Megjelent az Ars Hungarica 2016/1 száma

Az Ars Hungarica szerkesztőségének, kiadójának és arculatának megújulása után megjelent az idei évi első számunk. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténet Tanszéke 2014. május 7–8-án Művészet Ybl és Lechner korában címmel rendezett konferenciát. Ugyan az esemény a címben szereplő két építészóriás születésének és halálának az évfordulójához kapcsolódott, az építészeti mellett olyan képzőművészeti, iparművészeti, színház- és díszlettörténeti, valamint zenei tárgyú előadások is elhangoztak, amelyek csak közvetetten kapcsolódtak a két építészhez. Az Egyetem eredetileg a különböző művészeti ágak együttes bemutatását tervezte egy konferenciakötetben, ám ez sajnos nem valósulhatott meg. Az elhangzott képzőművészeti profilú előadások megjelentetését az Ars Hungarica vállalta, jelen kötetben e tanulmányok olvashatók. A kiadvány a Penna Bölcsész Könyvesboltban megvásárolható (1053 Budapest, Magyar u. 40.)

 

Ah 2016 01 Cover Net 01

 

Ágoston András a Markó utcai gimnázium Lotz Károly és Than Mór tervezte falképeit elemzi, eszmeiségük alapján nemzetközi közegbe helyezve azokat. Király Erzsébet az Új Városházát díszítő Lotz Károly-falképek kapcsán a historizmus és a modernitás haladáselvűségét vizsgálja. Vargyas Júlia az 1900-ban rendezett Visszautasítottak Szalonját kutatja, annak okait keresve, hogy – szemben párizsi elődjével – ez az esemény miért nem vált a modernizmus mérföldkövévé. Kovács Imre elemzése Liszt Ferenc Krisztus-oratóriumának Háromkirályok-tételéről a tudományos diszciplínák határterületén mozogva tárja elénk a mű képzőművészeti inspirációs forrását, illetve Liszt magyarságképének a gyökereit. Keserü Luca tanulmányában Bánffy Miklós és Márkus László modern szimbolista színpadterveit, operarendezéseit elemzi, és a wagneri színpad megújítóinak – Adolphe Appia és Mariano Fortuny – színpadrendezési előzményeit felidézve mutatja be a festészeti minőségek megjelenését a színpadművészetben. Mészáros Ágnes egy elfelejtett osztrák vándorfestő, Alois Schönn életútját és magyarországi kapcsolódásait térképezi fel, hasznos adalékokkal gazdagítva az orientalizmus honi kutatását. Gellér Katalin az Árkádia-kultusz kiemelt jelentőségét tárgyalja a szimbolizmusban, amihez főként a gödöllői művészek mítoszfeldolgozásait veszi alapul. Gulyás Dorottya a századforduló polikróm szobrászatának átfogó elemzését nyújtja, tanulmányában Ligeti Miklós, Stróbl Alajos és Zala György jól ismert, eredetileg színes szobrait tárgyalja egészen új megközelítésben.

Facebook

Közlemények

  • 2017. szeptember 15.

    Fényképtár online

    A mai napon, öt éves munka eredményeként befejeződött az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Fényképtára leltározott analóg tételeinek digitalizálása, így a honlapunkról immár online is elérhető és kutatható közel 80.000 f...
  • 2017. szeptember 4.

    Intézeti kutatószolgálat UPDATE

    Az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Adattárában és Lexikontárában szünetel a kutatószolgálat, mivel az új épület bútorzatának beszerzése és ezáltal az új raktárak kialakítása közbeszerzési problémák miatt csúszik. ...
  • 2017. augusztus 22.

    Elhunyt Tímár Árpád

    Megrendüléssel fogadtuk a hírt, hogy szeretett és tisztelt egykori kollégánk,Tímár Árpád, aki 1970 óta Intézetünk munkatársa, az Ars Hungarica volt főszerkesztője, 2017 augusztus 12-én, életének 79. évében eltávozott köz...
  • 2017. június 20.

    Idén is látogatható lesz az MTA Székháza a Múzeumok Éjszakáján

    Idén ismét megnyitja kapuit, és különböző programokkal várja az érdeklődőket június 24-én, szombaton a Múzeumok Éjszakáján a Magyar Tudományos Akadémia Székházának neoreneszánsz épülete. A látogatók megismerkedhetnek a t...
  • 2017. június 9.

    Fiatal kutatói álláspályázat

    Az MTA BTK pályázatot hirdet tudományos segédmunkatárs (fiatal kutató) munkakörének betöltésére. A kiírás az alábbi linken érhető el.

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo