GELLÉR Katalin (Ruzsa Györgyné)


GELLÉR Katalin (Ruzsa Györgyné)
GELLÉR Katalin (Ruzsa Györgyné)
...
PhD
francia, angol, német

(Budapest, 1946)

1966–1971: az ELTE BTK magyar/francia nyelv és irodalom-művészettörténet szakos hallgatója.

 

1965: tudományos segéderő az MDK-ban.

1971–1977: az MTA MKCS II. Újkori Magyar Művészeti Osztályának tudományos ügyintézője. Részt vett A magyarországi művészet története kézikönyvsorozat 6. kötetének írásában és szervezési munkáiban.

1976: egyetemi doktori cím (Nagy Sándor gödöllői festő és iparművész munkássága).

1975–1990: a III. Dokumentációs Osztályon a Fényképtár munkatársa, majd vezetője.

1977–1996: az MTA MKCS – MTA MKI tudományos munkatársa.

1991–2000: a Magyar Művészek Lexikona Gyűjtemény munkatársa.

1996: a művészettörténet-tudomány kandidátusa (Szecessziós illusztráció és könyvművészet Magyarországon [1890–1920]), ezt követően az MTA MKI főmunkatársa.

2005 óta az Intézet Public Relations (pr) és nemzetközi kapcsolatainak felelőse, az intézeti eseménytár összeállítója. 2010-tól az Intézet vezetőségi tagja. Az MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztályának köztestületi tagja.

Jelenleg a japonizmus hazai megjelenését és az art déco történetét kutatja és részt vesz a 19. századi Kézikönyv írásában.

Forrás: MTA MKI Irattára, 71/1994

a 19–20. századi magyar és francia művészet

Tagja a Zichy Mihály Alapítványnak, a Lesznai Anna Társaságnak és az Európai Utas kuratóriumának. A Magyar Szecessziós Társaság elnöke.

Számos monográfia (Zichy Mihály, Pierre Bonnard, Nagy Sándor, Szikora Tamás, Francia festészet a 19. században, A gödöllői művésztelep, Grafika és könyvillusztráció a századfordulón, A magyar szecesszió története), valamint tanulmány és cikk szerzője. Több kiállítást rendezett századfordulós és kortárs művészeti témákban, valamint 19. századi metszeteket mutatott be Budapesten, Berlinben, Párizsban és Rómában. Rendszeresen részt vesz nemzetközi és hazai konferenciákon. Előadásokat tartott a bonni egyetemen, a párizsi Sorbonne-on és Nancyban. 2001-ben megrendezte a Gödöllői Művésztelep centenáriumi kiállítását, és megszerkesztette katalógusát. Részvétel az Angol-magyar kapcsolatok a 19–20. század fordulóján című, angol-skót-magyar kutatókkal végzett kutatásban és a kapcsolódó tanulmánykötet kiadásában. Budapesti, párizsi, római, goriziai és berlini kiállítások szervezése a Közép-európai Kulturális Intézettel.

 

Könyvek:


Pierre Bonnard. Budapest, 1975. Corvina


Nagy Sándor. Budapest, 1978. Corvina


Avignon (Gara Györggyel). Budapest, 1983. Corvina


A XIX. századi francia festészet. Budapest, 1985. Corvina (magyar, francia, angol, spanyol, lengyel nyelven)


A gödöllői műhely (társszerzős). Budapest, 1987. Corvina


Zichy Mihály. Budapest, 1990. Képzőművészeti Alap


A szecessziós könyvillusztráció Magyarországon. Miskolc, 1997.


Szikora Tamás. Új Művészet Kiadó, Budapest, 2001.


Mester hol lakol? Nagy Sándor művészete. Balassi Kiadó, Budapest. 2003.


Magyar szecesszió. Stílusok – korszakok. Corvina, Budapest, 2004.


Hungarian Art Nouveau. Styles and epochs. Corvina, Budapest, 2004.


A magyar szecesszió. Stílusok – korszakok. Budapest, Corvina, 2004.


Zichy Mihály. Corvina, Budapest, 2007.


Nagy Sándor művészete. Freskók és üvegfestmények Pesterzsébeten. Kárpáti Kamil előszavával. Stádium, Budapest, 2008.



Cikkek, tanulmányok:



Dr. Kós Károly: A vargyasi festett bútor (könyvismertetés). Művészet, 1972. 8. 46.

A magyar aktivisták. Művészet, 1973. 9. 37-38.

Egy nagybányai festő emlékei. Mikola András: Színek és fények. Művészet, 1974. 4. 45.

Két művész egy gyűjteményben. Tichy Kálmán és Tichy Gyula. Műgyűjtő, 1974. 4. 20-21.

Néhány szó az erdélyi szecesszióról. Művészet, 1975. 12. 18-20.

Egy szociológiai módszer határai. Kultúra és Közösség, 1975. 2-3. 181-184.

Róth Miksa üvegfestményeiről. Műgyűjtő, 1975. 3. 10-12.

A gödöllői műhely esztétikai nézetei. Ars Hungarica, 1976. 2. 227-242.

Tér-idő-fénydinamizmus. Művészet, 1976. 7. 42.

A szecesszió a lengyel múzeumokban. Művészet, 1977. 1. 34-37.

A gödöllői műhely. Budapest, 1977. 10. 24-27.

Nagy Sándor versillusztrációiról. Művészettörténeti Értesítő, 1977. 1. 21-23.

Nagy Sándor üvegablakművészete és történeti előzményei. Ars Hungarica, 1977. 2. 251-266.

Grigori J. Sternin: Das Kunstleben Russlands an der Jahrhundertwende (könyvismertetés). Acta Historiae Artium, 1977. 3-4. 379-380.

Groteszk "firkák". Banga Ferenc grafikáiról. Művészet, 1978. 8. 24-27.

Keserü Katalin: Körösfői-Kriesch Aladár (könyvismertetés). Ars Hungarica, 1978. 1. 151.

Illustrations hongroises dans les courants de l'Art Nouveau hongrois. Zbornik za likovne umetnosti 14. Novi Sad, 1978. 175-190.

Le vitrail d'art nouveau hongrois. Quelques données sur les problèmes des courants principaux. Annales du 7e congrès de l'Association Internationale pour l'Histoire du Verre. Berlin-Leipzig, Liège, 1978. 413-419.

Mítoszok festője (Gustave Moreau). Múzsák, 1979. 3. 34-37.

Néhány új adat a Julian Akadémiáról és az ott tanuló magyar művészekről. Ars Hungarica, 1979. 1. 89-94.

A szimbolista látásmód forrásai a gödöllői telep alkotóinak művében. Utak a vizuális kultúrához II. Veszprém-Budapest, 1979. 190-203.

Banga Ferenc könyvgrafikáiból. Könyvtáros, 1980. 7. 425.

Kétszáz éve született Ingres. Élet és Tudomány, 1980. Aug. 22. 34. Sz. 1070-1071.

Szecessziós üvegek. Kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. Művészet, 1980. 11. 45.

Róth Miksa (1865-1944). A magyar üvegablakművészet fénykora. Művészettörténeti Értesítő, 1980. 2. 148-154.

Natalja Goncsarova (1881-1962). Utószó Marina Cvetajeva Egy festő portréja: Natalja Goncsarova című könyvéhez. Budapest, 1980.

Róth Miksa. Művészet, 1981. 1. 57.

Fejezetek a Magyar művészet 1890-1919 című kötetben. Budapest, 1981. Akadémiai Kiadó

Borghida István: Ziffer Sándor (könyvismertetés). Művészet, 1981. 2. 56.

Szabados Árpád. Könyvtáros, 1981. 3. 166.

Plakát és eposz. Alfons Mucha kiállítása Prágában. Művészet, 1981. 6. 27-31.

Szemethy Imre. Könyvtáros, 1981. 9. 543.

Boldogok szigete (a gödöllői művésztelep). Múzsák, 1981. 3. 39-41.

Gödöllői műhely. A gödöllői helytörténeti gyűjtemény katalógusa. Gödöllő, 1981.

La teorie estetiche della scuola di Gödöllő. In: Budapest 1890-19191. L'anima e le forme. Milano, 1981. 58-70.

Géricault grafikái. Művészet, 1982. 11. 52-53.

Somogyi Győző. Könyvtáros, 1982. 43.

Odilon Redon. Múzsák, 1982. 1. 32-33.

A Kalevala festője (Gallén-Kallela). Múzsák, 1982. 32-33.

Elements symbolistes dans l'oeuvre des artistes de la colonie de Gödöllő. Acta Historiae Artium, 1982. 1-2. 131-174.

Az Undi-testvérek Gödöllőn. Studia Comitatensia10. Szentendre, 1982. 35-40.

Gross Arnold. Könyvtáros, 1983. 2. 105.

Mestrovic. Múzsák, 1983. 2. 30-31.

Az allegória diadala (Lotz Károly). Múzsák, 1983. 4. 8-9.

Justh Zsigmond párizsi naplójának képzőművészeti vonatkozásai. Művészettörténeti Értesítő, 1983. 4. 224-231.

Démon a világszínház színpadán (Zichy Mihály). Művészet, 1984. 7. 31-34.

Mesteri rajzok a rajz mestereitől. XIX. századi francia grafika. Művészet, 1984. 12. 50-55.

Glasgow négyei. Múzsák, 1984. 1. 37-38.

Párizsi esték krónikása (Degas). Múzsák, 1984. 2. 18.

Gáláns ünnepek mestere (Watteau). Múzsák, 1984. 3. 28-29.

A látvány szigora (Seurat). Múzsák, 1984. 24-25.

C. G. Jung mélylélektani módszerének jelentkezése a művészettörténet-írásban. Ars Hungarica, 1985. 1. 98-104.

Szecesszió és avantgarde. Művészet, 1985. 2. 24-27.

Egy képzeletbeli üvegmúzeumról. Művészet, 1985. 3. 16-17.

Fejezetek a Magyar művészet 1919-1945 című kötetben. Budapest, 1985. Akadémiai Kiadó

Érzékeny harmónia (E. Vuillard). Múzsák, 1986. 2. 23-24.

Victor Hugo ma. Művészet, 1986. 56-58.

Oscar Kokoschka osztrák festőművész. Eseménynaptár, 1986. 1. 39-41.

Hungarian Stained Glass of the Early 20th Century. The Journal of Staineg Glass. Vol. XVIII. No2, 1986-87. 201-208.

Előszó a Gödöllői műhely kiállításhoz. Kecskemét-Gödöllő-Budapest, 1987.

A könyv művésze (Falus Elek). Múzsák, 1987, 1. 8-9.

Zengő formák festője (M. Chagall). Múzsák, 1987. 2. 24-25.

Rippl-Rónai József és a távol-keleti művészet. Művészet, 1987. 10-11. 50-55.

Romantikus elemek a századforduló magyar festészetében és grafikájában. Ars Hungarica, 1987. 1. 98-105.

A gödöllői műhely emlékei Párizsban. Belmonte Leo. Ars Hungarica, 1987. 2. 165-170.

A "csipkeverőnő" (Kádár Lívia). Művészet, 1988. 2. 2-5.

Két londoni kiállítás. Művészet, 1988. 11-12. 70-73.

Stained Glass and Mosaics at the Turn pof the Century. The New Hungarian Quarterly, Vol. XXIX. No110, Summer 88, 203-206.

Hímzések (Szekeres Erzsébet munkái). Művészet, 1988. 52.

„A legerősebb ékkövek". Múzsák, 1988. 2. 28-29.

Fantázia a mester műhelyében. Múzsák, 1988. 3. 8-9.

Az ifjú Cézanne. Múzsák, 1988. 4. 16-17.

Kisgrafika (ex libris) a magángyűjteményekben. Kisgrafika, 1988. 1. 6-9.

Japanizmus a magyar festészetben és grafikában. Ars Hungarica, 1989. 2. 179-190.

Mártírok a vásznon (J. L. David). Múzsák, 1989. 2. 8-9.

Újra teremtett természet (A. Gaudi), Múzsák, 1989. 3. 19-21.

Zichy Mihály a kívülálló. In: Sub Minervae Nationis Praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből. Németh Lajos 60. Születésnapjára. Bp., 1989. 122-124.

150 éve született C. Monet, francia festő. Eseménynaptár, 1990. 1. 25-27.

Pierrot álmai Gödöllőn. Mihály Rezső kiállítása. Belvedere, 1990. 3. 24-26.

Rejtett impressziók. A japanizmus Bécsben 1870-1930. Új Művészet, 1990. 2. 44-46.

Hungarian Art Nouveau and its Ebglish Sources. Hungarian Studies. Bp., 6/2(1990). 155-165.

Zichy Mihály. Hitel, 1990. 11. 25.

Schmitt Jenő Henrik és a gödöllői műhely kapcsolata. Katedrális, 1991. 1. 28-34.

Szecessziós grafikák a Tragor Ignác Múzeum gyűjteményéből. Új Művészet, 1991. 6. 49-50.

Egy romantikus téma utóélete: Attila lakomája. Nagy Sándor üvegablakterve. Új Művészet, 1991. 11. 50-52.

A Ferenczy Múzeum – felújítás után. Hitel, 1991. Okt. 2. IV. évf. 20. Sz. 53-54.

Mesterséges paradicsomok. Múzsák, 1991. 1. 28-29.

Leonardo színháza. Múzsák, 1991. 3. 34-35.

Ady-portrék. Ars Hungarica, 1991. 2. 207-210.

A velencei kiállítási csarnok üvegablakai és mozaikjai. In: A velencei biennálé magyar pavilonja. Az Új Művészet melléklete 1992/9. 11-12.

Az utolsó romantikusok: a gödöllői műhely. Café Bábel, 1992/1. 3. Sz. 91-94.

A preraffaelitákról. Stádium 1992. 5. Évf. 4. Sz. 105-109.

Wagner Sándor, Lotz Károly, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Zilzer Antal, Körösfői-Kriesch Aladár, Vastagh György, Zichy Mihály. Műtárgyleírások. In: A Magyar Tudományos Akadémia és a művészetek a XIX. Században. Katalógus. Bp., 1992.

Franciák Bécsben. Múzsák, 1992/1. 10-12.

Egon Schiele. Múzsák, 1992/2. 37-38.

Meghalt Schöffer Miklós. Magyar Nemzet, 1992. Jan. 11.

A gőgös klasszikus festő: Ingres. Magyar Nemzet, 1992. Jan. 14.

A szép mesterségek kezdete. Magyar Nemzet, 1992. február 24.

Szoborrajzok. Magyar Nemzet, 1992. Márc. 12.

Magyar panteon. Az Akadémia és a művészetek a XIX. században. Magyar Nemzet, 1992. márc. 13.

Purgatórium és szobrászrajz. Magyar Nemzet, 1992. Márc. 20.

Hazalátogatók (Trauner Sándor, Székely Péter, Bér János). Magyar Nemzet, 1992, márc. 27.

Megújulások. Fővárosi Képtár, Füst Milán-gyűjtemény. Magyar Nemzet, 1992. márc. 28.

Kortárs francia festők. Magyar Nemzet, 1992. ápr. 10.

Mítoszok idézése. Magyar Nemzet, 1992. ápr. 17.

Aquincum varázsa. Magyar Nemzet, 1992. ápr. 18.

Zsögödi Nagy Imre. Magyar Nemzet, 1992. ápr. 24.

125 éve született Fényes Adolf. Magyar Nemzet. 1992. ápr. 29.

125 éve született Iványi Grünwald Béla. A leghívebb és leghűtlenebb nagybányai festő. Magyar Nemzet, 1992. máj. 6.

100 éve született Hauser Arnold. Magyar Nemzet, 1992. máj. 10.

Fűzfa és terrakotta (Németh Ágnes). Magyar Nemzet, 1992. máj. 8.

Magyar festők Triesztben. Magyar Nemzet, 1992. máj. 15.

Megújult a Zichy Mihály Emlékmúzeum. Magyar Nemzet, 1992. máj. 20.

Olasz barokk rajzok. Magyar Nemzet, 1992. máj. 22.

Historizmus és eklektika. Magyar Nemzet, 1992. máj. 29.

Újrafelfedezések (Simon György János). Magyar Nemzet, 1992. jún. 5.

Kortárs bútorok. A VIA-csoport kiállítása. Magyar Nemzet, 1992. jún. 11.

A főiskolások munkái. Magyar Nemzet, 1992. jún. 12.

Az idegen szép. Magyar Nemzet, 1992. jún. 19.

Képzőművészet és támogatás. A Másvilág-kép Budapestről Sevillába. Magyar Nemzet, 1992. jún. 26.

A világegyetem képei. Magyar Nemzet, 1992. júl. 3.

Művészettörténeti kongresszus Berlinben. Magyar Nemzet, 1992. júl. 21.

A XXI. század múzeumvárosa. Magyar Nemzet, 1992. aug. 31.

Festő és diplomata. Magyar Nemzet, 1992. szept. 4.

Szentendre és Párizs között. Magyar Nemzet, 1992. szept. 19.

New York és póréhagyma. Magyar Nemzet, 1992. szept. 26.

A szecesszió műhelyében. Lesz-e Gödöllőn Nagy Sándor emlék-ház? Magyar Nemzet, 1992. okt. 24.

A művészet világa. Párizsi interjú Vlagyimir Jankilevszkijjel. Magyar nemzet, 1992. nov. 19.

Építészet és tervezés 1945-től 1956-ig. Magyar Nemzet, 1992. dec. 3.

Új Nagybánya-kép. A MissionArt Galéria kiállítása Miskolcon. Magyar Nemzet, 1992. dec. 29.

Romantic Elements in Hungarian Art Nouveau. In: Art and National Dream. The Search for Vernacular Expression in Turn of the Century Design. Edited by Nicola Gordon Bowe. Irish Academic Press, Dublin, 1993. 117-126.

Nagy Sándor pesterzsébeti freskó és üvegfestményei. Stádium (különszám), 1993/6. 3-20.

XX. századi Bestiarium. Nagy Sándor fantáziarajzairól. Magyar Szemle, 1993. Augusztus, 857-864.

Párizsi galériák krízise. Új művészet, 1993. IV/4. 11-13.

Picasso és a tárgyak. Új Művészet, 1993. IV/4. 18-20.

Jáma Nijáma. Banga Ferenc kamarakiállítása. Új Művészet, 1993/10. 72.

A festményobjekttől a festményreliefig. Szikora Tamás művei. Új Művészet, 1993/12. 42-45.

Nagy Sándor pesterzsébeti alkotásai. Magyar Nemzet, 1993. jan. 4. 11.

Détente. Enyhülés vagy mégse? Magyar Nemzet, 1993. jan. 14. 10.

Az emlékezés sárga-fekete tere. Fehér László kiállítása. Magyar Nemzet, 1993. márc. 9. 11.

„Életünk tárgyai – tárgyaink csendéletei". Magyar Nemzet, 1993. márc. 30.

Schmidt Miksa a bútorgyáros és „múzeumalapító". Magyar Nemzet, 1993. júl. 7.

Figurális gobelin. Magyar Nemzet, 1993. aug. 14.

A pacsirtatelepi Magyarok Nagyasszonya templom. In: „Ex invisibilibus visibilia..." Emlékkönyv Dávid Katalin professzorasszony 70. Születésnapjára. Bp., 1993. 173-181.

„Style art nouveau – style hongrois". In: Idée nationale et architecture en Europe 1860-1919. Finland, Hongrie, Roumanie, Catalogne. Sous la direction de Jean-Yves Andrieux, Fabienne Chevalier et Anja Kervanto Nevanlinna, Collection Art et Société, Presses Universitaires de Rrennes, Institut national d'Histoire de l'Art, 2006. 123-130.

Nő a szecessziós művészetben. Katalógus (bevezetőszöveg és képjegyzék) Bp., 1994.

Osztrák és magyar plakátok az első világháborúban. In: A nagy háború plakátjaiból 1914-1918. Katalógus. Bp., 1994. (németül is)

„Minden csak idézőjel". Bauer István kiállítása. Új Művészet, 1994. 6. 67.

Grafikai átírás. Egyed László kiállítása. Új Művészet, 1994. 10. 63.

Századeleji szobrászrajzok. In: A forma előélete. A III. Nemzetközi Szorászrajzi Biennálé Szimpóziuma. Bp., 1994. márc. 12. (lapszám nincs)

Három egyben. Kápé, 1994. szept. 1.

Szent László ábrázolások a 19. Század végén és a 20. Század elején. Ars Hungarica 1995/2. 299-303.

Szemben a nagysággal. Paul Cézanne kiállítása. Balkon, 1996/1-2, 48-50.

Szecesszió – a 20. Század hajnala. Kiállítás. Iparművészeti Múzeum. 1996-2000. Magyar Iparművészet, 1997/2. 52-55.

József Rippl-Rónai's Secessionist Image of Arcadia. The Unity of the Lifework. Acta Historiae Artium Tomus 40. 1998. 155-174.

Három művésznő a század elejéről. In: Felfedezett és felfedezésre váró életművek. Szombathely, Szentendre, 1998. 7-13.

Szikora Tamás munkáihoz. Élet és Irodalom, 1998. Január 16. 18.

A gödöllöi művésztelep vezető mestereinek tervei a marosvásárhelyi Kultúrpalota számára. Ars Hungarica 1999/2. 353-374.

Rippl-Rónai kapcsolata Mallarmé-vel és körével. Ars Hungarica 2000/1. 109-120.

Zichy Mihály művei az angol királynő gyűjteményében. (angolul is) Művészettörténeti Értesítő, XLXI. 2000/1-2. 75-93.

Batthyány Gyula. Új Művészet, 2000. ...

„Az olvashatatlan mint műalkotás." Új Művészet, 2000/8. 41.

Párizs-tavasz-2000. Európai Utas, 2000/2. 34-42.

Miért éppen 1900. Európai Utas, 2000/3. 57-63.

Az „arany korszaktól" a „kék korszakig". Európai Utas, 2000/4. 37-42.

A gödöllői művésztelep 1901-1920. Gödöllő, 2001.A Gödöllői Városi Múzeum kiadása (németül és angolul is)

A századforduló művészete. In: Magyar Krónia 5. Az osztrák-Magyar Monarchia. Budapest, 2001. 216-227. Kossuth – Enciklopédia Humána Egyesület

Dunai vázlatok. 19. Századi rajzolók táj- és városképei. Katalógus. Budapest, 2001. Közép-Európai Kulturális Intézet (angolul is)

Zichy Mihály művei az angol királynő gyűjteményében. A rombolás géniuszának diadala. In: Zichy Mihály. Budapest, 2001. Occidental Press, Zichy Mihály Alapítvány

Nagy Sándor építészeti rajzai. Új Magyar Építőművészet, 2001.

Centrum és régió. Asszimiláció és tradíciókeresés a századforduló művészetében. Európai Utas, 2001/1, 21-25.

Gömbön egyensúlyozva. A Velencei Biennáléról. Európai Utas, 2001/3. 18.-23.

Légies groteszkség. Kopacz Mária kiállítása. Új Művészet, 2002. 1. 42-43.

The Iconography of the Fantastic. In: Eastern & Western Traditions of European Iconography 2. Papers English & American Studies X. Studia Poetica 11. 287-300.

Sásköpeny és Aranycsipke. 19. Századi rajzolók közép-európai viseletképei a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből. Katalógus. (szerk.) Budapest, 2003. Közép-európai Kulturális Intézet (angolul is)

A gödöllői művésztelep (1901-1920). Gödöllő, 2001 (magyar, német, angol)

Újítás és tradícióvállalás. In: A gödöllői művésztelep 1901-1920. A katalógus koncepciója: Gellér Katalin. Gödöllő, 2003

„Vonjuk ki magunkat egyre jobban és jobban az érzéki csalódások eme világából". In: Mednyánszky László (1852-1919). Katalógus, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2003, 176-184.

Harmóniák és ritmusok. Kós Károly kiállítása. Új Művészet, 2003. 5. 16-17.

Teozófus színtan. Enigma, 2003. 35. 99-100.

A köztes lét művészei. Műértő, 2003. 11.

Mihály Zichy' Works in the Collection of the Queen of England. In: Britain and Hungary 3. Contacts in Arcitecture, Design, Art and Theory during the nineteenth and twentieth centuries. Edited by Gyula Ernyey. Hungary University of Craft and Design, Budapest, 2005. 141-156.

Vénusz és Kasszandra. Magyar festők antikvitás-élménye a századfordulón. Ars Hungarica 2005/1, 89-108.

A tulipánkert-mozgalom. In: Angyalokra szükség van. Tanulmányok Bernáth Mária tiszteletére. MTA MKI, Budapest, 2005. 51-62.

A miliő drámája. Ofélia a szalonban. Enigma, 2005. 43-44. 100-113.

Következetlenség és kényszer: magyar festők a nagyvilágban. Munkácsy Mihály kiállítása. Új Művészet, 2005. 7. 18-21.

Gulácsy Lajos; Szikora Tamás. In: A Városi Képtár – Deák Gyűjtemény. Katalógus, Székesfehérvár, 2005. 117-121; 192.

Fáy Dezső „Papírszeletek". Művészettörténeti Értesítő, 2007. 56. kötet, 293-312.

.L'homogénéisation de l'image, de l'ornement et du texte dans quatre périodiques art nouveau hongrois. In: L'Europe des revues (1880-1920). Estampes, photographies, illustrations. Évanghélia Stead et Hélene Védrine (dir.) PUPS, Paris, 2008, 417-427.

A szecesszió „pin up girl"-jei. Mucha plakátok a Szépművészeti Múzeumben. Új Művészet, 2009. május XX. évf. 5. sz. 16-18.

A szépség megszállottai. Az esztétizmus mozgalma és kisugárzása. Új Művészet, 2012. február, XXIII. évf. 2. sz. 8-11.

Fókuszban a századforduló. Megújuló állandó kiállítások Párizsban. Műértő, 2012. március, 12-13.

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo