Megjelent az Ars Hungarica 2017/3-es száma

AH 2017 3 bor kicsi

 

Nápoly, Róma, Firenze. Az Ars Hungarica 2017/3. száma az itáliai művészet magyarországi recepciójának különböző fejezeteit és megjelenési formáit mutatja be. Kovács Gergely a füzéri katolikus templom töredékes állapotú falképeiről írt tanulmányt, amelynek fennmaradt részletei közül elsősorban az északi falon látható, a 14. század első felének végére datálható Arma Christi-ábrázolásnak szentelt fi gyelmet. A kompozíció megjelenése viszonylag korainak számít Közép-Európában, és úgy tűnik, a mű ebben a környezetben ikonográfi ailag is társtalan: legközelebbi analógiáját a szerző egy Roberto d’Oderisiónak tulajdonított, 1350 körül készült táblaképben találta meg. A nápolyi Anjou-udvar festőjének kompozíciója a magyarországi Anjoukat szolgáló, Füzéren is birtokos Drugeth család közvetítésével kerülhetett ide, még ha a család közvetlen megrendelői szerepe nem is feltételezhető. 

Pócs Dániel egy tűzkárokat és tragikus következményekkel járó restaurálási beavatkozást is elszenvedett corvina (Battista Mantovano) keletkezés-, vándorlás-, és pusztulástörténetét tárta fel – többek között a kézirat általa megtalált, eddig hiányzó lapjainak segítségével. A Mátyás királynak dedikált kódex az 1480-as évek végén Rómában készült, a 17–18. században több itáliai család (Pignatelli, Gizzi) kezén is megfordult, majd egy ideig a római jezsuiták könyvtárában őrizték. 1870-ben nyoma veszett, legközelebb 1912-ben bukkant fel Párizsban, ahol Ernst Lajos vásárolta meg. A kódex provenienciája utáni nyomozás vezette el két másik, szintén Mátyás király könyvtárából származó kódexhez (Cicero- és Didymuscorvina), amelyek – mint a tanulmányból kiderül – ugyanakkor, ugyanott és ugyanolyan rejtélyes körülmények közt tűntek el Rómából. 

Római előkép honi környezetbe adaptálását mutatja be Boncz Hajnalka az ismert műpártoló-műkedvelő főúr, Waldstein János egyik megbízása kapcsán. A gróf pártfogoltjával, az ifjú Pállik Bélával 1871-ben készíttetett várpalotai kastélyának könyvtárába freskómásolatot: Guido Reni Aurora-kompozíciójának (ered. Róma, Casino Rospigliosi) redukált változatát. A témaválasztás és a kompozíció átalakítása (a falképről végül a főalak, Aurora elmaradt) a gróf személyes közreműködésével történt, megbízásának kontextusát vizsgálva nemcsak a – szintén Reni kompozíciója után készült – lehetséges mintaképek köre, hanem a kópia megrendeléséhez vezető, a másolatok muzeológiai-pedagógiai szerepét átértékelő szemléletváltás is körvonalazódott. 

Corvina-kódexeket, de nem római, hanem többségében firenzei eredetűeket, tárgyal Nagy Eszter recenziója, aki a Zsupán Edina és Christian Heitzmann szerkesztésében, a wolfenbütteli corvinákról 2014-ben közreadott Corvina Augusta kötetről írt kritikát. Végh János pedig a nem utolsósorban corvina-kutatóként is ismert Rómer Flóris munkásságáról 2015-ben megjelent, Kerny Terézia és Mikó Árpád által szerkesztett Archaeologia és műtörténet című kiadványt ismerteti. 

Facebook

Közlemények

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo