Joseph Kosma: Budapest, Berlin, Párizs

 

Tudományos konferencia

Az MTA BTK Művészettörténeti Intézet

(Beke László, Vincze Gabriella, Detre Katalin)

és a budapesti Francia Intézet közös szervezése

2013. 06. 05-06.,14-19 óráig.

Francia Intézet,
1011, Budapest, Fő utca 17.

image004

* „Ebből a kis virágból született meg a lélek." Kozma József (Joseph Kosma), Palasovszky Ödön, Kövesházi Ágnes, Róna Magda és Madzsar Alice A szerelem örökké él című film forgatásán (1929), MTA BTK Művészettörténeti Intézet.

Néhány szóban Kozma Józsefről/Joseph Kosmáról:

A konferencia a különböző tudományterületekről származó szakértők bevonásával Joseph Kosma (1905-1969) magyar származású francia zeneszerzőnek, a francia sanzon megújítójának, sokoldalú életművét szeretné a hazai érdeklődők, és szakmabeliek számára ismertebbé tenni. Egyúttal fontosnak tartva azt is, hogy bemutassuk Kosma magyarországi munkásságát. A zeneszerző, barátja Jacques Prévert szövegére szerzett Les feuilles mortes (Hulló falevelek) sanzonját, amely Édit Piaftól, Yves Montand-on át Mireille Mathieu-ig számos énekest megihletett, minden országban dúdolják, ám Kozma tevékenysége nem korlátozódott a sanzonokra. Magyarországon Palasovszky Ödön mozgás-színházának, Berlinben Bertold Brecht vándortársulatának, Párizsban a Compagnie Renaud-Barrault-nak, illetve Marcel Marceau-nak a munkatársa. Filmzeneszerzőként olyan legendás filmekben hangzottak el számai, mint a Marcel Carné rendezte Les enfants du Paradis (a Szerelmek városa), vagy a Jean Renoir rendezte La grande illusion (A nagy ábránd), illetve La bête humaine (Állat az emberben). A két napos konferencián Joseph Kosma filmes és színpadművészeti munkásságáról egyaránt szó lesz. A program kiegészítéseként az első este néhány Magyarországon született Kosma-darab csendül fel, második nap pedig, Hubai Gergely bevezető előadása után, a filmtörténet legjobb filmjei közé beválogatott Marcel Carné rendezte Les enfants du Paradis című filmet vetítjük le, amelyet 2012 őszén, a legújabb technikák szerint helyreállítva mutattak be a francia közönségnek. A konferencia folytatásaként, 2013 őszén egy válogatás lesz látható a Kosma zenéjével kísért filmekből, majd pedig 2014 elején, sor kerül egy Kosma-kiállításra, illetve Kosma Palasovszky Ödönék számára szerzett magyarországi műveiből, egy zenei, és táncrekonstrukcióra.

Program

Június 5. szerda

14.00 – 14.15 A konferenciát megnyitja: François Laquièze a Francia Intézet igazgatója, a Francia Nagykövetség kulturális, tudományos, és együttműködési tanácsosa

14.15 – 14;45 Beke László (MTA BTK Művészettörténeti Intézet): Kozma József kapcsolatai: műfajok, helyek, emberek.

14.45 – 15;15 Bikácsy Gergely (filmkritikus): Árnyékos színek.

15.15 – 15.30 Kávészünet

15.30 – 16.00 Lenkei Júlia: A filozófus muzsikus ifjúkora - Kozma József magyarországi munkásságáról

16.00 – 16;30 Vincze Gabriella (MTA BTK Művészettörténeti Intézet): „A látott és hallott ritmus" Kozma József táncszínpada

16,30 – 17,00 Kávészünet

17.00 – 17.40 Gombos László (MTA BTK Zenetudományi Intézet): Kozma József zeneszerzői útkeresése

17.45 – 18.10 Koncert

Kozma József: A halász és a hold ezüstje, 1928., Kozma József: A szerelem örökké él, 1929.

Előadó: Bódás Zsuzsanna

Június 5. csütörtök

14.00 – 15.30 Hubai Gergely (ELTE Filmtudomány Tanszék): Kozma József filmzenéi.

15.30 – 16.00 Kávészünet

16.00 Filmvetítés: Marcel Carné: Les enfants du Paradis (3 h 10')

 

Rezümék:

László Beke : Kozma József kapcsolatai: műfajok, helyszínek, személyek

Kozma József tipikus két világháború közötti magyar (magyar származású) vagy kelet-európai (közép-európai, közép-kelet-európai) művészsors megtestesítője, akit a történelmi és társadalmi körülmények kényszerpályára irányítanak. Nevének írásmódját is ennek megfelelően változtatjuk: a nemzetközi hírnév csúcspontján a világ Joseph Cosmaként vagy még inkább Joseph Kosmaként ismeri. Nem intermediális művész a mai értelemben, hanem hol zeneszerző (sanzon-, tánc- vagy filmzeneszerző), hol zenész (előadóművész, zongorista, korrepetitor), hol filmművész, hol egyszerűen „avantgardista", vagy modernista, de nem mindig a szó legszigorúbb értelmében. Számunkra a legfontosabb most a tánc- és a mozdulatművészettel való kapcsolata. Munkássága legfontosabb városainak – Budapest, Berlin, Párizs – háromszögében olyan barátokat és társakat szeretnénk felidézni, akik meglepően hatnak ebben a mondain kontextusban, mint Weiner Leó, Gerő György, Madzsar Alice, Palasovszky Ödön, Moholy Nagy László, Kurt Weil, Hans Eisler, Bertold Brecht, Jacques Prévert, Robert Desnos, Jean Renoir, Marcel Carné, Yves Montand...


Gergely Bikácsy : „Árnyékos színek"

Kozma József /Joseph Kosma a francia filmművészet egyik legnagyobb korszakának zeneszerzője. A "lírai realizmus" (réalisme poétique), miként részben Jean Renoir és főként Marcel Carné munkáit, stílusát később elnevezték, önálló stílusirányzatként fogták fel, más arcot ölt Renoir és Carné műveiben. Renoir inkább fekete, élesen sötét, napfénnyel feleselő világot láttat, az árnyak éles határaival. Carné filmjeiben szürke árnyékok, gomolygó félhomályok uralkodnak, a szürke alaptónusból lassan, mély- vagy sötétszürkévé erősödnek a tragédia színei. Természetesen a fekete-fehér technikáról van szó, de a fentieket tágabb értelemben is felfoghatjuk. Az egyetemes filmművészet fekete-fehér korszakának legfontosabb stílusirányzata több volt technikai kérdésnél. Joseph Kosma zenéjével támogatni, felerősíteni tudta ezt a felhős, színeket nem használó színvilágot, és, ha kell, ellenpontozni. A felhős, homályló szürkeséget vagy a tragikusan éles fény-árnyék küzdelmet egyaránt gazdagítani.


Júlia Lenkei : A filozófus muzsikus ifjúkora - Kozma József magyarországi munkásságáról

Joseph Kosma a nagyvilág számára francia zeneszerző, sanzonok és filmzenék népszerű alkotója, munkássága a nagyvilág számára Franciaországban kezdődött, ahova 1933-ban érkezett. De az ehhez szükséges gyakorlatot a megelőző évtized Magyarországán szerezte, hivatásos, illetve struktúrán kívüli, avantgárd együttesek produkcióiban közreműködve, aktívan magáévá téve a korszak legprogresszívabb esztétikai elgondolásait, melyeket teoretikusan is kifejtett és művészi gyakorlatában is megvalósított. Az előadásban ezt a z betűs alkotói szakaszt tekintjük át, ennek során 36 korábbi címmel bővítjük a Kosma-szakirodalomban egyébként 1932-vel kezdődő műjegyzéket, és amikor megpróbálunk választ keresni arra a kérdésre, hogy Kozma berlini ösztöndíjának tartama során hogyan vehetett részt folyamatosan magyarországi mozdulatművészeti produkciókban, arra a következtetésre jutunk, hogy minden bizonnyal sikerült elsajátítania az egyszerre több helyen tartózkodás tudományát.


Gabriella Vincze : „A látott és hallott ritmus." Kozma József táncszínpada

Előadásomban Joseph Kosma és a korszak francia, illetve német táncművészeinek együttműködéseiről lesz szó. Kosma 1929-ben Berlinbe távozott, ám az 1929 és 1933 közötti időszakban egyszerre dolgozott magyar és német mozdulatművészek számára: Berlinben a „vörös táncos" Jean Weidt, itthon Madzsar Alice-ék zeneszerzője. Élő kapcsolat alakul ki így a berlini baloldali körök (Moholy-Nagy László, Piscator) és a magyar avantgárd mozgásszínház között. Több mint három évtizedes francia munkássága alatt a francia „neoklasszicista" balett, a mime corporel, és a pantomim legnagyobbjaival dolgozott együtt. A Café de Flore és a Les Deux Magots törzsvendégeként mindennapi kapcsolatban állt a francia avantgárddal. Étienne Decroux és Jean-Louis Barrault révén megismerte az ifjú Marcel Marceau-t, akinek három darabjánál is közreműködött. Jacques Prévert ajánlására pedig, Roland Petit-től megbízást kapott, hogy Le rendez-vous című baletthez szerezzen zenét. Ezt követően több ismert balett koreográfus (Janine Charrat, Serge Lifar és Georges Skibine) színpadán csendült fel az ő muzsikája. Kosma számára a tánc, ahogy ő nevezte, látott ritmus, és a zene, hallott ritmus, szorosan összetartoztak. Noha Párizsba érkezésekor a mozdulatművészettel – egy Dalcroze stúdióban – egy ideig még kapcsolatban maradt, mivel az országban a mozdulatművészetnek nem voltak gyökerei, az azzal rokon mime corporel, illetve a mozdulatművészet felszabadító hatására megújuló balettművészet mellett kötelezte el magát.


László Gombos : Kozma József zeneszerzői útkeresése

Kozma József sokszínű életműve a zeneszerző kivételes alkalmazkodó készségének eredménye. Kozma mindvégig saját útját, egyéni hangját kereste, de pályája olyan időszakban indult és teljesedett ki, amikor a szabad és öntörvényű alkotómunkát folytonosan külső körülményeknek kellett alárendelnie. Pályája több kiváló magyar kortársa, például Farkas Ferenc, Szabó Ferenc és Kósa György munkásságával is párhuzamba állítható. Az avantgárd, kísérleti színdarabok és mozgásművészeti produkciók zenéjének összeállítása, majd emigrációját követően dalok, filmzenék és balettzenék írása nagyfokú együttműködést követelt tőle az alkotótársak és a megrendelők elvárásainak megfelelően. Két évtizeden át az illegalitás határán működő együttesek mindenes háttér-muzsikusaként, a megélhetésért küzdő zongorakísérő-dalkomponistaként, majd idegen megszállók elől bujkáló és álnéven író filmgyári zenészként napi feladatokat oldott meg végtelen találékonysággal és fantáziával. Egyéniségének köszönhetően azonban a kényszerítő és mások által determinált helyzetek nem lekötötték, hanem inkább felszabadították alkotó energiáit. Egész életében a zenés színpad bűvkörében mozgott, míg többszöri kitérő után végre megérhette, hogy önálló, tisztán zenei indíttatású színpadi alkotásaival is jelentős sikereket érhessen el.

Facebook