Megjelent az Ars Hungarica 2016/1 száma

Az Ars Hungarica szerkesztőségének, kiadójának és arculatának megújulása után megjelent az idei évi első számunk. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténet Tanszéke 2014. május 7–8-án Művészet Ybl és Lechner korában címmel rendezett konferenciát. Ugyan az esemény a címben szereplő két építészóriás születésének és halálának az évfordulójához kapcsolódott, az építészeti mellett olyan képzőművészeti, iparművészeti, színház- és díszlettörténeti, valamint zenei tárgyú előadások is elhangoztak, amelyek csak közvetetten kapcsolódtak a két építészhez. Az Egyetem eredetileg a különböző művészeti ágak együttes bemutatását tervezte egy konferenciakötetben, ám ez sajnos nem valósulhatott meg. Az elhangzott képzőművészeti profilú előadások megjelentetését az Ars Hungarica vállalta, jelen kötetben e tanulmányok olvashatók. A kiadvány a Penna Bölcsész Könyvesboltban megvásárolható (1053 Budapest, Magyar u. 40.)

 

Ah 2016 01 Cover Net 01

 

Ágoston András a Markó utcai gimnázium Lotz Károly és Than Mór tervezte falképeit elemzi, eszmeiségük alapján nemzetközi közegbe helyezve azokat. Király Erzsébet az Új Városházát díszítő Lotz Károly-falképek kapcsán a historizmus és a modernitás haladáselvűségét vizsgálja. Vargyas Júlia az 1900-ban rendezett Visszautasítottak Szalonját kutatja, annak okait keresve, hogy – szemben párizsi elődjével – ez az esemény miért nem vált a modernizmus mérföldkövévé. Kovács Imre elemzése Liszt Ferenc Krisztus-oratóriumának Háromkirályok-tételéről a tudományos diszciplínák határterületén mozogva tárja elénk a mű képzőművészeti inspirációs forrását, illetve Liszt magyarságképének a gyökereit. Keserü Luca tanulmányában Bánffy Miklós és Márkus László modern szimbolista színpadterveit, operarendezéseit elemzi, és a wagneri színpad megújítóinak – Adolphe Appia és Mariano Fortuny – színpadrendezési előzményeit felidézve mutatja be a festészeti minőségek megjelenését a színpadművészetben. Mészáros Ágnes egy elfelejtett osztrák vándorfestő, Alois Schönn életútját és magyarországi kapcsolódásait térképezi fel, hasznos adalékokkal gazdagítva az orientalizmus honi kutatását. Gellér Katalin az Árkádia-kultusz kiemelt jelentőségét tárgyalja a szimbolizmusban, amihez főként a gödöllői művészek mítoszfeldolgozásait veszi alapul. Gulyás Dorottya a századforduló polikróm szobrászatának átfogó elemzését nyújtja, tanulmányában Ligeti Miklós, Stróbl Alajos és Zala György jól ismert, eredetileg színes szobrait tárgyalja egészen új megközelítésben.

Facebook

Közlemények

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo