Facebook

Művészettörténeti konferenciára TÓTH SÁNDOR (1940–2007) EMLÉKÉRE

Az ELTE Művészettörténeti Intézetében működő MTA-ELTE Thesaurus Mediaevalis Kutatócsoport, az MTA BTK Művészettörténeti Intézete, valamint a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat művészettörténeti konferenciát szervez TÓTH SÁNDOR (1940–2007) EMLÉKÉRE 2017. december 8-án, pénteken az ELTE BTK Művészettörténeti Intézet Fülep Lajos-termében (1088 Budapest, Múzeum körút 68/A) Az eseményen az intézet munkatársai közül Havasi Krisztina, Mentényi Klára, Lővei Pál, Mikó Árpád és Marosi Ernő vesz részt. 
 
Program:
  
8.30–08.40      Köszöntő: Takács Imre (intézetigazgató, ELTE BTK Művészettörténeti Intézet)
                       
8.40‒11.00      Szekcióvezető: Szakács Béla Zsolt
 
Boreczky Anna: Antik hősök – középkori testbeszéd. A klasszikus irodalom alakjai Karoling- és Ottó-kori képeken
Simon Anna: A veszprémi Szent Mihály-székesegyház 11. századi szentélye és altemploma. Régészeti és falkutatások eredményei 
Mentényi Klára: A székesfehérvári Szűz Mária prépostsági templom átépítése a 12. században. Kísérlet a fennmaradt román kori kőfaragványok rendszerezésére
Havasi Krisztina: Román kori emlék Európa keleti peremén. A halicsi Szent Pantaleon-templom és a magyarországi művészet
Vita
11.00‒11.30    kávészünet
 
11.30‒13.00    Szekcióvezető: Lővei Pál

 

Raffay Endre: Volt egyszer egy aracsi fejezet
Jékely Zsombor: A karinges ágostonos kanonokok templomai a középkori Magyarországon
Takács Imre: A pilisi apátsági templom 14. századi kórusrekesztője
Vita
 
13.00‒14.00    ebédszünet
 
14.00‒16.30    Szekcióvezető: Takács Imre
 
Lővei Pál: Tóth Sándor 15. századi főpapi síremlékcsoportjának és a Stibor-síremlékek mestere műhelyének lehetséges összefüggéseiről
Mezey Alice: Az „elenyészett” középkor Jász-Nagykun-Szolnok megyében
Szakács Béla Zsolt: A balatonberényi templom és kőtöredékei
Mikó Árpád: A Bakócz-kápolna körül. Tóth Sándor és a magyarországi reneszánsz kutatása
 
Vita
Zárszó: Marosi Ernő
 
Facebook

december 7. #ruhatárvan!

2017. december 7-én 10:00 és 21:00 óra között látogatható a Magyar Tudományos Akadémia székházának első emeletén egy összefüggő, reprezentatív teremsor: a díszterem, a bizottsági termek (elnöki tanácsterem és képes terem) és a felolvasó terem – a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményeként funkcionálva.

#ruhatárvan! Charlottenburg bei BERLIN→PEST-Buda
Az Akadémia székházának terrakotta díszítőszobrai
 
ruhatarvandec7

A Berlin melletti Charlottenburgban működő Ernst March’s Thonwaaren-Fabrikban készültek az Akadémia palotájának külsejét díszítő szobrászati elemek. Az üzemmel a székházat tervező – az akkor már két évtizede porosz királyi építészként a gyárral szoros munkakapcsolatban levő – Friedrich August Stüler (1800–1865) ajánlására vette fel a kapcsolatot az Akadémia építési bizottsága. A March-gyártól a tudományokat szimbolizáló tíz allegorikus nőalak, hat tudós portréja, négy szfinx-szobor, hat kandeláber, száznyolcvan oroszlánfejes dísz, öt-öt Minerva- és Apolló-fej, továbbá gyümölcsfüzéres és griffes táblák, valamint tizenhat oszlopfejezet érkezett a palota külsejének ékítésére. Az elemeket 1865-ben helyezték el az épület homlokzatain (néhányukat ma már azonban hiába keressük: az épület különböző helyreállítási munkálatai alkalmat adtak egyes elemek eltávolítására). 
 
A #ruhatárvan! kiállítás-sorozat következő állomásán (2017. december 7-én, csütörtökön) korabeli dokumentumok, illetve tárgyak segítségével idézzük meg a székház egykori teljes külső dekorációját; azt, hogyan emelték a külföldről érkező plasztikai elemek az épületet (még inkább) mitologikus magasságokba, illetve hogyan tették az (európai) egyetemes tudományosság házává.

Program:

15.00-15.20  "Homlokzat-túra"*
16.00-16.30  #ruhatárvan! Charlottenburg bei BERLIN→PEST-Buda
17.00-17.20  "Homlokzat-túra"* (esti kivilágítással)
18.00-18.30  #ruhatárvan! Charlottenburg bei BERLIN→PEST-Buda 
18.45-19.30   Tárlatvezetés a díszteremtől a felolvasó teremig
   
*Kültéri program, kérjük meleg öltözetről gondoskodjanak!
Facebook

A könyvtár mint épülettípus klasszifikálódása a 19. században

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézete tisztelettel meghívja Önt a Nyitott Napok sorozat következő előadására:

egyetemi kvt díszterem ajtófele

Egyetemes tudás és nemzeti múlt.

A könyvtár mint épülettípus klasszifikálódása a 19. században

 

Papp Gábor György
tudományos munkatárs
(MTA BTK Művészettörténeti Intézet)

A rendezvény helyszíne
az ELTE BTK KITI tanterme
(1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8., mfszt. 6.)

A rendezvény időpontja
2017. december 6. szerda 17:00

Házigazda: Bibor Máté

A részvételhez előzetes regisztráció szükséges:
http://lis.elte.hu/reg

Az eseménysorozat honlapja:
http://lis.elte.hu/nyitottnapok

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Facebook

Könyvbemutató: Schulek Frigyes

Intézetünk tudományos munkatársa, Farbakyné Deklava Lilla Schulek Friegyesről szóló monográfiáját Sisa József mutatja be 2017. november 28-án, 15 órai kezdettel a BTM Vármúzeum Gótikus termében. Farbakyné Deklava Lilla könyve elsőként mutatja be a 19. század második felének egyik legjelentősebb magyar építészét és műemlék-helyreállítóját, akinek munkássága európai mércével is figyelemre méltó. A kötet számos, eddig nem ismert tervet, fényképet és családi dokumentumot is publikál. 

 

Schulek konyvbemutato jó

 

Schulek Frigyes (1841–1919) neve általában csak a Mátyás-templom és Halászbástya építészeként ismert. Származása, személyisége és életútja kicsit homályban van, csakúgy mint a többi alkotása. Mozgalmas diákévei után, majd a budapesti Műegyetemen eltöltött egy év után a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Itteni legnagyobb hatású professzora, a bécsi Stephansdom építőmestere, Friedrich Schmidt elkísérte pályája nagy részén, hiszen a Mátyás-templom három évtizedes restaurálása alatt is többször kikérte tanácsát. Hazatérése után 1872-től a Műemlékek Ideiglenes, majd állandó Bizottságának építésze lett, s így a magyar műemlékvédelem hőskorszakának meghatározó egyénisége. Munkásságában a műemlék-helyreállítások nem váltak el jellegükben az új épületek tervezésétől: mindig a középkor építészetének bűvöletében alkotott. Helyreállításai közül legjelentősebb a visegrádi Salamontorony, a jáki templom, az ákosi templom és a pozsonyi ferences templom, de bővítette a deáki templomot és a lőcsei Városházát. Új épületei közül a szegedi református templom és a Fogadalmi templom a legkiemelkedőbbek. Néhány elképzelése csak papíron maradt fenn. Emellett nagyhatású oktatói munkásságot fejtett ki a pesti Mintarajztanoda, majd a Műegyetem professzoraként is.

Facebook

Közlemények

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo