vagy életmódot: az androgün a férfi és a nő, az álom az ébrenlét és az alvás közt foglal helyet, a barátnők Szász Lilla fotóin nem egyértelmű, de sugallt erotikus kapcsolatát a mainstream heteronormativitás szorítja margóra, akárcsak a terhességet a mizogün tekintet – amelyet a hétköznapok férfinormáitól való eltérése okán másállapotnak is neveznek. A széles spektrum a reprezentációk módjára is érvényes: lehet szelídebb (Szász Lilla) vagy határozottabb (Fáskerti Zsófia), elvontabb (Czene Márta) vagy testiesebb (Csáky Marianne). Vannak azonban olyan átmeneti állapotokat, mint az álmodást vagy terhességet megjelenítő ábrázolások is, amelyeket társadalmi megítélésük sodorhat „határhelyzetbe” (Eperjesi Ágnes).

Munkáik mellé a művészek egy-egy másik művész olyan alkotását választották, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak művükhöz, vagy a koncepció ismeretében közvetlenül az egész kiállításhoz. Így választotta Csáky Marianne Chilf Mária akvarelljét, Czene Márta Gerőcs Júlia és Gabriel Studerus filmjét, Eperjesi Ágnes Pauer Gyula pszeudóját, Fáskerti Zsófia Kerpely Adél animációját és Szász Lilla Puklus Péter fotográfiáját.

Facebook

május 18: #ruhatárvan! Ki (nem) viszi át az emlékezetet?

2018. május 18-án 10:00 és 21:00 óra között látogatható Magyar Tudományos Akadémia székházának első emeletén egy összefüggő, reprezentatív teremsor: a díszterem, a bizottsági termek (elnöki tanácsterem és képes terem) és a felolvasó terem – Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményeként funkcionálva

Ki (nem) viszi át az emlékezetet? Ozorai Pipo (portréi) és az Akadémia

Következő #ruhatárvan! eseményünkön a középkori Magyar Királyság országbárójának, Ozorai Pipónak két arcképét mutatjuk be. A portrék reneszánsz festmények másolatai, amelyeket James Charles Armytage készített 1864-ben Firenzében, és az emigrációban élő Pulszky Ferenc fia, Ágost küldte őket az Akadémiára. A két, egymástól gyökeresen különböző ikonográfiai típust képviselő képmás segítségével Filippo Scolari (Pippo Spano) történeti emlékezetének két fajtája eleveníthető fel.

MTA MűvGyűjt május 18 kísérőkép

Ezek közül az egyik a firenzei származású férfi kora újkori tisztelete, amelynek helyszíne a Firenzei Köztársaság, majd a Toszkán Nagyhercegség, tágabban véve pedig Itália volt. A lokális emlékezetből kinövő, a hatalmi reprezentáció szolgálatában álló, hivatalos élettörténet(ek) mellé a Filippo Scolarit profilban mutató mellkép rendelődött.

A másik pedig Ozorai Pipo magyarországi közösségi emlékezete, amelynek megteremtője a nemzetépítés szolgálatában álló, historista történetírás, illetve annak képviselője, az akadémikus Wenzel Gusztáv volt. Ozorai Pipo honi kultusza egy másik hitelesnek vélt képmásával, az Andrea del Castagno által 1450 körül a legnaiai Villa Carducciba festett (1847-ben újrafelfedezett) egészalakos, a nézővel szembeforduló portréval kapcsolódott össze.


Program:


17.00 
Reprezentáció és identitás: a képes és az elnöki terem

18.00 
Ki (nem viszi) át az emlékezetet? Ozorai Pipo (arcképei) és az Akadémia

19.00 
Homlokzat és díszterem (gyülekezés az aulában)

20.00 
A díszteremtől a bizottsági termeken át a felolvasó teremig

Facebook

Könyvbemutató: A magyar művészet a 19. században - képzőművészet

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete és az Osiris Kiadó tisztelettel meghívja
 
A MAGYAR MŰVÉSZET A 19. SZÁZADBAN - KÉPZŐMŰVÉSZET
 
Sisa József (főszerkesztő)
 
Papp Júlia - Király Erzsébet (szerkesztők)
című kötet bemutatójára
A könyvet ismerteti:
Csorba László történész
Időpont:
2018. április 20. (péntek) 16 óra
Helyszín:
Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, Millenáris, Osztovics Levente terem
 
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
 
Document page 001
 
Bővebben...
Facebook

Könyvbemutató:Fülep Lajos: egybegyűjtött írások, IV.

Fülep IV meghívó.docx 1 page 002
 
Az MTA BTK Művészettörténeti Intézete tisztelettel meghívja Önt
Fülep Lajos: egybegyűjtött írások, IV.
szerkesztette, a jegyzeteket és a névmutatót összeállította
Tímár Árpád
című kötetének bemutatójára
 
A kötetet méltatják:
Marosi Ernő akadémikus (MTA BTK Művészettörténeti Intézet)
Beke László (MTA BTK Művészettörténeti Intézet)
Gosztonyi Ferenc (ELTE Művészettörténeti Intézet)
A megjelenteket köszönti
Mikó Árpád igazgató
A bemutató helyszíne:
25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, Millenáris, Kner Imre terem
Időpontja: 2018. április 20., 15 óra
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Facebook

Közlemények

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo