Konferencia beszámoló

 

AZ EXPRESSZIONIZMUS KANONIZÁLÁSA, KÖLN 1912

A SONDERBUND-KIÁLLÍTÁS ÉS MAGYAR MŰVÉSZEI

Ülésszak az

Az MTA  Művészeti Gyűjtemény  és
az  MTA  BTK
Művészettörténeti Intézet

szervezésében

IMG 0902

Az expresszionizmus első nemzetközi seregszemléjeként is számon tartott, 1912-ben Kölnben rendezett ú.n. SONDERBUND kiállítás centenáriumára a kölni Wallraf-Richartz-Museum grandiózus rekonstrukciós kiállítással készült. A több mint 177 000 látogatót vonzó „Mission Moderne" című tárlatuk az elmúlt évek egyik legfontosabb művészettörténeti eredményeket felmutató kiállítása volt nemzetközi tekintetben is, de a hazai szakemberek bevonásának köszönhetően a magyarországi kutatásokban is mérföldkövet jelent.

A száz évvel ezelőtt rendezett nagyszabású kiállításon komoly magyar szekció képviselte a hazai modern törekvéseket, így a tavalyi rekonstrukciós tárlat is híven tükrözte a magyar részleg egykori erősségét.

A „Mission Moderne" című kiállítás párhuzamosan zajlott az intézet munkatársai által Bécsben rendezett „Die Acht" kiállításokkal, így rendkívüli módon segítette elő a magyar modernizmus nemzetközi megismertetését, s ezért fontosnak tartottuk, hogy ezekről az eredményekről idehaza, a magyar kollégák számára is beszámolót tartsunk.

Nagy örömünkre szolgált, hogy a konferencián való részvételre a főkurátor, Barbara Schaefer is igent mondott, így az általa tartott csaknem másfél órás beszámolóból első kézből értesülhettünk a kiállítás szakmai eredményeiről, ezen belül is a magyar részleg jelentőségéről.

Második előadóként szólalt fel Zwickl András (Szépművészeti Múzeum-MNG), aki a kölni katalógus társszerzőjeként szintén fontos adalékokkal szolgált a téma kutatásához. Előadásában a Sonderbund tárlatról kizsűrizett művek azonosítására és további kiállítástörténetükre vonatkozó új kutatási eredményeiről is
beszámolt.

Harmadik előadóként Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője az egyik 1912-ben is kiállított Rippl-Rónai mű provenanciájával és az eddig szinte teljesen ismeretlen  Mestitz-gyűjteménnyel kapcsolatban tartott érdekes beszámolót.

Az ülésszak záróelőadásában Barki Gergely, a Művészettörténeti Intézet munkatársa a Sonderbund kiállításon szereplő magyar művek azonosításával, az egykori magyar szekció rekonstrukciójával, illetve a kiállítás recepciótörténetével kapcsolatos, eddig publikálásra nem került adalékokkal szolgált. Előadásában korabeli filmdokumentumok felsorakoztatásával bepillantást nyerhettünk a Sonderbund kiállítás által inspirált egyéb nagy nemzetközi tárlatok történetébe is, záróakkordként pedig egy eddig ismeretlen Tihanyi Lajost megörökítő film is bemutatásra került.

Az ülésszak ideje alatt a résztveők testközelben is megtekinthettek néhány művet azok közül, melyek 1912-ben, Kölnben a magyar szekciót erősítették, így a rendezvény szervezésében is tevékeny részt vállaló Iván házaspár gyűjteményéből bemutatásra került Berény Róbert Karosszékben ülő nő című festménye, mely azonosításának izgalmas története révén a tavalyi kölni kiállításnak is egyik fő attrakciója volt. Az egy napos minikiállításon újra megtekintehettük azt a Martos Gábor előadásának is appropót adó Rippl-Rónai József üvegablaktervet, melynek egy kartonra festett analógiája az utóbbi időben került a párizsi Musée d'Orsay állandó kiállítására.

Facebook