Megjelent az Ars Hungarica 2016. évi 4. száma

Az Ars Hungarica 2016/4. számának tanulmányai két, egymástól időben távol eső és viszonylag rövid időszakra fókuszálnak: az 1460–1510 és az 1890–1940 közötti évtizedekre. Mindkét korszak jellemzője a legkülönfélébb stílusok és hatások párhuzamos jelenléte: míg előbbiben a reneszánsz és a késő gótika egymás mellettisége, utóbbiban a historizmus, szecesszió és modernizmus akár egy életművön belül is kimutatható keveredése érzékelhető. 

 

AH 2016 4 borito JAV

 

Pócs Dániel a mindeddig csupán egyetlen írásos forrás említéséből ismert magyarországi humanista könyvtár, Handó György pécsi prépost kódexeinek létezését dokumentálja, s nem kevesebb mint húsz fennmaradt kéziratot azonosít a könyvgyűjteményből, amely összetétele és kvalitása révén Vitéz János ezzel egy időben kialakított bibliotékájával vetekszik. Juhos Rózsa a garamszentbenedeki Úrkoporsót tárgyalja a liturgiában betöltött szerepe felől közelítve: a tárgy szerkezeti elemeinek vizsgálatával és középkori liturgikus szövegek elemzésével keresi a választ arra, hogyan illeszkedhetett e többször restaurált, szétszerelt és átalakított tárgy eredeti funkciójában a húsvéti szertartásba. Lővei Pál egy selmecbányai sírkőlap Magyarországon ritkának számító halálábrázolása és a rajta olvasható (Clairvaux-i Szent Bernátnak tulajdonított) verssorok kapcsán elemzi a sírlap lehetséges képi és irodalmi forrásait, a férgek rágta holttestet megjelenítő síremlékek nyugat-európai „divatját”, a középkori haláltánc-ábrázolásokat és a memento mori műfajának irodalmi hagyományát. Endrődi Gábor a párizsi Louvre grafikai gyűjteményének egy 16. század eleji, Zenélő szerelmespárt ábrázoló rajzát határozta meg – meggyőző érveléssel cáfolva a korábban felmerült attribúciókat – a selmecbányai Szent Katalin-templom oltárát készítő MS mester műveként. Stíluskritikai elemzését a rajzon látható, a selmecbányai oltárképével rokonságot mutató MS jelzés is alátámasztja.

 

Székely Miklós az 1893-ban átadott marosvásárhelyi Székelyföldi Iparmúzeum létrejöttével és Róna Józsefnek a múzeum főhomlokzatára készített szoborcsoportjával foglalkozik, végigkísérve a díszítőprogram változását az első, sematikus címertervtől a megvalósult, a hun–székely eredetmítoszt és a székely–magyar rokonságot a modernizáció eszméjével összekapcsoló, monumentális alkotásig. Margittai Zsuzsa a 19. század végén, 20. század első évtizedeiben működő, részben saját, részben neves iparművészek tervei alapján dolgozó bútorgyáros, Mahunka Imre pályáját kíséri figyelemmel. Levéltári adatok és korabeli újságokban megjelent fotók segítségével rekonstruálja a nemzetközi kiállításokon is nagy sikert arató, de ma már alig ismert Mahunka-cég tevékenységét. Malustyik Mariann egy modern, bizonyos mértékig még Bauhaus stíluselemeket is magán viselő, kőszegi villaépület építéstörténetét írta meg. A házat 1933–1934 közt építették Küttel Nándor megbízásából a belsőépítészként, bútortervezőként is ismert, elsősorban a Rajna-vidéken, majd Berlinben tevékenykedő német Fritz August Breuhaus tervei alapján.

Facebook

Közlemények

  • 2017. szeptember 15.

    Fényképtár online

    A mai napon, öt éves munka eredményeként befejeződött az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Fényképtára leltározott analóg tételeinek digitalizálása, így a honlapunkról immár online is elérhető és kutatható közel 80.000 f...
  • 2017. szeptember 4.

    Intézeti kutatószolgálat UPDATE

    Az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Adattárában és Lexikontárában szünetel a kutatószolgálat, mivel az új épület bútorzatának beszerzése és ezáltal az új raktárak kialakítása közbeszerzési problémák miatt csúszik. ...
  • 2017. augusztus 22.

    Elhunyt Tímár Árpád

    Megrendüléssel fogadtuk a hírt, hogy szeretett és tisztelt egykori kollégánk,Tímár Árpád, aki 1970 óta Intézetünk munkatársa, az Ars Hungarica volt főszerkesztője, 2017 augusztus 12-én, életének 79. évében eltávozott köz...
  • 2017. június 20.

    Idén is látogatható lesz az MTA Székháza a Múzeumok Éjszakáján

    Idén ismét megnyitja kapuit, és különböző programokkal várja az érdeklődőket június 24-én, szombaton a Múzeumok Éjszakáján a Magyar Tudományos Akadémia Székházának neoreneszánsz épülete. A látogatók megismerkedhetnek a t...
  • 2017. június 9.

    Fiatal kutatói álláspályázat

    Az MTA BTK pályázatot hirdet tudományos segédmunkatárs (fiatal kutató) munkakörének betöltésére. A kiírás az alábbi linken érhető el.

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo